Európai vállalatok az utóbbi időben látványosan terjeszkednek az amerikai
piacon, ha kell, készek a legborsosabb árat is megfizetni egy-egy amerikai vállalat
megszerzéséért. A Time magazin szerint ez csak a kezdet, mivel az európaiakat az a
stratégiai szándék vezérli, hogy a piacok globalizálódásában tengeren túli jelenlétükkel
biztosítsák életben maradásukat. Amerikát persze nem lehet csak úgy „felvásárolni”…
A brit Vodafone anno 60 milliárd dollár rekordösszeget fizetett az észak-amerikai
AirTouch mobilszolgáltató vállalatért. Az angol British Petroleum 48 milliárd dollárért
vette meg az Amocot, míg a német Daimler-Benz 40 milliárd dollárt költött arra, hogy
egyesüljön a Chryslerrel. Az elmúlt hetekben is több nagyszabású tőkebefektetés történt.
A brit-holland Unilever 20 milliárd dollárért vásárolta meg az USA élelmiszeripari
óriásait, a Hellmann’s majonézt és a Knorr leveseket gyártó Bestfoodsot, míg a svájci
bankóriás, az UBS 12 milliárdért vásárolta fel a PaineWebber amerikai brókercéget.
Ugyancsak európai vállalat, a francia Vivendi távközlési és internet-szolgáltató cég
30 milliárd dollárt fizetett a Seagramért. A német Deutsche Telekomnak azonban beletörhet
a bicskája legújabb kiszemeltjébe. A mintegy 58 százalékban német állami
tulajdonban lévő telekommunikációs mamutcég 46 milliárd dollárt ajánlott a
VoiceStreamért, amely az egyik legdinamikusabban növekvő amerikai mobilszolgáltató. A
felvásárlási szándék felháborodást keltett amerikai politikai körökben. Ernest
Hollings szenátor törvényjavaslatot terjesztett elő, mely szerint olyan vállalatok,
amelyek több mint 25 százalékban állami tulajdonban vannak, ne nyerhessenek amerikai
telefonkoncessziót. A törvényjavaslatot az amerikai törvényhozás mindkét háza támogatja,
hiszen - ahogyan ezt Hollings említette -, nem azért liberalizálták az amerikai
piacot, hogy német (állami) kézre adják. Az Európai Bizottság dühében levelet küldött
Charlene Barshefsky amerikai kereskedelmi képviselőnek, amelyben kifejezte, hogy az
akvizíció esetleges megakadályozásával az USA megszegné a Kereskedelmi Világszervezet
(WTO) 1997-es megállapodását. Brüsszel célzásokat tett arra, hogy ebben az esetben
Európa visszavonulna a testületből; a GATT-keretegyezmény ugyanis nem tesz különbséget
magán és állami vállalatok között. Az európai fenyegetőzés ellenére a törvényjavaslat
egyre több szenátor támogatását vívja ki.
Az állam - ezúttal látható - keze van a British Airways és a holland KLM légitársaság
megafúziós tárgyalássorozatának hátráltatásában is. A két világcég az elmúlt
hetekben szándékozott házasságra lépni, azonban végső megállapodás még nem született.
A fúzióval a forgalmat nézve a legnagyobb, egyéb tekintetben pedig a világ harmadik
legnagyobb légitársasága jönne létre. Az átmeneti kudarc legfőbb oka a cégvezetők
szerint az angol és az amerikai kormány között a légi szolgáltatások terén meglévő
érdekellentét.