A „fej” nélkül maradt rádióból a héten két alelnök is távozott: az
ideiglenesen megbízott elnöki feladatkört ellátó alelnök, Juhász Judit és a gazdasági
alelnök, Papp Miklós. A szinte azonnali hatályú (szeptember 1.) leköszönés indokául
az alelnök aszszony a munkahelyi összeférhetetlenséget jelölte meg. Az augusztus 30-i
sajtótájékoztatón két név is elhangzott: Kondor Kataliné, aki a Kossuth adó főszerkesztője,
és Lakatos Pálé, aki az ellentmondásos megítélésű Vasárnapi Újság szerkesztője.
„Búcsúbeszédében” az alelnök
Juhász Judit lemondás után. Nem vette be a gyomra Fotó: MTI
Juhász Judit például egyáltalán nem akart új szerződést kötni Lakatos Pállal,
és erről a döntéséről tájékoztatta is a Kossuth Rádió főszerkesztőjét. Ám a
munkáltatói jogkörét gyakorló Kondor Katalin szerződött vele, abszolút semmibe véve
az elnöki jogkört betöltő alelnök tiltását. Lakatos Pálnak, a Vasárnapi Újság főszerkesztőjének
nincs véleménye arról, hogy Juhász az ő szerződésének meghosszabbításával
indokolta lemondását. Mint azt a Heteknek kifejtette: „Nincs véleményem a lemondásáról
sem.”.
Az ideiglenes elnöki jogkörét Szíjártó István, gazdasági igazgatóra ruházta. Médiaügyekben
jártas kormánypárti és ellenzéki politikusok is baljóslatúnak ítélik a kialakult
helyzetet.
Juhász Judit például egyáltalán nem akart új szerződést kötni Lakatos Pállal, és
erről a döntéséről tájékoztatta is a Kossuth Rádió főszerkesztőjét. Ám a munkáltatói
jogkörét gyakorló Kondor Katalin szerződött vele, abszolút semmibe véve az elnöki
jogkört betöltő alelnök tiltását. Lakatos Pálnak, a Vasárnapi Újság főszerkesztőjének
nincs véleménye arról, hogy Juhász az ő szerződésének meghosszabbításával
indokolta lemondását. Mint azt a Heteknek kifejtette: „Nincs véleményem a lemondásáról
sem.”
Az ideiglenes elnöknél, aki már korábban is többször „összeakadt” Kondorral,
akkor telt be a pohár, amikor utólag értesült egy stratégiai fontosságú átszervezési
munkálat megvalósulásáról: a belpolitikai szerkesztőség kibővítése nélküle valósult
meg. Ennek során olyan, korábban autonóm szerkesztőséggel rendelkező műsorok kerültek
egy nagy és közös szerkesztőségbe, mint például a 16 óra, a Gondolatjel vagy Bolgár
György Beszéljük meg című műsora.
A rádióban érthetően rossz a hangulat. Ezt az „érzést” már egy pár héttel
ezelőtti, szájról szájra terjedő eset híre is megalapozta: belső telefonon felhívtak
egy neves rádióst és beolvastak neki, hogy „jön a liberálbolsik és a zsidók -
így többek között az ő - eltávolításának az ideje”.
Mindenesetre újra nem egy nyolcfős stábból válogatott riporterek készítik a szerdai
miniszterelnöki interjúkat, hanem csak egy személy. Rádiós körökben úgy tudják,
hogy nem felelt meg a Miniszterelnöki Hivatalnak a változó riporterek koncepciója, ezért
„tértek” vissza a korábbi, szakmabeliek és ellenzéki politikusok által bírált
metódushoz. (A szakmában elismerés övezte a két héttel ezelőtti, új személy által
készített interjút. Mivel úgy értékelték, hogy a riporter-hölgy nemcsak a „mikrofonállvány”
szerepét tölti be, hanem végre érdemi kérdéseket tett fel szerda reggel Orbán
Viktornak.) Hollós János a Krónika főszerkesztője - aki ezentúl és újra készíti
ezeket a beszélgetéseket - lapunknak megerősítette ezt. Szerinte nincs ebben semmi hírérték,
a rádió 70 éve jól meg tudja választani a riporterek személyét. Azt Hollósi nevetségesnek
találta, hogy a „visszarendeződés” MH-ráhatásra történt.
Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető-helyettes és médiaszakértő lapunknak úgy
nyilatkozott, hogy az eset azért is sajnálatos, mert úgy tűnik belőle, hogy az olyan
törekvések is megbuknak a közszolgálati rádióban, amelyek célja „az értékes
szakembergárda megőrzése és megvédése a politikai beavatkozásoktól” - ahogy
azt annak idején Juhász Judit megfogalmazta. Lendvai úgy véli, Juhász nem akart „megélhetési
rádiós lenni, és olyan folyamatokhoz asszisztálni, amelyek szakmai becsületébe vágnak”.
Lendvai Ildikó attól tart, hogy a kézi vezérlés korszaka köszönt a Magyar Rádióra.
Csúcs László kisgazda frakcióvezető-helyettest nem lepték meg a történtek. Mint
azt lapunknak elmondta: „Csak idő kérdése volt, hogy egy vezetésre - megítélésem
szerint - nem igazán rátermett, mondhatni alkalmatlan Juhász Judit abból a csődhelyzetből
mit hoz ki.” A rádió rendszerváltás utáni alelnöke szerint „kibontakozott egy
totális csődhelyzet, amely érinti az irányítási, szervezési kérdéseket, és a műsorpolitikában
is az egymást kioltó indulatok és törekvések érvényesülnek a különböző - részben
vagy egészben - gettósított műsorok tekintetében.” Csúcs László úgy véli,
hogy a politikai kultúra erőteljesen átcsapott kulturálatlanságba, amely egy hosszú,
a rendszerváltás óta tartó folyamat eredménye. A jelenlegi állapotról szólva a
kisgazda politikus annyit mondott, hogy az veszélyezteti az intézmény tisztességes közszolgálati
feladatainak ellátását.
Az uniós csatlakozási törekvésekre utalva elmondta, hogy a kialakult helyzet (a rádió
kizárólag kormánypárti képviselőkből álló csonka kuratórium felügyeletével elnök
és alelnökök nélkül) „nemzetközi színtéren eladhatatlan állapot”. A médiaszakértő
a megoldást abban látná, ha az „erősebb fél” nem a gyengébb hiányosságaira
hivatkozva „lebegtetné” a számára kedvezően alakuló helyzetet, hanem ő maga próbálná
meg orvosolni a tarthatatlan állapotot.