Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Adórendőrök titkai

Még mindig titok lengi körül a múlt héten elbocsátott vezető adónyomozók felmentésének igazi okát, pontosabban elképzelhető, hogy éppen a titokvédelmi törvénynek az APEH elnökétől eltérő értelmezése áll az ügy hátterében: információink szerint az adónyomozóknak azért kellett távozniuk, mert nem értettek egyet azzal, hogy vezető APEH-tisztviselők titkosnak minősülő nyomozati aktákba tekintsenek bele. A Bűnügyi Igazgatóság létrehozásakor az ellenzéki pártok a szervezet politikai célú felhasználásának lehetősége miatt tiltakoztak, lapunknak nyilatkozó szakértők azonban pusztán szakmai szempontból is elhibázottnak tartják az adóhivatal alá rendelt nyomozóhatóság működtetését.

A nyolc elbocsátott vezető adónyomozó egyike - neve elhallgatását kérve - a következőkről tájékoztatta a Heteket: felmondó leveleiket két nappal az után kapták kézhez, hogy egy jelentést tettek főnökük, Dr. Sas Gábor asztalára. A jelentés tartalmáról a volt nyomozó semmit nem kívánt elárulni, mert mint mondta, az „nem volna célszerű”. Ugyanakkor cáfolta azt a sajtóban is megjelent feltevést, miszerint politikai célzattal kellett megfigyelniük bizonyos személyeket vagy cégeket, és elbocsátásukra azért került volna sor, mert a jelentés nem támasztotta alá az adóhatóság vezetőinek előzetes elvárását.
„Az egyik legkeményebb végrehajtó szervet azzal vádolni, hogy a létező demokráciában antidemokratikus eszközökkel ki akarja nyírni a politikai ellenfeleit - ez kormányválság szintig mehetne el, ha igaz lenne. Ezt a vádat sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, mert nincsenek az ügyről hiteles és pontos információim” - mondta a feltevéssel kapcsolatban lapunknak Michalkó Péter, az Adó és Pénzügyi Dolgozók Országos Tanácsa elnöke, ugyanakkor hozzátette: „A Bűnügyi Igazgatóság vezetősége leváltásának nagyon nyomós okának kellett lennie”.
Annál is inkább, mert az 1999 februárjában felállított adórendőrség egy év alatt körülbelül 12 milliárd forintnyi behajtható eltitkolt jövedelemre, illetve adózással kapcsolatos károkozásra derített fényt, rövid pályafutása tehát kifejezetten sikeresnek mondható.
Amint azt a menesztett nyomozó elmondta, a hivatalos indoklás mégis arra hivatkozik, hogy az elbocsátott munkatársak nyugdíjasok. Ez igaz, ugyanis korábban a Rendőrségtől, illetve a Nemzetbiztonsági Hivataltól vonultak korkedvezménnyel nyugdíjba, ugyanakkor a törvény úgy szól, hogy azokat a köztisztviselőket lehet elbocsátani, akik ez év május 25-e óta nyugdíjasok. Mivel a kirúgott adónyomozók nem tartoznak ebbe a körbe, egyrészt „maguk sem tudják”, pontosan miért távolították el őket állásukból, másrészt felmerült, hogy munkaügyi pert indítanak az APEH ellen. A lapunknak nyilatkozó ex-munkatárs szerint azonban a pereskedésnek nincs sok értelme, mert ha a bíróság a hibás indoklás miatt semmissé nyilvánítaná is elbocsátásukat, a munkaadó hamar találhatna szabályos formát eltávolításukhoz, mint ahogy ez például Cser Ágnessel, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójával a közelmúltban megtörtént. „Az erő a munkáltató oldalán van” - jegyezte meg a volt nyomozó.
Tábik Ferenc, az adónyomozók jogi képviselője a Hetek kérdésére elmondta, hogy keresetlevelük már elkészült, de az még nem dőlt el, hogy beadják-e a bíróságra. „A múlt héten még egységes nyomozók közül mára néhányan elbizonytalanodtak, ezért elképzelhető, hogy a jogi képviselet is többfelé válik.” Ami ennél is érdekesebb, hogy pénteken - lapzártánk után - egy olyan megbeszélésre kerül sor, melynek eredményeképpen „gyökeres fordulat állhat be” a nyomozók helyzetében: esetleg visszahelyezik őket állásukba - derült ki az ügyvéd szavaiból.
Visszatérve az elbocsátásra, egy másik verzió szerint erre azért került sor, mert az adónyomozók a titokvédelmi törvényre hivatkozva nem adtak betekintést bizonyos APEH-vezetőknek különböző aktákba. „Ebben van igazság” - kommentálta a feltételezést az ex-munkatárs, de a részletekről hosszas beszélgetés után is csak annyit mondott: „Lehet, hogy olvasta valaki más is a Sas úrnak készített jelentést, az is lehet, hogy eljutott az APEH elnökéig, mi mindenesetre Sas Gábornak írtuk.”
Majtényi László, az Országgyűlés adatvédelmi biztosa lapunk megkeresésére elmondta: érkezett hozzá indítvány az üggyel kapcsolatban. Arról, hogy kezdeményez-e vizsgálatot, nem kívánt nyilatkozni, mint ahogy arról sem, kitől érkezett az indítvány, és arról sem, mit fog vizsgálni: azt, hogy van-e joga az APEH elnökének titkos nyomozati anyagokba betekinteni, vagy azt, hogy törvénysértő-e, ha az APEH-elnök ilyen iratokba betekintett.
Finszter Géza kriminológus, titkosszolgálati szakértő szerint a problémát az okozza, hogy két, eltérő feladat betöltésére hivatott szervezetet vontak közös ellenőrzés alá: az APEH alapvető feladata az államnak járó bevételek beszedése, vagyis a végrehajtás, ugyanakkor a nyomozás az igazságszolgáltatás előkészítésére hivatott, „semmilyen más alkotmányos célja nem lehet”.
Finszter szerint az adórendőrség felállításában már kódolva benne volt a most kirobbant konfliktus, mivel kormánykörökben úgy tekintenek a nyomozóhatóságra, mint a végrehajtó hatalom eszközére. „Az olyan nyomozás, amely a kormányzati hatalmat akarja növelni, alkotmányosan kifogásolható” - tette hozzá a kriminológus.
A konkrét ügyben fontos kérdés, hogy ki jogosult titkos információgyűjtésre, illetve titkos információkat tartalmazó iratokba való betekintésre: az APEH elnöke, vagy az alá rendelt Bűnügyi Igazgatóság nyomozója? A hatályos törvények szerint egyértelműen az utóbbi, csak ez nagyon nehezen elfogadható egy központi államigazgatási szerv hierarchiájában. „Szakmailag hibásan definiálják ezeket a hatásköröket, és ez kétségtelenül gyengíti a demokratikus intézményrendszert.”


Csak semmi politika, adónyomozók vagyunk!

Az adórendőrség legemlékezetesebb „nem politikai indíttatású” akciói 1999 nyarán kezdődtek Kovács Attila, akkori MLSZ-elnök cégeinél: az APEH szóvivője határozottan cáfolta, hogy az ellenőrzéseknek bármi köze volna ahhoz a konfliktushoz, melynek során Deutsch Tamás sportminiszter le akarta váltani az MLSZ-elnököt, ám terve az első „nekifutásra” nem sikerült.
Augusztus 18-án az adórendőrség emberei házkutatást tartottak a Horn Gyula volt miniszterelnök családi házának felépítéséről ismertté vált DOM Rt.-nél, majd szeptemberben bűncselekmény hiányában megszüntették az eljárást. Ennek az ügynek még az is érdekessége volt, hogy a kormányközelinek tartott napilap a DOM Rt.-nél tartott vizsgálatról mindenkinél hamarabb tudott tájékoztatást adni.
1999. október 4-én Viniczai Tibor MDF-es országgyűlési képviselőjelölt azt közölte a távirati irodával, hogy „APEH-kommandó” jelent meg két cégénél, de a vizsgálódók nem találtak semmit. A bejelentés azért keltett feltűnést, mert sokáig úgy tűnt, hogy az időközi országgyűlési választás első fordulójában kitűnően szereplő demokrata fórumos jelölt a második fordulóban nem kíván visszalépni a Fidesz-kisgazda közös jelölt javára.