Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Arafat csak a naptárból enged

Jasszer Arafat palesztin vezető arra készül, hogy elhalasztja az állami függetlenség kikiáltását, de a késleltetés legfeljebb két hónap lehet - írja az al-Hajjat című londoni arab nyelvű lap. Arafat közel húsz országot érintő világ körüli útja során szinte sehol nem kapott támogatást az egyoldalú deklarációhoz, így nyilván igyekszik elkerülni a magányos konfrontációt Izraellel, amely egyértelművé tette, hogy a békefolyamat végének tekintené a palesztin állam kikiáltását egy átfogó békemegállapodás nélkül. A halasztás ugyanakkor újra lehetőséget ad a palesztin elnöknek arra, hogy engedménynek tüntesse fel döntését, amelyért cserébe lehet, hogy Ehud Baraknak az utolsó megmaradt tárgyalási adujához, Jeruzsálemhez is hozzá kell nyúlnia.


Ehud Barak izraeli miniszterelnök Abdullah jordán király vendégeként Ammanban. Eltérő úti célok    Fotó: Reuters

Jeruzsálem ügyében Arafatnak sikerült elérnie, hogy az arab vezetők kiálltak a város - és különösen az iszlám harmadik legszentebb helyének tartott Templom-hegy - feletti muszlim fennhatóság megtartása mellett. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök egyenesen azt állította, hogy a Jeruzsálem ügyében tanúsított bármilyen kompromisszum az erőszak és terrorizmus ellenőrizhetetlen hullámát szabadíthatja el a Közel-Keleten. „Egyetlen olyan személy sincs az arab vagy az iszlám világban, aki elherdálhatná Kelet-Jeruzsálemet és az Al-Aksza mecsetet” - mondta Mubarak egy kairói napilapnak. Hozzátette: „Ebben az összefüggésben, még maga Arafat sem merne aláírni egy olyan szerződést, amely feladná ezeket a szent helyeket.”
A diplomáciai sürgés-forgásból az izraeliek is kivették a részüket. Ehud Barak a Távol-Keletre küldte az elnökválasztáson alulmaradt miniszterét, Simon Pereszt, míg az újonnan kinevezett külügyminiszter, Slomó Ben Ami az európai kormányokat igyekezett meggyőzni arról, hogy a békefolyamat továbbhaladása nem Izraelen múlik. Ben Ami Párizsban tartott megbeszélései után kijelentette: arra kérte az Európai Unió külügyi biztosát, Chris Pattent, hogy segítsenek „lemászni a palesztinoknak az egyoldalú államalapítás fájáról anélkül, hogy az EU ezért újabb rendkívüli támogatást ígérne Arafatnak”.
Ehud Barak a szomszédos Jordániában látogatta meg II. Abdullah királyt. A találkozón egy esetleges szeptemberi második izraeli-palesztin csúcstalálkozó lehetőségét vitatták meg. A jordán uralkodó hangsúlyozta: ellenez bármilyen izraeli fennhatóságot Kelet-Jeruzsálem felett, megerősítve ezzel más arab vezetők hasonló állásfoglalását.
Körutat tesz a térségben Dennis Ross amerikai különmegbízott is, akinek a feladata, hogy felmérje: van-e esélye annak, hogy egy újabb Camp David-jellegű találkozón megegyezésre lehet jutni az izraeli és a palesztin tárgyalófeleknek. Bill Clinton elnök az al-Hajjat részére adott interjúban kijelentette: reméli, hogy személyesen nyithatja meg a palesztin állam fővárosában felállítandó amerikai nagykövetséget. Az elnök nem nevezte meg, hogy hol lehet a jövőbeli képviselet helyszíne. Néhány héttel ezelőtt Clinton az izraelieket biztatta azzal, hogy az év végéig megfontolja az amerikai nagykövetség áthelyezését Tel Aviv-ból Nyugat-Jeruzsálembe. Clinton most hozzátette: „A tárgyalásoknak nem lehet nyertese és vesztese; vagy mindkét fél nyertes lesz, vagy a béke lehetősége veszik el.”
A Jeruzsálem-kérdés megoldására időközben újabb és újabb javaslatok készülnek. A héten egy muszlim sejk és izraeli rabbi állt elő meglepő javaslattal. Abu Sallah ramallahi sejk és a tekoai telepesek rabbija, Menahem Fruman egy konferencián ismertette tervét a jeruzsálemi Templom-hegy lehetséges vallási megosztásáról. A Jerusalem Post által ismertetett javaslat szerint a muszlim vallás és a judaizmus számára egyformán szent helynek számító hegyet első lépésben ki kellene vonni a politikai alkukból. Ezt követően egy vallási vezetőkből álló közös iszlám-zsidó bizottság kidolgozná a Templom-hegy - arab nevén Haram al Sharif - átalakítását egy világméretekben páratlan vallási szenthellyé. Ennek keretében - szól a terv - felépítenének a jelenleg működő két muszlim mecset közé egy zsidó szentélyt. Fruman rabbi szerint erre azért lenne vallási szempontból lehetőség, mert a mecsetek kívül esnek azon a szent területen, ahol hajdan a zsidó templom állt. „A Hegy a világot teremtő Istenhez való fordulás szimbóluma lehetne az egész emberiség számára”- hangsúlyozza Sallah sejk. Arra, hogy mit szólnak javaslatához a jelenlegi helyzet még csak szimbolikus megváltoztatása ellen is tiltakozó iszlám vezetők, nem tértek ki a kezdeményezők.