A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön meghosszabbította Tasnádi Péter előzetes
letartóztatását. A vállalkozót 1999. szeptember 6-án vette őrizetbe a Pest Megyei
Rendőr-főkapitányság két rendbeli önbíráskodás, egy rendbeli halált okozó testi
sértésre való felbujtás, valamint lőszerrel és lőfegyverrel való visszaélés és
adócsalás miatt. A rendőrség azóta devizabűntett elkövetésével is meggyanúsította
a vállalkozót, aki előzetes letartóztatása során könyvet írt, Célkeresztben Tasnádi
Péter címmel: köztörvényes bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják, ám a
rendőrség mégis a szervezett alvilág keresztapjaként beszél róla - derült ki a könyv
szerdai bemutatóján. Jónás József bűnügyi újságíró, a kötet szerzője felhívta
a figyelmet arra, hogy csak az egyik felet tudta megszólaltatni: „A rendőrség,
illetve a belügyminiszter nem akart válaszolni kérdéseimre” - közölte a szerző.
A Magyar Helsinki Bizottság a héten jelentette be, hogy több hiányosságot is feltárt
Tasnádi fogva tartásával kapcsolatban. A szervezet észrevételei között szerepel,
hogy az ügyész Tasnádi fokozott ellenőrzését nem rendelte el, ehhez képest „nem
egészen érthető”, miért volt szükséges a gyanúsítottat fegyházkörletben
elhelyezni, és mi indokolja, hogy az intézeten belül csak megbilincselve közlekedhet.
Észrevételeiben a bizottság leszögezi: a Tasnádi-üggyel kapcsolatos tapasztalatok
ismételten igazolták azt a megállapítást, amelyet egy korábbi vizsgálatuk címének
adtak: „Az előzetes letartóztatás előrehozott büntetés.” Az előzetes letartóztatás
révén a nyomozó hatóságok következmény nélkül súlyos büntetéssel sújthatnak
olyan személyeket, akiket a törvény értelmében ártatlanoknak kellene tekinteniük
- mutat rá a Magyar Helsinki Bizottság jelentése.