Vissza a tartalomjegyzékhez


INNEN-ONNAN

Kutyaperspektíva az interneten

A Bertelsmann médiakonszern és a Bild német bulvárlap közös vállalkozásban egy Bert nevű kutya nyakába minikamerát szerelt, hogy kutyaszemszögből láttassa az Expo 2000 hannoveri világkiállítást honlapjukon az internet olvasóival. A kamera a világhálóra percenként juttatja el az éppen aktuális képeket, amiket Bert, a kutya délelőtt tizenegytől délig filmez le, ugyanis csak ekkor van szabadon a kiállítás területén. Az eb cirkálásából készített összeállítás A kutya naplója címmel esténként olvasható a hálón. (MTI)


Csótányt vásárolnak

Csótányokat vásárolna egy amerikai filmgyártó cég legújabb mozijuk főjelenetéhez, darabját 10 centért. Azért gondoltak erre, mert Ausztrália azon részén, ahol a forgatás zajlik, nem terem megfelelő méretű és mennyiségű csótány. A rendező legalább három centis példányokat szeretne, és jó sokat, hogy a hatás biztos legyen. Egyelőre nem sok üzletfél jelentkezett, a csótánytenyésztés ugyanis enyhén szólva ritka iparág (még Amerikában is). A filmesek nem hajlandók amatőrökkel tárgyalni. Csak profi minőséget fogadnak el. „Remélem olcsón megússzuk - nyilatkozta a forgatócsoport munkatársa. Majd hozzátette: - A minél kedvezőbb árajánlat megszerzéséért kisebb hirdetési hadjáratot szerveztünk. A csótányoknak filmes szempontból nagy előnyük, hogy fajuk képviselőinek színészi képességeik nagyjából azonosak, ezért könnyebb lenyomni a gázsijukat, és nincsenek ügynökeik.” (Ananova )


Látható üstökös

Bizonyára sokan emlékeznek még az 1997-es év nagy csillagászati szenzációjára, a szépséges Hale-Bopp üstökösre. Három év után most újra feltűnt egy vándorló csillag az égboltozaton. Az üstököst, melyet a Lineár S4 fedőnévvel illettek, az Új-Mexikóban működő Linear-program keretében fedezték fel, amelynek célja földsúroló égitestek keresése (1998 óta mintegy 40 üstököst találtak). Az égitest 1999 szeptemberében került a program automata távcsöveinek látómezejébe, amikor még a Jupiter pályáján kívül tartózkodott. A „szabadszemes üstökösnek” is nevezett égitest nem érte el a remélt fényességet, ezért szabad szemmel csak nagyon kedvező időjárási körülmények között lehetett megfigyelni. Kis kézitávcsövekkel azonban jól nyomon követhető volt, amint áthúzott a Nagy Göncöl alatt. Körülbelül ekkor érte el legnagyobb látszó fényességét, ami csak 6,5-6 magnitúdó körül mozog (6 magnitúdó a szabad szemmel még éppen megfigyelhető égi objektumok fényessége; az ennél nagyobb értékek már halványabb égitesteket jelentenek). Ebben a helyzetben bolygónktól körülbelül 56 millió kilométer választotta el, ami a Nap és a Föld közötti távolságnak mintegy harmada. (Origo)