Vissza a tartalomjegyzékhez

Akaró Ágnes, Sebestyén István
Romlott viszonyok

Szakértők szerint ma Budapesten minden háromszázadik emberre jut egy utcalány, és ebbe még nem számoltuk bele a férfi-, illetve a gyermekprostituáltakat. Megdöbbentő látványt nyújtottak a televízió tudósításai a mogyoródi bordélynegyed budi színvonalú boxairól, ahol prostituáltak százai „szolgálták ki” az erre a színvonalra „lecsúszott” férfiközönséget. Mogyoród - amelyről élcelődve írt a nemzetközi sajtó - újra felhívta a figyelmet arra, hogy morális kérdésekben milyen problémákkal küzd a magyar társadalom.


Ideiglenes bordély Mogyoródon. Hivatalos törvénysértés    Fotó: MTI

A helyi önkormányzat a türelmi zónákról kiadott, 1999. szeptemberi rendeletre hivatkozva adott engedélyt az Erotik Camping felépítésére. Ez a jogszabály kötelezi az 50 ezer főt meghaladó településeket, ahol a prostitúció oly mértékben jelen van, hogy alkalmas a köznyugalom megzavarására, az elkülönített zóna kijelölésére. A gond az, hogy a törvény csak a láthatóval, a közterületi prostitúcióval foglalkozik, noha az ebben érintettek száma becslések szerint csak a fele a tényleges prostituáltaknak. Másrészt türelmi zónában szexuális szolgáltatást nyújtani nem lehet, csupán megegyezni - egy fővárosi önkormányzati vezető szerint olyan az egész, mint a kóser sonka: önellentmondás. A kormány elrendelte, hogy a prostituáltaknak kötelező orvosi vizsgálaton kell átesniük, melynek díja 30 ezer forint, és ezen túl regisztráltatási kötelezettséget írt elő. A rendelet teljesen ellentétes a New York-i Egyezménnyel, amit Magyarország is aláírt, s amely tilt minden nyilvántartásba vételt. A héten Turi-Kovács Béla kisgazda frakcióvezető-helyettes a kérdés megoldása érdekében szorgalmazta is az egyezmény felmondását. A Fővárosi Önkormányzat kérte a kormányt a rendelet eltörlésére, valamint arra, gondolja végig, ha már türelmi zónát jelöl ki, akkor nem kellene-e központi gondoskodással egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi intézkedéseket tenni, az ártalmat csökkenteni, nem kellene-e óvni mind a prostituáltakat, mind klienseiket például a különféle betegségektől. Véleményük szerint nagyon nehéz - ha nem lehetetlen - ezt a törvényt betartani, mivel olyan helyi társadalompolitikai problémákat vet fel, melyeket a törvény betűjének a betartásával egyidejűleg kellene kezelni, ehhez viszont az önkormányzatok nem elég felkészültek. Egy illetékes összegzése szerint, mivel a törvényalkotók hozzáállása nem egyértelmű, hiszen tiltják is, meg nem is, mindez nem más, mint szemforgató jogalkotás egy szemforgató társadalomban.
A prostitúció nem csupán önmagában probléma, hiszen több bűncselekmény is kapcsolódik hozzá. Ilyen többek között a drogkereskedelem, a kitartottság, vagy akár a zsarolás. Németh Zsolt rendőr alezredes, főiskolai adjunktus szerint a prostituáltakat és klienseiket leginkább érintő bűncselekmények azonban a rablás és a lopás: igazán egyik fél sem érezheti magát teljesen biztonságban. A szakértő szerint százezrével vannak ma Magyarországon, akiknek arra van igényük, hogy ily módon elégítsék ki szexuális szükségleteiket, és „bármennyire nem tartjuk ezt a módot emberhez méltónak, ez mégis olyan örök probléma, amit ha már megszüntetni nem lehet, legalább ellenőrizhetővé kell tenni” - véli Németh. Az adjunktus szerint „kár lenne azt remélni, hogy tökéletes szabályozás születik, és minden mindig rendben lesz ezen a területen, ugyanis a jelenség önmagában rendellenes”.
A társadalom tagjai egyre inkább a fogyasztói igények kielégítésére törekednek; minden, amit látnak, ezt erősíti, és ebben óriási szerepe van a televíziónak. Ez alól a szexualitás sem kivétel - nyilatkozta a Heteknek Léderer Pál szociológus, aki e terület kutatója, számos e témáról szóló szakkönyv írója. Ugyanezt a véleményt erősíti Tóth László „Hamburger-szex és konzervatív ifjúság” című tanulmányában. A 17-23 éves fiatalok szexuális szokásairól a következő megállapítást teszi: „A legifjabb generáció körében terjed a szexualitás területén is az a fogyasztói mentalitás, amelynek immár státusszimbóluma a hamburger: gyorsan megvesszük, méltatlan körülmények között befaljuk, az egyeníz még a jóllakottság érzését sem adja meg, és egy félóra múlva már elfelejtettük az egészet.” Persze, a hamburger-szex széles körben hódít, de leglátványosabban mégis a fiatalok körében. A szerző szerint nincs helye annak az ellenvetésnek, hogy az intenzív nemi élet a fiatalok generációs sajátossága, az érett szexualitásra való felkészülése, tanulási folyamat része - itt súlyosabb dologról van szó. A tendencia egyértelmű, de kérdés, hogy hova vezet.
Hogy a gyakori partnerváltás - azaz a hamburger-szex - önmagában elősegíti-e a prostitúció kialakulását, nem bizonyított, de nem is cáfolt felvetés. A prostituáltak számát illetően egzakt kutatási adatok nincsenek - Budapesten az óvatos becslések is 4-7 ezer főre taksálják, ez elsősorban a heteroszexuális kapcsolatot létesítő női prostituáltakat jelenti, azonban egyáltalán nem elenyésző a férfi-, gyermek- illetve homoszexuális prostituáltak száma sem.
A prostitúció a szociológus megfogalmazása szerint piaci jellegű tranzakció, a kereslet-kínálat elvén működik. Ha értelmezni akarjuk a helyzetet, először azt kell vizsgálni, egyes nők miért ezzel keresik a kenyerüket és nem mással, illetve hogy egyes férfiak miért fizetnek koronként és régiónként eltérő mennyiségű pénzt azért, hogy egy bizonyos szexuális aktust lebonyolítsanak.
„Nem a prostitúció veri szét a házasságot és a családot, hanem sokkal inkább az, hogy ha érzelmi alapon történik egy új kapcsolat kezdeményezése” - véli Léderer Pál. Társadalomtörténeti alapon kimutatható, hogy a férfiak prostituáltakhoz való fordulását a társadalmak, és általában a társadalomban szocializálódott nők is sokkal megengedőbben vették tudomásul, mint azt, ha a férj érzelmileg is érintetté vált. A magyar társadalom szexuális kultúrája a szakember szerint katasztrofális állapotban van. A férfiak részben azért fordulnak prostituáltakhoz, mert olyan jellegű szexuális szolgáltatásokat kaphatnak meg tőlük, amit otthon a saját feleségüktől nem mernek kérni, mert a feleség erre nincs szocializálva - ha pedig kiderülne, hogy erre szocializálva van, akkor ez még nagyobb baj lenne, mert a férj ez esetben elgondolkodna azon, hogy ez mit is jelent… A szakember szerint tehát a prostitúció sokkal kevésbé fenyegeti a házastársi kapcsolatokat és a családot - bár jelentősen árt nekik -, mint azok a társadalmi folyamatok, amelyek révén például könynyebbé vált a válás. Más szóval, a szexuális forradalom és a szabad partnerválasztás rögzülése sokkal inkább képes lazítani a házastársi és családi kapcsolatokon, mint a prostituáltak esetleges felkeresése.
A Playboy Magazin ma 75 ezres példányszámban kel el Magyarországon - tudtuk meg Sándor Tamás terjesztési vezetőtől -, ami hazánkban igencsak jelentős mennyiségnek tekinthető, különösen, ha a kulturális, szépirodalmi kiadványok ennél sokkal alacsonyabb példányszámára gondolunk. Úgy tűnik, honfitársainknak ma nagyobb élvezetet okoz a kidolgozott, barnára sült testek látványa, mint az agy munkálása. Ráadásul a Playboyt a hazai kínálatban és besorolásban még nem is nevezik pornónak. Azonban nemcsak az úgynevezett „férfiaknak szóló magazinok” hoznak sikamlós témákat, képeket: egy lapkiadó meglátása szerint a női lapok sem fogynának olyan jól, ha ezt a témát figyelmen kívül hagynák.
Míg a luxuséletet, az erotikát mint művészeti értéket sugárzó exkluzív lapok ártatlan játszadozásnak mutatják be mindezt, addig a valóság megrázó és tragikus életpályákról szól. Bizonyos társadalmi csoportokban a gyerekkori szocializációban megkezdődnek azok a gyerekek ellen elkövetett visszaélések, melyeknek következtében könnyen válik valaki prostituálttá, és úgy tekint a saját testére, mint ami nagyon könnyen pénzzé tehető. A „prostituált-társadalom” egy része teljes mértékben áldozatnak tekinthető, de van egy másik része, amely racionális megfontolások alapján döntötte el, hogy sokkal jobb ezzel a fajta tevékenységgel nagy pénzt keresni, mint roszszul fizető munkákkal, három műszakban ennek a töredékét.
Egy neve elhallgatását kérő, azóta „jó útra tért” ex-prostituált véleménye szerint a legtöbb lánynál az motiválja a választást, hogy az alacsony fizetések mellett nem talál más lehetőséget a lakás, autó megszerzésére, biztos megélhetésre. A külföldi munkavállalás, ha rendezett körülmények között zajlik, előnyösebbnek és vonzóbbnak tűnik, mint a hazai pálya. Elindulni könnyű, megállni - kiszállni - viszont csaknem lehetetlen. Pénz kell, és ha van, folyamatosan kell. Tapasztalata szerint a prostituáltak között egyre többen vannak az egyetemisták, vagy akiknek már diplomájuk is van; náluk a fő motívum a tanulás, de elsősorban a szórakozás, öltözködés költségeinek fedezése. A másik általánosan jellemző járulék a drog. Interjúalanyunk becslése szerint a lányok 80, de inkább 90 százaléka fogyaszt valamilyen kábítószert, mert már előtte is drogozott például a diszkóban, vagy egyszerűen nem tudja másként csinálni, nem tudja lelkileg feldolgozni életformáját - de olyan is van, akinek egyszerűen van rá pénze, és jól érzi magát tőle. A legtöbben viszont az idő múlásával sajnálják, hogy e pályára léptek. „Szörnyű élmény ez minden nő számára, nem is tudom, hogy fel lehet-e dolgozni valaha is ezt” - tette hozzá riportalanyunk.