Bugár Árpád, Pozsony
Fico, a fiatal populista

Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnök a héten kitűzte az előrehozott választásokról tartandó népszavazás időpontját. Ezzel eldőlt, hogy november 11-én a lakosság közvetlenül döntheti el: továbbra is bizalmat szavaz a jelenlegi kormánynak, vagy változást szeretne.

Az ellenzéki, Vladimír Meciar volt kormányfő vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) még az év első felében kezdte a népszavazás kiírását támogató aláírások gyűjtését, augusztus elején pedig a súlyos betegségéből még Ausztriában lábadozó államfőnek át is adták az összegyűjtött, mintegy 640 ezer érvényes aláírást tartalmazó petíciós íveket.
Rudolf Schuster, aki a jelenleg kormányzó pártok koalíciós szerződése jóvoltából került az elnöki funkcióba, a törvények értelmében kénytelen volt kiírni a népszavazást. Vladimír Meciar eddig háromszor volt kormányfő Szlovákiában. A két évvel ezelőtti parlamenti választások után egy ideig eltűnt a nyilvánosság elől, mára azonban újra aktív, pártja pedig a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok alapján 27 százalék körüli támogatottságot tud felmutatni, amellyel az összes többi pártot magasan előzi.
Nem alaptalan tehát az ország erős emberének vágya a hatalomba való visszatérésre, annál is inkább, mivel legutóbb is előrehozott választások során jutott a miniszterelnöki székhez. Reális esélye ehhez most még sincs sok. A novemberi referendum akkor lesz érvényes, ha a választók több mint a fele elmegy szavazni, az előrehozott választások kiírásához pedig szintén ötven százalék fölötti támogató szavazat szükséges. A kormánypártok arra buzdítják választóikat, bojkottálják a népszavazást, ami jelen pillanatban úgy tűnik, az alacsony részvételi arány miatt valóban érvénytelen lesz. A közvélemény-kutatási adatok szerint a referendumon a lakosság 26,1 százaléka biztosan, 16,2 százaléka valószínűleg részt venne, több mint 34 százalékot tesz ki azoknak a száma, akik biztosan kihagyják a szavazást.
Az előrehozott választásokat a felmérések szerint pedig csak az összlakosság mintegy 28 százaléka támogatná. Nagyobb változást Robert Fico állásfoglalása hozhat. A fiatal populista pártvezér a jelen kormányzati ciklusban hagyta ott baloldali anyapártját, s alapította meg saját Smer (Irány) nevű mozgalmát, amely rövid időn belül, bár komoly tagságot felmutatni egyelőre nem nagyon tud, a második helyre verekedte fel magát a pártok népszerűségi listáján. Felmérések alapján jelenleg a lakosság 18 százalékának szimpátiáját élvezi. Hatással lehet tehát a referendum kimenetelére az a tényező, hogy Fico, aki egyelőre nem foglalt egyértelműen állást, mire buzdítja potenciális szavazótáborát.
Kormányoldalról ennek ellenére a politikusok nem tartanak attól, hogy eredményes lesz a szavazás. Szüksége is volna a jelenlegi kormánynak az elkövetkező két évre, mivel a nehezen beinduló reformoknak egyelőre még csak az árnyoldala látszik. A Meciar-féle kliensrendszeren alapuló privatizáció komoly hátrányaival máig küszködő szlovák gazdaság fellendítése érdekében a jelenlegi vezetés több megszorító intézkedést volt kénytelen bevezetni, ezzel is magyarázható, hogy vesztett népszerűségéből.
Emellett folyamatos politikai csatározások is gyengítik a rendkívül sokarcú kormánykoalíciót. Legújabban a Magyar Koalíció Pártja vetette fel komolyan a kormányból való kilépés lehetőségét, mondván, a koalíciós partnerek semmibe veszik a kormányprogramban is lefektetett prioritásokat. A vita tárgyát leginkább az új területi elrendezés terve képezi. A kormány megbízottja által kidolgozott közigazgatási reform tervezete Szlovákiát a jövőben tizenkét megyére osztaná. Az MKP pedig azt próbálja elérni, hogy a dél-szlovákiai, többségében magyarok lakta hat járás egy megyét képezzen. A partnerek azonban visszautasítják ezt az elképzelést, és megalapozatlannak tartják. Emellett a liberális Sme napilapban a héten megjelent Miroslav Kusý politológus írása, aki a Szlovákia által is elfogadott nemzetközi egyezményekre - köztük a szlovák-magyar alapszerződésre is - hivatkozva felhívja a figyelmet, hogy a magyar párt ez irányú kérése jogos, a jelenlegi reformtervezet elfogadása pedig sértené ezeket a kisebbségek védelméről szóló nemzetközi dokumentumokat.