Kiadta az Egyesült Államok Külügyminisztériumának Demokráciai, Emberi Jogi
és Munkaügyi Hivatala, 2000. szeptember 5.
Magyarország
Az Alkotmány biztosítja a vallásszabadságot, és a kormány általában véve
tiszteletben tartja ezt a jogot a gyakorlatban. A vallásszabadság érvényesülését
illetően nem változott a helyzet ezen jelentés által érintett időtartam alatt. Mind
a kormány politikája, mind pedig a vallások közti, általában barátságos
társadalmi kapcsolat hozzájárul a szabad vallásgyakorláshoz.
Az Egyesült Államok kormánya általános párbeszéd formájában, illetve az emberi
jogok előmozdítása kontextusában a vallásszabadság kérdését érintő
tárgyalásokat folytat a kormánnyal.
I. A vallásszabadságot érintő kormánypolitika
Jogi-politikai keret
Az Alkotmány biztosítja a vallásszabadságot, és a kormány tiszteletben tartja ezt a
jogot a gyakorlatban.
A bíróság, illetve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Egyházi
Kapcsolatok Titkársága 100 egyházat jegyzett be. A kormány 1999-es költségvetése
ezen egyházak közül 59-nek, 2000-es költségvetése pedig 76-nak nyújt állami
támogatást. A kormány nyilvántartásában összesen 300 vallási szervezet -
köztük szerzetesrendek, regionális egyházközpontok, illetve más hasonló
közösségek - szerepelnek. Az egyházalapításhoz 100 támogató szükséges; egyéb
követelmény nincs. Az egyházi kapcsolatokat felügyelő Kulturális Örökség
Minisztériuma az egyházalapítás feltételeinek szigorítását szorgalmazza, mert
ezáltal biztosítottnak reméli azon lehetőség kizárását, hogy erőszakos csoportok
és üzleti vállalkozások egyházi szervezetként bejegyezve jogtalanul megkerüljék az
adótörvényeket. 1999-ben, illetve 2000-ben, a kulturális ügyek minisztériumán
belül megvitatásra kerültek az erre vonatkozó különböző lehetséges
változtatások; ezek közül a legszélsőségesebbnek az a tervezet bizonyult, melynek
javaslata alapján egy vallási közösség egyházként történő bejegyzéséhez a
közösségnek vagy 10 ezer tagot vagy 100 éves hazai történelmi múltat kell
felmutatnia. Az indítványt elvetették, mielőtt a parlamentbe kerülhetett volna, s
helyét egy újabb indítvány vette át, amelyet a tervek szerint 2000 őszén vitat meg
a parlament. Az új tervezet egyetlen (speciális bírói testületből álló) budapesti
székhelyű bíróságot jelölne ki a bejegyzési kérelmekkel kapcsolatos mindennemű
ügyek elbírálására. Egy jogi meghatározás alapján e bírók döntenének arról,
hogy a kérelmező csoport valóban vallási, spirituális jellegű-e, vagy inkább
politikai, gazdasági, illetve társadalmi. A szcientológusok és más, rövid
történelmi múlttal rendelkező egyházak aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy bár a
tervezet jószándékú és józan, mégis réseket hagyhat bizonyos csoportok
üldözéséhez, illetve további szigorításokat eredményező vitákat eredményezhet a
parlamentben.
Az állam anyagi támogatást biztosít a felekezetek vallásgyakorlatához, oktatási
tevékenységéhez, illetve közgyűjteményeik fenntartásához. A vallási intézmények
támogatásának előmozdítása érdekében a kormány külön megállapodásokat írt
alá az ország négy „történelmi” felekezetével: a római katolikus, a
református, az evangélikus és a zsidó közösségekkel. Orbán Viktor miniszterelnök
a megállapodások védelme érdekében kijelentette: „a jelenlegi körülmények
között sikerrel hárítottunk el minden anyagi, adminisztratív, politikai, illetve jogi
akadályt történelmi egyházaink útjából”.
A Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a Pénzügyminisztérium közötti éves
tárgyalások értelmében a kormány minden évben meghatározott összeget biztosít az
egyházak működéséhez. Az egyéni adóbevallások 1 százalékos felajánlásaiból
származó összeggel együtt a négy történelmi egyház számára nyújtott 1999-es
kormánytámogatás az alábbiak szerint alakult: római katolikus egyház 28,96 millió
USA dollár (7,24 milliárd forint); református egyház 12,64 millió dollár (3,16
milliárd forint); evangélikus egyház 504 millió dollár (1,35 milliárd forint);
illetve a zsidó hitközség 3,56 millió dollár (890 millió forint). A 2000. évi
támogatásokról még nem született döntés. Az 1999-es évben a Kulturális Örökség
Minisztériuma 11,24 millió dollárt (2,81 milliárd forintot) biztosított egyházi
épületek, szobrok rekonstrukciójára, illetve egyéb beruházásokra. Ez az összeg az
1999-es támogatás részét képezi, és a következők szerint oszlik el: 6,84 millió
dollár (1,71 milliárd forint) a római katolikus egyház 2,44 millió dollár (610
millió forint) a református egyház, 0,84 millió dollár (210 millió forint) az
evangélikus egyház és 0,48 millió dollár (120 millió forint) a zsidó közösség
részére.
Vallási demográfia
A vallásra vonatkozó statisztikai adatok nyilvánosságra hozatalát az 1992-es
adatvédelmi törvény tiltja. A rendelkezés értelmében etnikai és vallási
hovatartozásukra vonatkozó kérdések nem tehetők fel egyéneknek. A kormány
becslései szerint az országban 4500 templom, illetve kápolna található. Ezek közül
2200-2500 katolikus, 1500-1700 református, 200 evangélikus templom, 106 pedig
zsinagóga. A második világháború óta több zsinagóga is épült, általában a
régi, lerombolt épületek helyett. A háború óta az első, teljesen új zsinagóga
1998-ban Szarvason, egy zsidó nyári tábor mellett épült fel. A Zsidó Kárpótlási
Világszervezet becslése szerint jelenleg 70 és 110 ezer között van az ország zsidó
lakosainak a száma. Kilenc buddhista és hét ortodox felekezet, egy 800 tagú iszlám
közösség is létezik, az ország menekülttáboraiban pedig további 400-500 muzulmán
él.
A népesség nem tekinthető különösebben vallásos érzelműnek. Egy 1996-os törvény
lehetővé teszi, hogy az állampolgárok jövedelemadójuk 1 százalékával egy
tetszésük szerinti egyházat, további 1 százalékkal pedig egy tetszésük szerinti
nonprofit szervezetet támogassanak. A lakosság nagyobb része inkább civil szervezetet
jelöl meg, s nem egyházat, bár sokan választják mindkettőt vagy egyiket sem.
A kormány az állami intézményekével azonos anyagi támogatásban részesíti az
egyházi oktatást.
1999 júniusában parlamenti képviselők vizsgálatot kezdeményeztek a Hit Gyülekezete
és egy korábbi kormánykoalíciós párt, a Szabad Demokraták Szövetsége közt
fennálló kapcsolatról, amely bizonyos gazdasági, illetve politikai előnyökhöz
juttathatta a vallási csoportot. Sajtóhíradások szerint az állítólag a Hit
Gyülekezetéhez tartozó Észak-Magyarországi Hit és Erkölcs Kulturális Alapítvány
ellen csalással és más bűncselekményekkel kapcsolatban vádak merültek fel. A Hit
Gyülekezete azonban cáfolja, hogy bármilyen kapcsolatban állna a fenti
alapítvánnyal. A 20 éves múlttal rendelkező gyülekezet az ország leggyorsabban
növekedő vallási csoportja. A gyülekezet vezetői szerint a csoport a negyedik
legnagyobb egyház az országban, s ezt a tényt láthatóan alátámasztja az adójuk 1
százalékát kedvezményezettjeként a gyülekezet számára juttató egyének száma is.
A karizmatikus, evangéliumi egyház fundamentalizmusa, lelkesedése és a fiatalokra
gyakorolt vonzereje bizalmatlanságot szült az ország idősebb, hagyományosabb
gondolkodású rétegeiben.
A templomba járás, illetve a hivatalba iktatást megelőző vallási ceremónián való
részvétel hagyományos szokása nem kötelező, ám számos politikus követi ezt a
gyakorlatot, mint ahogy tette Orbán Viktor miniszterelnök is 1998-ban.
1999-2011 között egyházi ingatlanok visszaadása kérdésében az államnak több mint
1600 függőben lévő ügyben kell döntést hoznia. 1991-ben a parlament elfogadta a
korábbi egyházi tulajdonok kárpótlására vonatkozó törvényt. A törvény
értelmében az egyházaknak lehetőségük van kárpótlási igény benyújtására az
1946. január 1-je után ellenszolgáltatás nélkül államosított ingatlanaikért.
Ingatlanügyekben 12 felekezet érintett: a katolikus, a református, az evangélikus, az
unitárius, a baptista, a Magyarországi Román Ortodox, a Magyarországi Ortodox, a Budai
Szerb Ortodox, a Magyarországi Metodista, a Hetednapi Adventista Egyház, valamint az
Üdvhadsereg, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ).
Az 1991-es kárpótlási törvény alapján az egyházak öszszesen 7220 kártérítési
igényt nyújtottak be: ebből 1600-at utasítottak el, amelyekre nem vonatkoztatható a
törvény. A kormány 1129 esetben döntött a tulajdon visszaszolgáltatása mellett,
további 1770 esetben pedig pénzbeli jóvátételt fizetett. Mintegy 1000 esetben
sikerült a kormány beavatkozása nélkül közvetlen megállapodást kötni az előző,
illetve a jelenlegi tulajdonosok között; a fennmaradó (megközelítően 1660) ügyben
pedig 2001-ig kell döntést hozni. A kommunista rezsim által elkobzott ingatlanok
közül többet vallási rendek és iskolák kaptak vissza.
1997 és 1998 között a kormány hét egyházzal - a négy történelmi (katolikus,
zsidó, református, evangélikus) egyházzal, illetve három kisebb (Magyarországi
Unitárius, Magyarországi Baptista és a Budai Szerb Ortodox) egyházzal - írt alá
kárpótlási szerződést. Ezen megállapodások az 1991-es kárpótlási törvény alá
tartoznak, és az 1946. január 1-je után elkobzott javakért biztosítanak
kárpótlást. Az első és legjelentősebb megállapodás
- amely a magyar kormány és a Vatikán között jött létre - 9,8 millió dollár
(2,3 milliárd forint) támogatást biztosít a katolikus egyháznak, és rendelkezik a
kommunista rezsim által elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásáról. A zsidó
közösséggel történő megállapodást 1998 októberében írták alá, és 2,6 millió
dollárt (608 millió forintot) biztosít. A kormány kifizetéséért cserébe a
közösség beleegyezett, hogy eláll 152 ingatlana iránti visszaigénylési
szándékától. A MAZSIHISZ szerint a zsidó közösség kárpótlásul 4-5 ingatlant
kapott vissza, illetve az 1947-es Párizsi Szerződés második világháborús
sérelmekre vonatkozó részének értelmében további 10-15 ingatlanról folytat
tárgyalásokat a kormánnyal. Egy 1998 decemberében aláírt megállapodás alapján a
református, illetve az evangélikus egyház egyenként 4,3 millió dollárban (1
milliárd forintban) részesül. A Budai Szerb Ortodox Egyház 190 ezer dollárt (45
millió forintot), a Magyar Baptista Egyház pedig 85 ezer dollárt (20 millió forintot)
kap.
1998-ban a kormány 19 millió dollár (4,4 milliárd forint) kártérítést fizetett az
egyházaknak a kommunista rezsim által elkobzott vagyontárgyaik fejében. Ez az összeg
1999-ben 21 millió dollárra (5 milliárd forintra) emelkedett. 2011-ig az államnak
mintegy 179 millió dollárt (42 milliárd forintot) kell kifizetnie az egyházaknak a
vissza nem kapott épületeikért cserébe.
1992-ben a parlament elfogadott egy kárpótlási törvényt, melynek értelmében a
kommunista, illetve náci rendszerek idején bíróságon elítélt családok
kárpótlásban részesülnek. 1996-ban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a
törvény által meghatározott határok túlságosan szűkek. 1997-ben a parlament
módosította a törvényt, és kiterjesztette a jóvátételt az 1939-től 1989-ig tartó
időtartam „politikai önkényuralmának áldozataira” is. Ebbe a kategóriába
beletartoznak a második világháború politikai, vallási vagy rasszista jellegű
üldözéseinek áldozatai, a szovjet táborok kényszermunkásai és az 1956-os
forradalom áldozatai. Az 1997-es módosítással létrejött a Zsidó Örökség
Alapítvány, amely 17 ezer 800, 1945. május 9-e előtt született
holokauszt-túlélőnek életjáradék formájában biztosít jóvátételt. További 2040
munkatábor-túlélő fog automatikusan nyugdíjban részesülni 60. életévének
betöltését követően.
A MAZSIHISZ és nemzetközi zsidó szervezetek kritikájukban méltánytalannak neveztek
egy 1998-as kormánydöntést, amely 128 dollárt (30 ezer forintot) biztosít a
holokauszt-áldozatok örököseinek. Az előző kormány 1997-ben még 12 millió
dollárban (3 milliárd forintban) határozta meg a holokauszt-áldozatok között
szétosztandó teljes kártérítés összegét. Korábban, a kommunista rezsim által
kivégzett áldozatok örököseinek 4255 dolláros (1 millió forintos) kártérítési
öszszeget ítéltek oda. Az 1999-es költségvetési év kiadásai közt szereplő 30
ezer forintos kártérítési összeg az Orbán-kormány állítása szerint a
költségvetés egyensúlyvesztése nélkül kifizethető legmagasabb összeg. Az
ellenzéki pártok más ügyekkel együtt parlamenti ülés keretében szeretnék
megoldani a problémát, a kormány azonban nem hajlandó ilyen módon kezelni a
kérdést. A miniszterelnök 2000 márciusában a Kulturális Örökség Minisztériuma
által a vallási ügyek kezelésével megbízott Semjén Zsolt helyettes államtitkárt
nevezte ki nem hivatalos közvetítőnek zsidó ügyekben, aki a híradások szerint
tárgyalásokat folytat a kérdésben a zsidó közösséggel.
1998-ban a Kulturális Örökség Minisztériuma a múzeumok anyagának leltárba
vételezését kezdeményezte, azzal a céllal, hogy meghatározza, mely művészeti
alkotások alkalmasak a holokauszt-áldozatok kárpótlására.
A jelentés által érintett időtartam alatt a vallásszabadság kérdését illetően
nem következett be változás.
Nem érkezett beszámoló vallási okból történő letartóztatásokról vagy
bebörtönzésekről.
Fiatalkorú amerikai állampolgárok erőszakos térítése: Nem érkezett beszámoló
fiatalkorú amerikai állampolgárok térítéséről, akiket elraboltak vagy illegális
módon elszállítottak volna az Egyesült Államokból, illetve arról sem, hogy a
kormány megtagadta volna ezen állampolgárok visszaküldését az Egyesült Államokba.
II. A társadalom viszonyulása
A vallásos csoportok közötti kapcsolatok barátságosnak mondhatók.
A kommunista éra alatt a kormány az Állami Egyházügyi Hivatalon keresztül tartott
fenn kapcsolatokat a négy történelmi felekezettel (római katolikus, református,
evangélikus, zsidó). A kommunista rendszer bukása után több kisegyház jött létre,
egyre változatosabb vallási életet teremtve.
1997-ben a Büntető Törvénykönyvben történő módosítások következtében
egyszerűbbé vált az etnikai, faji, illetve nemzetiség hovatartozás miatt,
gyűlöletből elkövetett bűntényekkel szembeni eljárás kezdeményezése és
lefolytatása. Ekrem Kemal, egy skinhead csoport vezetője ellen két, 1997-ben
elhangzott, gyűlöletkeltő antiszemita beszéde alapján indult eljárás, mely 1999
októberében Kemal 2 éves feltételes szabadlábra helyezésével fejeződött be.
2000 májusában Orosháza evangélikus temetőjében 34 sírt rongáltak meg. A budapesti
rendőrség szerint a történtekért egy fiatalokból álló banda a felelős, s inkább
vandalizmusról, semmint vallási intoleranciáról van szó. Az ügyet 2000 közepéig
még nem zárták le.
III. Az Egyesült Államok kormánypolitikája
Az amerikai nagykövetség folyamatosan figyelemmel kíséri a vallási tevékenységet,
különös tekintettel a holokauszt-áldozatok kártérítési ügyeire, illetve
ingatlanainak visszaszolgáltatására. A nagykövetség szorosan együttműködik a
MAZSIHISZ-szel, a Magyar Zsidó Közalapítvánnyal, illetve egyéb helyi és nemzetközi
zsidó szervezettel, valamint az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi
Bizottsága tagjaival a tisztességes kárpótlás, illetve a holokauszt-időszak
dokumentumainak elérhetővé tétele érdekében. A nagykövetség munkatársai
elősegítették az amerikai és a magyar hatóságok közötti párbeszédet a nácik
által magyar zsidóktól elkobzott értékek (az úgynevezett „aranyvonat”)
ügyében. A nagykövetség munkatársai találkoztak a Kulturális Örökség
Minisztériuma Vallási Ügyek Hivatalának képviselőivel, s a nagykövetség
párbeszédet folytat olyan kárpótlási ügyekben is, amelyek a kormánynak kisebb
egyházakkal kötött megállapodásaiból származnak. A nagykövetség munkatársai
rendszeresen találkoznak az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza és a
Szcientológia Egyház képviselőivel, hogy figyelemmel kísérjék a kormány azon
csoportok számára nyújtott támogatásait, amelyeknek az országhatáron kívül
problémákkal kell szembenézniük.
A jelentés az MTI tükrében
Az amerikai dokumentumot bemutatta a Magyar Távirati Iroda tudósítása is. A fenti
országjelentés szövegéből a hírügynökség kizárólag a magyarországi
vallásügyi helyzetre és a kormány egyházpolitikájára nézve kedvező
megállapításokat tartotta kiemelésre méltónak. Az alábbiakban közöljük az
MTI-tudósítás vonatkozó részét is:
Washington, 2000. szeptember 6., szerda (MTI) - Az Egyesült Államok kormányának
kedden közzétett értékelése szerint Magyarországon az alkotmány biztosítja a
vallásszabadságot, és a kormány e jogot általános érvénnyel tiszteletben is
tartja.
A Magyarországra vonatkozó fejezet általános része megállapítja: a vizsgált
elmúlt évben nem változott a vallásszabadság tiszteletben tartásával kapcsolatos
helyzet. „Mind a kormány politikája, mind a különböző vallások általában
baráti társadalmi viszonya hozzájárul a vallás szabad gyakorlásához” -
olvasható a dokumentumban. A részletező szöveg tárgyszerűen kitér egyebek közt a
Hit Gyülekezete körüli vitákra is.