Eperjesi Ildikó
Az ostromlott város

Eperjesi Ildikó
A háború nem ért véget, a háború folytatódik, csak immár az orosz városok utcáin - írja az orosz sajtó a hét halálos áldozatot és kilencvenhárom sebesültet követelő moszkvai robbantás után. A politikusok többsége hajlik arra, hogy csecsen szálakon folytassák a nyomozást, bár Putyin elnök óva intett a „boszorkányüldözéstől”. Az orosz rendőrség letartóztatott ugyan egy csecsen és egy dagesztáni férfit a héten, később azonban kiderült, hogy nem bizonyítható részvételük a robbantásban. A szörnyű merényletnek az elemzők szerint messzemenő következményei lehetnek: az emberek keményebb fellépést fognak követelni a lázadó Csecsenföld ellen, ami a hatalom koncentrációjához vezethet.

Egy sérült a belvárosi merénylet után. Megrendült moszkvaiak    Fotó: Reuters

A merénylők szándékosan a Kremlhez közeli és forgalmas helyet választottak, hogy pokolgépük minél több áldozatot szedjen. A kedd este hat óra tájban, a Moszkva szívében lévő Puskin téri aluljáróban bekövetkezett robbanás után a sérülteket a forgalmi torlódás miatt későn érkező mentőautókban szállították el a moszkvaiak aggódó pillantásaitól kísérve. Az aluljáróban, amely kedvelt találkozóhely is, rengeteg apró üzlet árusította kozmetikai, ruházati termékeit, vagy éppen virágokat. A boltjaikat éppen
elhagyó szerencsés eladók megmenekültek, de a bentmaradottak megégtek a pokoli robbanásban, amely után mindenfelé üvegtörmelék és sűrű füst maradt. Az orosz szakértők szerint legalább fél kilogramm trotilnak megfelelő robbanóanyag volt a pokolgépben, amelyet profi módon állítottak össze, és időzítő szerkezettel hoztak működésbe. A jelek arra utalnak, hogy ugyanolyan robbanóelegyet használtak a merénylők, mint az egy évvel ezelőtti lakóházrobbantásoknál, amikor csaknem háromszáz ember vesztette életét az orosz fővárosban. Moszkva már az előző orosz-csecsen háború idején, 1996-ban is hasonló terrorcselekmények színhelye volt, pokolgépek robbantak metróállomáson és zsúfolt trolibuszban is. Bizonyára nem véletlen egybeesés, hogy a mostani merénylet majdnem pontosan Groznij 1996-os bevételének évfordulójakor történt. A tavalyi robbantássorozat volt egyébként a fő oka annak, hogy az oroszok bevonultak Csecsenföldre, és megkezdték a második háborút a kaukázusi köztársaság ellen, bár a lázadók akkor is tagadták a bűntettekben való részvételüket. A tíz hónapja tartó harcokban eddig 2 500 szövetségi fegyveres vesztette életét.

Minden teherautót ellenőriznek Moszkva határában. Nem csak csecsenekre gyanakszanak    Fotó: Reuters

Az orosz hatóságok rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, s az éberségre intett moszkvaiak rengeteg bejelentést tettek gyanús csomagokról és más, terrorista fenyegetésre utaló jelekről. Egy fegyverraktárt is felfedeztek az orosz fővárosban. Akárcsak az egy évvel ezelőtti moszkvai robbantások idején, most is megerősített rendőrjárőrök cirkálnak a moszkvai utcákon, a lakóházak többségében állandó ügyeletet szerveztek a lakóközösségek.
A moszkvai hatóságok egyértelműen csecsen nyomot vélnek felfedezni a merénylet kapcsán, s kizárták a Moszkvában különben oly gyakori gázrobbanás lehetőségét. Vlagyimir Putyin elnök óva intett a „boszorkányüldözéstől”, de nyomban hozzá is tette, hogy a háború célja a gerillák megsemmisítése a „fészkükben”. Putyin, aki maga felügyeli a nyomozás folyamatát, utalt arra, hogy bűnöző csoportok leszámolásáról is szó lehetett. Szerda reggel őrizetbe vettek két férfit, akiknél vahabita irodalmat, egy orosz nyelven írt Koránt és kábítószert találtak. A merényletben való részvétellel gyanúsították, de bizonyíték híján szabadon engedték őket.
Putyin elnök augusztus 9-én nem tudta felhőtlenül megünnepelni hatalomra kerülésének nyitányát jelentő miniszterelnöki kinevezésének egy éves évfordulóját. A Puskin téri bomba tragikus módon emlékeztetett arra, hogy Putyin felemelkedését a véres, de akkor népszerű csecsenföldi „rendteremtésének” köszönhette. Alekszej Malasenko politikai elemző szerint „a bomba egy olyan évfordulós ajándék volt Putyin számára, ami arra emlékeztette: Moszkva egy még mindig hadban álló ország fővárosa.” Borisz Berezovszkij, ismert orosz üzletember és politikus rámutatott: Oroszországban további pokolgépes merényletekre lehet számítani, mégpedig azért, mert Vlagyimir Putyin elnök helytelenül kezeli a csecsen válságot. Berezovszkij - aki korábban a Kreml nevében tárgyalt a csecsen lázadókkal - úgy vélekedett, hogy Oroszországnak nincs más lehetősége, mint hogy tárgyaljon a szakadár fegyveresekkel.