Hetek-összeállítás
A felszín túl messze van

A csernobili robbanás utáni napok kommunikációs zűrzavarát idézik az orosz hivatalos kommentárok a flotta büszkeségének tekintett Kurszk atom-tengeralattjáró balesete után. Négy nap alatt például az okok között elhangzott idegen hajóval történt ütközés, a fedélzeten történt robbanás, rosszul sikerült éles mentési gyakorlat, majd következett Ilja Klebanov kormánybiztos bejelentése, miszerint a Kurszk ismeretlen eredetű, hatalmas tárgynak ütközött, miközben idegen hajó nem tartózkodott a környéken. Hasonló ellentmondások jellemzik a 118 tengerész sorsát is: az életjelekről szóló híreket eddig nem sikerült külső forrásból megerősíteni. Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök „katasztrófaközelinek” minősítette a helyzetet.

Anatolij Skarban, a Szvir orosz mentőhajó kapitánya. Tanácstalanul.      Fotoó: Reuters

Meglehetősen pesszimista kommentárokkal kíséri a világsajtó az orosz tengeralattjáró katasztrófáját, és az azt övező zűrzavart, különösen a helyzetértékelés terén. A The Daily Telegraph című brit napilap szerint „A Kurszk sorsa világosan megmutatja, milyen mélyre süllyedt Oroszország a hidegháború vége óta.” Az olasz La Repubblica A birodalom romjai címmel fejtette ki, mennyire nehéz lehetett Putyin orosz elnök számára annak eldöntése, hogy segítséget kér Nagy-Britanniától és Norvégiától, amikor egyik legfontosabb politikai célkitűzése Oroszország tekintélyének helyreállítása, és egyenrangú párbeszéd folytatása a Nyugattal.
A Deny című ukrán lap szintén azt elemezte, milyen súlyos csapást jelent a Barents-tengeri katasztrófa Putyinnak az orosz tengeri dicsőség felélesztésére irányuló törekvéseire. A lap megjegyzi, hogy tíz évvel ezelőtt Oroszországnak még 114 atom-tengeralattjárója volt, mára ez a szám 28-ra csökkent, ebből - a Kurszkot is beleszámolva - mindössze tíz alkalmas bevetésre.
Lapzártánkig nem történt jelentős előrehaladás a Barents-tengeren szerencsétlenül járt orosz atom-tengeralattjáró mentésében. Oroszország néhány napi habozás után döntött úgy, hogy a NATO-n keresztül segítséget kér a mentéshez, végül a diplomáciai csatornákon felajánlott brit segítséget fogadta el. A húsztagú brit mentőcsapat szerdán indult el Skóciából a baleset helyszínére. A mentőalakulattal együtt utazik egy LR5 típusú merülő mentőhajó. Azt még nem tudni, vajon a brit mentőhajót rá tudják-e csatlakoztatni a lesüllyedt tengeralattjáró vészkijáratára: ez csak abban az esetben lehetséges, ha a Kurszk a nemzetközi szabvány szerint épült. Nem valószínű azonban, hogy a brit és norvég mentőalakulatok szombat előtt elérjék a Kurszkot, amely jelenleg mintegy száz méter mélyen fekszik a vízfelszín alatt, 118 fős legénységgel a fedélzetén.
Amerikai szakértők vélekedése szerint nem lehetetlen, hogy túlélőket találjanak a fedélzeten, bár oxigénkészletük valószínűleg csak péntekig elegendő. Ezen az állásponton van Vlagyimir Kurojedov, az orosz haditengerészet vezetője is, aki módosította korábbi véleményét, mely szerint akár augusztus 25-ig elegendő oxigén van a fedélzeten. A változásra egyelőre nem adtak hivatalos magyarázatot.
Nagy a valószínűsége azonban annak, hogy a Kurszk fedélzetén már napok óta mindenki halott. Az Egyesült Államokban „túlságosan optimistának” minősítették az orosz reményeket, melyek szerint akár mindenki életben maradhatott a katasztrófa után. Az amerikai szakértők annak az orosz állításnak sem adnak túl sok hitelt, hogy a tengeralattjáró legénysége a rádiókapcsolat megszakadása után kopogással adott le kódolt üzeneteket a mentőalakulatoknak. A Kurszk felépítése egyébként is meglehetősen megnehezítené a kommunikációnak ezt a fajtáját, mivel erős szigetelése - amely a torpedóktól és a tengeri aknáktól hivatott védeni a tengeralattjárót - nem teszi lehetővé, hogy egyszerű kopogással leadott üzenetek átjussanak rajta.
A hivatalos orosz híradások nagymértékben ellentmondanak a katasztrófa idején a környéken tartózkodó amerikai hajóktól származó adatoknak. Két amerikai tengeralattjáró és egy hírszerző hajó tartózkodott a térségben a baleset idején, hogy ellenőrizzen egy nagyszabású orosz katonai gyakorlatot, melynek részese volt a Kurszk tengeralattjáró is. A felderítő hajók olyan magas színvonalú technikával rendelkeznek, mellyel a víz alatt akár több száz mérföld távolságból is érzékelni tudják a hangokat.
Az amerikai hajóktól szerzett értesülések szerint szombaton néhány másodperces különbséggel két robbanást jeleztek a műszerek. Az orosz hivatalos közlemények ugyanakkor az első napokban ütközésről beszéltek, majd valamivel később azt állították, robbanás történt, mialatt a gyakorlat során torpedókat lőttek ki a Kurszkról. Szerdán felmerült annak a lehetősége is, hogy a Kurszk esetleg egy második világháborús aknára futott.
Eduárd Baltyin tengernagy, a fekete-tengeri flotta volt parancsnoka kijelentette: véleménye szerint a Kurszk tengeralattjáró egy felszíni hajóval ütközhetett, amelynek orrán a sarkvidéken használatos jégtörő szerkezet helyezkedett el. A nagy erejű ütközés hatására süllyedhetett el a tengeralattjáró, ebben az esetben a fedélzeten 20-30 másodpercen belül működésbe léphetett a turbógenerátoros védőkészülék, majd a reaktor vészkikapcsolására szolgáló szerkezet is. Ennek eredményeként a tengeralattjáró áram nélkül maradt, és az ütközés folytán keletkezett sérülésen keresztül a tengervíz beáramlott a hajóorron lévő rekeszbe. Ugyancsak megsérült a torony, és leszakadt a tetején levő védőkorlát is. Mindezek arra utalnak, hogy a tengeralattjáró a felszín közelében haladhatott, amikor a feltételezett ütközés bekövetkezett. Baltyin felszólította a katonai és nyomozóhatóságokat, hogy minél gyorsabban kutassák fel az ütközést okozó teherszállító vagy jégtörő hajót, mielőtt a sérüléseket kijavíthatnák rajta.
Hatalmas, ismeretlen tárgygyal ütközött a Kurszk - jelentette ki ugyanakkor a baleset körülményeit vizsgáló orosz kormánybizottság elnöke. Ilja Klebanov, orosz miniszterelnök-helyettes, aki a bizottság elnöke is egyben, elmondta: ismeretlen tárggyal ütközött a Kurszk, majd hirtelen elsüllyedt és a fenékhez csapódott. Úgy vélekedett, semmi olyan nyom nincs, ami robbanásra utalna, azt ugyanakkor nem fejtette ki, mire alapozza az ütközés-teóriát. A Reuters tudósítása szerint Klebanov azt állítja, hogy az Északi Flotta egységein kívül más hajó nem tartózkodott a térségben a baleset időpontjában.