Hetek - IV. évfolyam, 37. szám, 2000. szeptember 09

Az Egyesült Államok kormánya kedden tette közzé a vallásszabadság nemzetközi helyzetéről szóló éves jelentését, melyet Madeleine Albright külügyminiszter asszony mutatott be New York-i sajtótájékoztatóján. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata megfogalmazásának 50. évfordulója alkalmából kezdeményezett felmérés idén adott másodszor tájékoztatást a világ 194 országának vallási helyzetéről. A dokumentum Magyarországról szóló része kiemeli, hogy a vallásszabadság alkotmányos jog, és ezt a kormány általános érvénnyel tiszteletben is tartja, ugyanakkor felhívja a figyelmet a kisegyházak részéről érzékelhető aggodalmakra a vallástörvény őszi módosításával kapcsolatban.

Tomka Miklós vallásszociológus elhibázott lépésnek tartja a jelentést készítők részéről, hogy a kultusztárcán kívül csak két vallásfelekezettől érdeklődtek a magyarországi helyzetről, nevezetesen a mormonoktól és a szcientológusoktól. „Ezt én provokációnak tartom, ez képtelen helyzet - reagál felháborodottan Tomka, aki nem kifogásolja, hogy az amerikaiak a saját ízlésük szerint választottak az egyházak közül, de ez esetben - mint mondja - ne hívjuk az anyagot amerikai kormányjelentésnek.” Azzal sem igazán ért egyet, hogy az elmúlt egy évben nem változott a helyzet a vallásszabadság témakörében, hiszen emlékei szerint a kultusztárca egyházi ügyekért felelős főosztályvezetőjének, Schanda Balázsnak a törvénymódosítási koncepcióját megelőzően az újonnan alakult vallási csoportok feje fölött ott lebegett a 10 ezer fő és a száz éves múlt követelménye. A vallásszociológus szerint ebből a szempontból mindenképpen történt változás, mert ha Schanda elképzelését nem is fogadta „általános vastaps”, azért enyhébb megszorításokat eszközöl, mint a korábbi javaslatok.
Egyébként a törvénymódosítás benyújtását rosszul időzítettnek tartja, sem társadalmilag, sem pedig politikailag nem érzi előkészítve. „Persze, úgy, derült égből mennykőként is benyújthatja a kormány, de hát nem szabad elfelejteni, hogy egy kétharmados törvényről van szó. Ha meg szeretnék kapni azt a kétharmadot, akkor a jelenleginél sokkal erőteljesebb előkészítésre volna szükség.” - állítja Tomka, aki szerint e nélkül csak kísérleti léggömbnek tűnik az egész. A szakértő úgy véli: társadalmi vitára kellett volna bocsátani a törvénymódosítás tervezetét és annak eredményét az érintett kisegyházakkal megbeszélni. A gyors módosítási szándék mögött Tomka elsősorban nem politikai akaratot lát, hanem inkább társadalmit, mivel meglátása szerint az egyházak számának növekedése és a sokféle stílus kialakulása a társadalom egy része számára még nem emészthető. Az ilyen típusú „társadalmi feszültségeket” egy sokkal lassabb nevelési, tájékoztatási folyamatban kezelné, amelynek végén esetleg egy törvénymódosításba foglalható konszenzus születik.
A törvénymódosítás tervezetének elkészítője, Schanda Balázs a kultusztárcán belül működő egyházi tájékoztatási és koordinációs főosztály vezetője lapunkat arról tájékoztatta: a módosítás elsődleges okai között szerepel, hogy valóban csak vallási céllal lehessen egyháznak nevezett jogi személyt létrehozni, illetve tisztázva legyenek az egyházak és egyéb egyházi jogi személyek nyilvántartásának és nyilvántartásból való törlésének egyes kérdései. Az egyházak nyilvántartása a tervezet szerint a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességébe kerülne. A tervezet meghatározná a vallás jogi fogalmát, részben annak felsorolásával, hogy mely tevékenységek elsődleges folytatása nem tekinthető vallási tevékenységnek. Schanda szerint nem a vallás fogalmának meghatározásáról van tehát szó, hanem arról, hogy az állam mit tekint olyasminek, amire az általa elismert, sajátos jogi személyt lehet létrehozni. „Szerintem egy jogállamban bízni kell a bíróságokban, hogy ebben a kérdésben is fognak tudni dönteni, ahogyan a közérdeket is el tudják határolni a magánérdektől, és dönteni tudnak például a közhasznúságról” - tanácsolja a főosztályvezető.
Kósáné Kovács Magda, a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának szocialista elnöke szerint az amerikai kormány jó minősítése egy tízéves időszakra vonatkozik. „Tíz olyan év van a hátunk mögött, amikor a vallást a politika részéről semmilyen látványosabb atrocitás nem érte, az elmúlt évek anomáliáiról pedig - elég, ha az áfatörvényre gondolunk - egyelőre csak mi tudunk” - jelezte az elnök asszony hozzátéve, hogy minket nem a muzulmán-szerb ortodox háború mérlegén kell megmérni, hanem saját alkotmányos rendünk alapján. Kósáné szívből reméli, hogy egyik politikai vagy egyéb erő oldaláról sincs arra irányuló törekvés, amely a meglévő alkotmányos falakat lebontaná. A mostani törvénymódosítás normaszövegét jelen formájában nem tartja elfogadhatónak. Alapvető kifogásai között szerepel, hogy a normaszöveg a kétharmados törvény rangjára emeli az Alkotmánybíróság egy olyan határozatát, amely a társadalmi szerepvállalás alapján tesz különbséget az egyházak között. Az egyházak bejegyzésének újraszabályozásánál pedig a negatív taxációval van problémája, mivel a „mi nem minősül vallásnak” felsorolás „megkarcolja” az egyházak autonómiáját, ráadásul a szakértői háttér is tisztázatlan. „A társadalomban sajnos van egy fenntartás a kisegyházakkal szemben, és tartok attól, hogy az úgynevezett szektaellenesek körében - akik merőben új helyzetet szeretnének - a törvényjavaslat nem fog megfelelni az elvárásoknak, a belső jogrend szempontjából viszont zűrzavart eredményezhet” - összegezte aggályait az elnök asszony.
Láyer József, a parlament emberi jogi bizottságának fideszes alelnöke Semjén Zsolt helyettes államtitkár korábbi nyilatkozatára hivatkozva azt tartja támogathatónak a javaslatból, hogy csak az ezután bejegyzésre kerülő egyházak tevékenységi körét vizsgálják. Megítélése szerint „nem kis” vita várható a téma kapcsán, amely elsősorban a vallásszabadság minél teljesebb védelmére és a nem vallási tevékenységgel összefüggő tevékenységek körére fog összpontosulni.