Munkatársainktól
A szélsőjobb nyomulása

A bécsi Kurier közelmúltban megjelent cikke meglehetősen negatív képet rajzolt hazánk szélsőjobboldali beállítottságú csoportjainak működéséről, közéjük sorolva a legkisebb frakcióval rendelkező MIÉP-et, mely - az újság szerint - élvezi a kormány támogatását, saját műsorral rendelkezik az „állami rádióban”, és nemcsak a zsidókat, szabadkőműveseket gyalázza rendszeresen, hanem a romákat is. Barsiné Pataki Etelka, bécsi magyar nagykövet helyreigazításában azt írja, hogy a Magyar Rádió olyan közszolgálati médium, amely nincs a kormánynak alárendelve, továbbá a legnagyobb létszámú kormánypárt nem szorul rá a MIÉP kegyeinek elnyerésére. Az elmenekült zámolyi romákat érintő kérdésekben pedig olyan sajtójelentést idéz, amely szerint Magyarországon nincs hátrányos politikai megkülönböztetés, és az ország betartja az unió előírásait a politikai, illetve emberi jogok ügyében.

Eörsi Mátyás szabaddemokrata politikus, egykori külügyi államtitkár lapunknak kifejtett álláspontja szerint nem az a kérdés, hogy létezik-e diszkrimináció avagy sem. „Nem tudok olyan országról, ahol ilyen ne létezne. A kérdés inkább az, hogy a politika mit tesz ezzel, megpróbál-e fellépni ellene.” A politikai diszkrimináció tényével Bársony András szocialista országgyűlési képviselő, uniós szakértő is teljesen egyetért, hiszen „míg bizonyos egyházak bárminemű politikai kapcsolata negatív megítélés alapját képezi, más egyházak esetén más politikai pártokhoz való kötődés egyértelműen előnyt jelent”. Ezt a jelenséget a politikai diszkrimináció egyik tipikus esetének tartja a képviselő.
Kormánypárti oldalról Mátrai Márta képviselő, a Fidesz frakcióigazgatója meg van győződve arról, hogy „semmilyen területen” nincs negatív megkülönböztetés hazánkban, Kanadában pedig, ahol a kivándorolt romák 8 százalékának mint diszkriminált személyeknek elfogadták a letelepedési kérelmét, a strassbourgihoz hasonló módon Magyarország befeketítése folyt. „Egyrészt van számukra lakhatási lehetőség, másrészt van munkalehetőség, harmadszor pedig biztosított a gyerekek fejlődése és tanulása. Tehát azt, amit a világban tulajdonképpen megpróbálnak elmondani, az semmi másra nem jó, mint arra, hogy lejárassák az országot” - felelte kérdésünre a képviselő asszony, hozzátéve, hogy véleménye szerint az ilyen ügyek mögött „valakik” állnak a háttérben. „A sajtó felkapta azt a hírt, hogy a zámolyi romák nagy része analfabéta. Megkérdezem akkor: honnan tudták azt, hogy Brüsszelben van egy emberi jogi bíróság vagy bizottság, akihez lehet fordulni? Ki volt az, aki megírta ezt a keresetet? Számomra ez rendkívül sok kérdést vet fel” - mondta.
Roma kérdésben Bársony András úgy látja, hogy nincs semmilyen törvényi alapja a hátrányos megkülönböztetésnek. „A romák esetében az történik, hogy a törvények nem szankcionálják megfelelően a gyakorlatban bekövetkező diszkriminálást. És ennek vannak olyan következményei, hogy roma családok kéréseik elbírálásakor nem rendelkeznek a nem roma családokhoz hasonló esélyekkel. Úgy gondolom, hogy ez nem törvényi alapkérdés, hanem egyszerűen a szankcionálatlan jogszabályi helyzet.” Jelenleg csak az segítene, ha ilyen diszkriminatív jelenségeket konkrét törvény alapján lehetne szankcionálni Magyarországon.
Arra a kérdésünkre, hogy van-e a szélsőjobbnak kommunikációs csatornája hazánkban, Eörsi Mátyás csak egy rövid válasszal felelt: „Hogyne lenne! Ennek legeklatánsabb példája a közszolgálati rádió heti egyszeri műsora a pihenőnap reggelén.”