Hetek - IV. évfolyam, 33. szám, 2000. augusztus 12

- Ön szerint milyen törvényalkotói akarat érhető tetten a Belügyminisztérium tervezetében? Sajtótájékoztatójuk hangneméből, értékelésükből számomra úgy tűnik, hogy Önök szerint a BM rövidebb pórázra kívánja fogni a közalkalmazottakat és köztisztviselőket. Jól értettem?
- Erre példákat is tudok mondani. A tervezetet nem lehetett viszonylag széles körben, szabadon, független színtereken megvitatni. Bizonyos esetekben azt is visszahallottuk, hogy egyes kormányzati körökből nem vették jó néven, ha állami vezető tisztviselők véleményt nyilvánítottak, pláne, ha eltérő volt az álláspontjuk a tervezett kormányzati elgondoláshoz képest. Kérték is őket, hogy ne vegyenek részt ebben a vitában. Másrészt a tervezett elemek alapján inkább a bizonytalanságérzet erősödik e szférában, tehát romlik a munkaügyi jogbiztonság, s nyilvánvalóan a munkavállalói érdekérvényesítés is még halványabb lehet.
- A törvénytervezet témái - például a vagyonnyilatkozat, az etikai kódex, a „hivatalhoz méltatlan magatartás” miatt azonnali felmondás bevezetése - tulajdonképpen a rendteremtés eszköze…
- Miért kell rendet teremteni? A fegyelmi büntetések száma és típusai nem azt igazolják, hogy a közigazgatási, köztisztviselői körökben a más szakmákban meglevő fegyelemsértések számát elérnék. Megítélésem szerint etikusan és jogszerűen dolgozik a közigazgatás. Egyrészt, mert közvetlenül a lakosság szeme előtt működik, másrészt a politika kontrollja ma is elég erős. Aki három kormány cseréjét is kénytelen volt végigélni, az nem akar politikai „libling” lenni, mert tudja: úgy nem lesz hosszú életű a pályán. Másrészt - és éppen ezért -, megpróbál professzionális alapon dolgozni.
- Szakmai kérdésekben - építési engedélyek, gyámügyek, környezetvédelem - nagyon sok olyan döntési jogköre van a tisztviselőknek, amelyekre, ha a politika esetleg ráhatással tud lenni, az elég negatív.
- Ez valós probléma. Ha kiszolgáltatott a köztisztviselő elveszíti a stabilitását, nem mer felelősen és időben dönteni, megpróbál minden igényt kiszolgálni, ami rendszerint nagyon rossz döntésekhez vezet. Márpedig érdekütközések sorozata jöhet létre egy-egy döntés esetében. Gondoljon egy kisajátításra, vagy egy városi beruházásra, ahol akár az is előfordulhat, hogy önkormányzati képviselők, vagy azok hozzátartozói is érdekeltek. 98-ban egy uniós jelentésben az alábbit írták rólunk: „A jelenlegi fizetések színvonala hasonló munkaterületen a magánszektorban háromszoros a közszolgálathoz képest (…) A legutóbbi időszakban felmerült problémák: a képzett szakemberállomány esetében agyelszívás a magánszektorba, valamint az új szakemberek felvételének csökkenő száma. A közigazgatás jövőbeni hatékonysága érdekében fontos ezen problémák megoldása.”
- 1998 óta javult vagy romlott a helyzet?
- Semmivel sem javult. Talán még rosszabb a helyzet, mert 1998 elején pozitív várakozás volt a szférában, mert meghirdettek egy kormányzati közigazgatás-fejlesztési programot. Aztán az új kormány is tett néhány vonzó ígéretet programja első oldalain, csak azóta ezek nem igazán realizálódtak. Az a gond, hogy nincs egyértelmű megegyezés, hogy meddig tart a politikai személyi érdekkör, a politikai zsákmányrendszer, és hol kezdődik a politikai változásoktól független, szakmai igényekre épülő közigazgatási személyi állomány.
- A feddhetetlenség esetében pontosan miről is van szó?
- A törvényjavaslat szerint „hivatalához méltatlan az a magatartás, amely a szolgálat körében annak megalapozott feltételezésére ad okot, hogy a köztisztviselő munkaköri kötelességeit a köztisztviselői etikai szabályok megsértésében nem pártatlanul, befolyásmentesen látja el. Az általa betöltött beosztás tekintélyét a társadalom általános értékítélete szerint súlyosan rombolja”. Ha ez a méltánytalanság fennáll, akkor a munkáltató azt mondja, hogy nem feddhetetlen, és megszűntethető a munkaviszonya. Ez legsötétebb időket idéző, jogszabályi formába öntött szubjektivizmus. Vagy politikai tisztogatás eszköze.

A Belügyminisztérium elkészítette és a közelmúltban az érintett munkavállalói érdekképviseleteknek megküldte az egész köztisztviselői kart érintő - a jelenleg hatályos köztisztviselői törvényt is módosító - legújabb tervezetét, amelyet a kormány elé kíván terjeszteni. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete elnöksége állásfoglalásában több ponton határozottan bírálja a törvényjavaslatot.
A BM anyaga jelenleg nem nyilvános, ezért annak tartalmát csak a szakszervezeti tiltakozásokból lehet megismerni. Az MKKSZ sajnálja, hogy a tervezet nem érinti az alapilletményt, ami alapjaiban meghatározná a szféra bérkérdését, hanem az illetménypótlékokat és szorzókat bővítené. Szerintük nem ez a lényeg, mert az induló és a befejező szorzószám között kevés a mozgástér. Magyarán: nem látható, hogy jelentős mértékű bérfejlesztés történne.
A szakszervezet sérelmesnek tartja, hogy betöltött álláshelyre az új szabályozás szerint pályázatot lehetne kiírni. Ez a munkáltató - amely sok esetben, nem csak áttételesen, a politikai szféra - jogosítványait növelné. Ráadásul bevezetnék a feddhetetlenség fogalmát, amelyre vonatkozóan a hivatalhoz méltatlan magatartás például olyan szófordulati elemmel van leírva: „a polgárok körében méltatlan magatartás”. Az új elem szerintük egyfajta gumiparagrafusként működne, és könynyen ez lenne a politikai leszámolások eszköze. A szakszervezet azt sem tartja elfogadhatónak, hogy egy vezető megbízatást bármikor indoklás nélkül vissza lehessen vonni. Emellett a tervezet bevezetné a vagyonnyilatkozatot is, amit az MKKSZ a jelenlegi formában törvénytelennek tart.