Szabadi Sándor
A kecske és a káposzta

A Malév Rt. az Alitaliával való sikertelen házasságából kilábalva immár újra 96,8 százalékos magyar állami tulajdonú vállalatként néz az őszre tervezett kétfordulós privatizáció elé. A Magyar Légiközlekedési Vállalat veszteségei tetemesek, flottája jelentős bővítésre és felújításra szorul. Valószínű azonban, hogy a kormány által kedden elhatározott privatizációs stratégia nem tud megoldást kínálni a gondokra, hiszen kimondatlanul, de kizárja a stratégiai befektetők és a külföldi tőke bevonását a stratégiai fontosságú vállalat modernizálásába, azzal az indokkal, hogy a Malévnak meg kell őriznie „nemzeti” jellegét.

Peter Tufo amerikai nagykövet és Kovács Ferenc, a Malév vezérigazgatója felavatják az újonnan bérelt Boeing 767-es gépet. Társakra várva    Fotó: MTI

A Malév eladásának első lépésével az ÁPV Rt. mintegy 97 százalékos tulajdoni részesedése 50 százalék plusz egy szavazatra csökkenhet. A privatizációs törvény szerint a cég hosszú távon 25 százalék plusz egy szavazat erejéig marad tartós állami tulajdonban. Az ING-Barings bankcsoporttal elkészíttetett privatizációs stratégia szerint az októberben induló első fázisban a Malév jelenlegi alaptőkéjének 10 százalékát kitevő, állami tulajdonban lévő és különös jogokat meg nem testesítő részvénycsomagot lehet majd megvásárolni. Mivel a kormány kikötötte, hogy a privatizáció második fordulójában kizárólag belföldi befektetők vehetnek majd csak részt, kérdéses, hogy melyik komoly külföldi befektetőt érdekli majd egy 10 százalékban limitált, különleges jogokat nem nyújtó részesedés.
Jóllehet a privatizáció későbbi, második fázisában tovább csökkenhet az állami tulajdon, de fontos szempont lesz, hogy a légitársaság megőrizze nemzeti státusát, a nemzeti tulajdon ne csökkenjen 50 százalék plusz egy szavazat alá. Az első lépcsőben felkínálandó 10 százalékos részvénycsomagon kívül csak hazai befektetők jöhetnek szóba, ami valószínűleg pénzügyi befektetőket vonz. A befektetők egyben úgy szerezhetnek tulajdoni hányadot a Malévban, hogy - elsősorban készpénzzel - alaptőkét emelhetnek a légitársaságban. Ezen felül a pályázatban ajánlatot kérnek majd a befektetőjelöltektől a Malévnek valamelyik globális légiszövetséghez történő csatlakozására.
Amennyiben ezen felemás privatizáció a jelenlegi terveknek megfelelően zajlik le, azaz a Malévot el is adják meg nem is, a Malév vezetőit továbbra is politikai szempontok alapján a mindenkori kormány jelöli majd ki, a hatékonyabb gazdálkodásra és jobb színvonalú szolgáltatásokra való gazdasági kényszer minimális lesz, hiszen a befektetők a kulcsdöntések meghozatalánál továbbra is kisebbségi pozícióban lesznek, ha egyáltalán lesznek olyanok, akik ezen feltételek mellett invesztálni kívánnak a nemzeti cégbe.