Eperjesi Ildikó
Túszvásár Ázsiában

Alighogy kiszabadult tizenhét, főként külföldi túsz a Fülöp-szigeteken, máris újabb foglyot ejtettek a muszlim fegyveresek a dél-kelet-ázsiai szigetországban. A túlnyomórészt katolikusok lakta Fülöp-szigeteken a muzulmán csoportok az erőszaktól sem riadnak vissza, hogy elérjék a független iszlám állam megalapítását az ország déli részén. Az emberrablás az utóbbi időben a lázadók komoly bevételi forrásává kezdi kinőni magát, bár a túszok kiszabadításában közreműködő, nemzetközi elfogadtatásáért újabban elkeseredetten harcoló líbiai kormány cáfolta, hogy kifizette a fejenként egymillió dolláros váltságdíjat.

Az Abu Szajjaf mozgalom vezetői. Jól jövedelmez az emberrablás    Fotó: Reuters

A foglyok közül némelyeket április óta tartottak fogva a muszlim lázadók, kiszabadulásuk után útjuk mégsem a családjukhoz vagy orvosokhoz vezetett. Húsz órán át utaztatták őket repülőn Líbiáig, miközben egy éjszakát matracokon tölthettek az Egyesült Arab Emírségek egyik repülőterén - jelenti az AP hírügynökség.
A kimerült francia, német és dél-afrikai túszok Moamer al-Kadhafit ábrázoló pólóban hallgathatták végig Tripoliban a szűnni nem akaró dicshimnuszokat megmentőjükről, a líbiai vezetőről. Kadhafi diplomatái győzték meg ugyanis a Fülöp-szigeteki Abu Szajjaf nevű csoport fegyvereseit, hogy engedjék szabadon túszaikat. Az „érv” a kiszivárgott hírek szerint elég súlyos volt, hiszen egymillió dollárt kaptak az emberrablók egy-egy foglyuk szabadságáért cserébe.
Igaz, Líbia csak annyit hajlandó elismerni, hogy az embermentő akció fejében részt vehetnek az ázsiai ország beruházásaiban. A líbiaiak minden ízében ki akarják használni azt a diplomáciai tőkét, amit közbenjárásukkal szereztek. Az észak-afrikai ország el akarja feledtetni azokat a rossz emlékeket, amelyek odáig vezettek, hogy a nemzetközi terrorizmus támogatásával és más országok belügyeibe való beavatkozással vádolták.

A kiszabadult túszok egyike, Werner Wallert Libiában, egy amerikaellenes emlékmű előtt. Kadhafi hálát követelt    Fotó: Reuters

Aligha lesz viszont könnyű elfogadtatni a világgal az új „országimázst”, a humánus, együttérző állam képét az 1988-as Lockerbie-katasztrófa után, amelyben 270 ember halálát okozta Skócia partjainál a PanAm gép felrobbantása - a véres merénylet elkövetésével ugyanis két líbiait vádolnak.
Ugyancsak kérdésessé teszi a líbiaiak segítőkészségét az a tény, hogy Tripoli régóta kiváló kapcsolatokat ápol a fülöp-szigeteki muszlim lázadókkal: iskolákat és mecseteket építettek az ország déli részén a számukra, és támogatják a legnagyobb muszlim csoport, a Moro Iszlám Felszabadítási Front katonáinak kiképzését. Kadhafi mégsem habozik benyújtani a számlát mostani sikeres közvetítéséért: elvárja a francia kormánytól, hogy sürgesse a Líbia-ellenes ENSZ-szankciók feloldását és hívják meg hivatalosan a novemberi euro-mediterrán konferenciára Marseille-be.
Alig telt el pár óra a foglyok kiszabadulása után, amikor a fülöp-szigeteki kormány máris arról számolhatott be, hogy a terroristák elrabolták Jeffrey Schilling amerikai egyetemistát. Félő, hogy a tárgyalási készség a kormányok részéről és a váltságdíjfizetés még több fogoly ejtésére indítja a musz-lim fegyvereseket. Bár az amerikai vezetés kinyilvánította, hogy nem hajlandó engedni a lázadóknak, Manila kénytelen tárgyalásokba bocsátkozni a huszonnégy éves férfi érdekében. Schilling március óta él a Fülöp-szigeteken muszlim feleségével, aki elmondta: férjével Jolóba mentek zamboangai otthonukból, hogy egy rokonnal találkozzanak - aki állítólag történetesen az Abu Szajjaf egyik vezetője -, amikor a lázadók elrabolták az amerikai fiatalembert. A terroristák szóvivője szerint Schillinget alighanem lefejezik, ha az USA nem engedi szabadon azt a három bebörtönzött muszlim fundamentalistát, akiket a New York-i Világkereskedelmi Központ 1993-as felrobbantása miatt ítéltek el.
Philip Reeker amerikai kormányszóvivő viszont kijelentette: „az Egyesült Államok nem alkudozik terroristákkal, ezt a szervezetet pedig, az Abu Szajjaf csoportot, a globális terrorizmussal foglalkozó listánkon radikális iszlám szeparatista csoportként tartjuk számon”. Az Abu Szajjaf több olyan fegyveres bandának a gyűjtőneve, amelyek főként emberrablással foglalkoznak a váltságdíj reményében, de céljaik között szerepel egy független musz-lim állam megalakítása is a főként római katolikusok lakta Fülöp-szigeteken.
A muzulmán szeparatistákkal folytatott tartományi háborúban mintegy százhúszezer ember vesztette életét az elmúlt húsz évben. Az idén eddig ezren estek áldozatul a szakadár felkelésnek és négyszázötvenezren kényszerültek elhagyni lakhelyüket a fülöp-szigeteki védelmi minisztérium jelentése szerint.