Vissza a tartalomjegyzékhez

Fülöp Ottília
Vitás törvény-módosítás

Éles bírálatot váltott ki a Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása, mivel azt a szakszervezetek egyértelműen munkavállaló-ellenesnek minősítették. Sándor László, az (MSZOSZ) elnöke egy nyíregyházi fórumon úgy nyilatkozott, hogy a valódi érdekegyeztetés hiánya miatt a döntéshozókra komoly társadalmi nyomást kell gyakorolni.

A szakszervezetek szerint a változtatások jóval túllépnek az európai uniós normákon, rontják a munkahelyi tárgyalások feltételeit, csökkentik a kollektív szerződések szerepét, munkajövedelem-csökkenést idézhetnek elő, valamint növelik a munkavállalók kiszolgáltatottságát.
A tervezetben - a kormány szándéka ellenére - a munkaszerződésnek továbbra is tartalmaznia kell a munkavégzés helyét (s ezzel nem a munkavállalók nem tudják megspórolni a járulékos költségeket). Újdonságként megszabták, hogy legalább 6 munkaóra esetén 20 perc pihenőt köteles a munkaadó biztosítani. Az átirányítás alapján történő munkavégzést évi 44 munkanapban, a kiküldetést, kirendelést és átirányítást összességében évi 110 munkanapban határozták meg. Függőben maradt többek között a helyettesítés és az éves túlórakeret kérdése, a heti pihenőidő szabályozása.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a kormány a munkavállalók hátrányára kívánja megváltoztatni a törvényt. A munkavállalói oldalt képviselő Palkovics Imre elnök a Heteknek elmondta, hogy ez a változat egy kompromisszumos megoldás, nem örülnek annak, hogy a korábbiakhoz képest tovább romlottak a munkavégzés jogi feltételei. Tudni kell, hogy az uniós csatlakozás sok áldozatot követel a munkavállalóktól. Világtendenciáról van szó, a globalizációval járó versenyképesség fokozása más országokban is hasonló következményekkel jár.