Hetek-összeállítás
A nemzeti szégyen kilenc napja
Nemzeti gyásznapot tartottak szerdán Oroszországban a Kurszk tengeralattjárón elpusztult legénység tiszteletére. Miután bizonyossá vált, hogy senki nem élte túl a katasztrófát, Oroszország nemzetközi segítséget kért a holttestek kiemeléséhez. Az orosz lapok egyre élesebb kritikával feszegetik a felelősség kérdését, és azt, vajon mennyiben befolyásolta a 118 főnyi legénység sorsát Oroszország habozása a katasztrófa nyilvánosságra hozásában és a felelősségvállalásban. Eközben az áldozatok hozzátartozói perre készülnek az orosz védelmi tárca és a kormány ellen, mivel úgy vélik, hogy az illetékesek nem tettek meg mindent a tengerészek kimentéséért.
Gyászszertartás a Kurszk legénységéért a Barrents-tengeren. A gyász nem csökkenti az indulatokat Fotó: ReutersSzerdán félárbocra eresztették a zászlókat Oroszországban, a tévé és a rádió pedig nem sugározott szórakoztató műsorokat ezen a napon. Putyin orosz elnök az északi-tengeri Vigyajevo haditengerészeti bázisra utazott a gyásznapon, hogy találkozzon a tengerészek családjával. A több mint hatórás találkozó a hírek szerint igen feszült légkörben folyt, bár arról a nyilvánosság számára nem készültek felvételek. A beszámolók szerint az orosz elnök a több száz felháborodott jelenlévő között alig jutott szóhoz. A családok az áldozatok tiszteletére tartandó megemlékezés elhalasztását kérték addig, amíg a testeket kiemelik a roncsok közül. Szakértők szerint ez komoly problémát jelenthet: drága és veszélyes vállalkozás, és amennyiben egyáltalán sor kerülhet rá, akkor sem valószínű, hogy a tél beállta előtt megvalósítható. A norvég cég, amelynek búvárai részt vettek a mentésben, megvizsgálja a mentési lehetőségeket. Az orosz lapok továbbra is élesen kritizálják a katasztrófa kezelésének módját: „A hadsereg egyetlen vágy megszállottja: hogy elhárítsa magáról a felelősséget” - írta a Nyezaviszimaja Gazeta című napilap, a Novije Izvesztyija pedig „a nemzeti szégyen kilenc napjáról” írt. A szovjet kormány részéről folytatott folyamatos dezinformálás egyik példájaként a NATO csütörtökön cáfolta Vlagyimir Putyin elnök azon állítását, miszerint a katonai szövetség csak augusztus 15-én ajánlotta fel segítségét Oroszországnak.
