Vissza a tartalomjegyzékhez

Kaszab István
Tőzsdebanditák

Több mint kétmilliárd forint veszteséget okozott a megbízóinak az a két ausztriai székhelyű gazdasági társaság, amelyek magyar partnercégeikkel közösen klaszszikus csalást hajtottak végre. Egy holland-magyar bűnszövetkezet már a környező országokat végigrabolta, majd másféléves ámokfutással hazánkban is szép csendben becsapták azokat, akiket csak lehetett.

Egy - még meglévő, jövőre remélhetőleg megszűnő - joghézagot használt ki a holland bűnszövetkezet úgy, hogy osztrák cég leányvállalataiként céget alapítottak Budapesten, s nagy nyereséggel kecsegtetve azzal keresték fel ügyfeleiket, hogy az árutőzsdén befektetik a pénzüket. A két társaság, a Trends Trading GmbH és a Comvest Trading GmbH, illetve partnereik, a Bestens Marketing Kft., a More Marketing Kft. és a Positions Marketing Tevékenységet Végző Kft. azonban nemcsak a remélt magas hozammal, hanem a befektetett pénzzel sem tud elszámolni. Ez nem meglepő, hiszen számukra az üzlet a pénz átutalásakor véget ért, annak nagy részét készpénzben kivitték az országból. Osztrák fejléces papírral, és határozott, sőt rámenős stílussal hitették el a gyanútlan befektetőket. Módszerük hasonló volt az USA-ban nemrégen lefülelt bűnszövetkezetéhez (Hetek 2000. július 22. ) címlistáról válogatva telefonon keresték meg a kiszemelt - feltehetően jómódú - klienseket, majd rávették őket az üzletre.
Tevékenységük átmenetileg sikeresnek bizonyult, hiszen legalább 2 milliárd forintot tudtak kiszedni az óvatlan befektetőktől, többségük bottal ütheti pénze nyomát. A csalók garázdálkodása senkinek sem tűnt fel: a Budapesti Árutőzsde nem tudott a működésükről, a kárvallottak sem tettek feljelentést, a rendőrséget is az osztrák kollégák figyelmeztették, mivel közismertek voltak, hiszen már Olaszországban és Németországban, illetve a szomszédos államokban is megszedték magukat. A holland-magyar kooperációt végül is a rendőri fellépés zárta rövidre. Több vezetőt elfogtak, de néhányat még köröznek.
Amint azt Bánhidi Ferenc, a Budapesti Árutőzsde (BÁT) ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, az említett társaságokkal semmilyen kapcsolatuk nem volt, a megbízások nem a budapesti, hanem más, külföldi árutőzsdéken való ügyletelésről szóltak. Az ügyvezető szerint a megbízók gyanútlanságát használták ki az igen agresszív üzletpolitikát folytató társaságok. A másik ok pedig egy még fennálló joghézag. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSzÁF) engedélye alapján működik a BÁT, valamint az ott jelenlévő brókercégek, és folyamatos kontroll biztosítja a törvényességet. Ebben az esetben azonban nem járhatott el, mivel az ilyen jellegű ügynöki tevékenységhez nem szükséges felügyeleti engedély, tehát a PSzÁF nem szankcionálhat, és nem is ellenőrizhet. A várhatóan a következő évben hatályba lépő törvénymódosítás ezt a joghézagot megszünteti azzal, hogy a többi tőzsdei tevékenységhez hasonlóan felügyeleti engedélyhez köti ezt a fajta közvetítést is. Így a megbízónak lehetősége lesz arra, hogy befektetett pénzének, a megkötött ügyleteknek utánanézzen. Addig azonban körültekintően kell a megbízáskor eljárni, minél többet meg kell tudni az ajánlatot tevő cégről, akár a BÁT, akár egy jogász vagy egy brókercég szakvéleményét kikérve, a cégpapírokat átnézve. A történtek alapján megéri az óvatosság.