Mádl Ferenc köztársasági elnök, 120 millió forintos beiktatási ünnepsége után
pár nappal „megnevezte segédeit”. Az új elnök hivatali apparátusa sokak számára
hozott újat, és itt elsősorban nem a tartalomra kell gondolnunk, hanem sokkal inkább a
formára. A kisgazdák soraiból némi csalódottság érződik, hiszen a kormánypárttal
közös jelöltjük, úgy tűnik megfeledkezett róluk - mindamellett bizakodóan néznek
a jövőbe. Elemzők szerint a Fidesz-PR ismételt produkciója új elnöki érát jelez,
ám nehéz kitalálni, hogy mindebből mi fog megvalósulni az elkövetkezendő években.
Mádl-köszöntés. Ezentúl már testőrőkkel Fotó: MTI
Egy prágai lap szerint új elnökünk más lesz, mint elődje: „Az emberekhez közeli
Árpi bácsi helyett egy fennkölt professzor jelent meg a színen” - írják. Ha csak
a - sokak szerint egy koronázási ünnepséghez hasonlító - elnökváltás forgatókönyvét
nézzük, minden bizonnyal igazuk van cseh barátainknak. A színes és pompázatos kavalkád
- talán a történelmi éretlenség miatt is - Mádl Ferenc elődjének még nem
adatott meg. Megadatott viszont egy kis túlzással dicstelennek nevezhető leköszönés,
meggyalázott, Dávid-csillagos óriásplakátok és egy félreérthető búcsúbeszéd.
Az ünneplő sokadalomban a képmásáról készült transzparens külön rendőri
beavatkozás forrása lett, mivel az azt tartó budapesti férfit rövid huza-vona után
előállították az ötödik kerületi kapitányságon. (Lásd keretes írásunk)
Az új elnök hétfőn nevezte ki hivatalának vezető munkatársait, akikkel kapcsolatban
szakmai téren semmilyen oldalról sem merültek fel aggályok. Nem úgy korábbi (vagy
meglévő) pártorientáltságuk miatt. A Köztársasági Elnök Hivatalát Becker Pál,
volt MDF-es képviselő fogja vezetni, aki 1993 és 1994 között a pénzügyminisztérium
politikai államtitkáraként tevékenykedett, helyettese Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság
eddigi főtitkára. A hivatal főosztályvezetője Szentgyörgyi András, az Antall-kormány
első két évében volt a miniszterelnök titkárságának vezetője, a jogi kérdésekért
Bitskey Botond, az Igazságügyi Minisztérium eddigi főosztályvezetője felel, a
kommunikációt és a PR-t a Miniszterelnöki Hivatal korábbi sajtósa, Schillinger Erzsébet
irányítja ezután. A társadalompolitikai kérdések feje Kulin Ferenc, az MDNP alelnöke
lett, a belföldi programokat, a szintén fideszes kötődésű Németh Erzsébet szervezi
majd. Mádl Ferenc a szakmai kritériumok figyelembevétele mellett fontosnak tartotta,
hogy a kis létszámú (körülbelül 40 fős) testület „jó hangulatú, mosolygós légkörben”
dolgozzon együtt.
Túri Kovács Béla, az FKgP frakcióvezető-helyettese nem lát semmi kifogásolni valót
abban, hogy a köztársasági elnök saját ízlése és elképzelése szerint választja
ki segítőit, azt azonban sajnálattal konstatálta, hogy „a vezető hivatalnokok között
egyetlen olyan, a kisgazdapárthoz kötődő személyiség sincsen, akit a köztársasági
elnök úr azzal tisztelt volna meg, hogy a saját körébe vont.” Elmondása szerint,
noha a kiválasztott személyek meglehetősen egyirányú kötődésűek, biztos abban,
hogy Mádl Ferenc azzal a pártatlansággal fogja ellátni közfunkcióit, amelyet
mindenki joggal remél és vár tőle.
Sükösd Miklós politológus szerint a hivatalvezetők személye és politikai elkötelezettsége
sokadrangú kérdés, hiszen ez már a köztársasági elnök jelölését megelőzően
eldőlt, amikor is a két vezető kormánypárt megállapodott Mádl személyében. A
kisgazdák akkor nyilván kaptak valamit a kompromisszumért - például ekkor került
előtérbe a nemzeti földalapról szóló eszmecsere -, így most már nincs beleszólásuk
a dolgok alakulásába. A politológus sokkal időszerűbb kérdésnek tartja azt
firtatni, hogy miért lett hírértéke a hivatalvezetők kinevezésének. Miért volt
fontos bemutatni legalább négy arcot, névvel, szakmai múlttal, pozícióval, mikor Göncz
Árpád apparátusából szinte alig ismertünk valakit. „Úgy tűnik, hogy ez most
valamiért fontosabb, mint eddig, és ezek szerint a Köztársasági Elnöki Hivatalának
erőteljesebb megjelenítésére számíthatunk a jövőben” - állítja Sükösd, aki
ezzel együtt a köztársasági elnök média-megjelenésének nagyobb súlyára is
gondol.
A hivatalvezetők kinevezése után, még hétfőn felröppent a hír, hogy Mádl Ferenc
első útja szeptember 22-e és 24-e között Rómába vezet, ahol Orbán Viktor kormányfővel
mindketten audiencián vesznek részt II. János Pál pápánál, majd millenniumi koncert
következik, végezetül szentmise.
Orbán Viktor szerda reggeli rádióműsorában cáfolta az MTI értesülését és
elmondta, hogy a köztársasági elnök szeptember elején vezet egy delegációt New
Yorkba, ahol az ENSZ millenniumi közgyűlésére kerül sor, majd ezt követi a vatikáni
program. A Mádl Ferenc ünnepi beszédében sürgetett új politikai stílussal
kapcsolatban pedig kiemelte: az lenne jó, hogyha minden politikai megnyilatkozás, beszéd
és vita a tények körül forogna, „nem pedig egyfajta handabandázás volna”.
Schillinger Erzsébet, a Köztársasági Elnök Hivatala kommunikációs és PR főosztályának
vezetője elmondta lapunknak, hogy Mádl Ferenc vatikáni útja során egy megtisztelő
meghívásnak tesz eleget, mivel hazánk is azon négy nemzet egyike, amelyek a 2000. év
mellett saját országuk történelmének ezredfordulós eseményére emlékező úgynevezett
„bimillenáris” évet ünnepelnek. Ebből az alkalomból szól a római koncertmeghívás
tehát kifejezetten Magyarországnak, és a két meghívott vendég a miniszterelnök és
a köztársasági elnök.
Méltatlan plakátkaland
Mikor elindult Schuster Winfried András az új köztársasági elnök beiktatására,
nem is sejtette milyen nagyon hosszú napja lesz. Először csak egy transzparenst adtak a
kezébe, utána lökdösték, végül egy rendőrkapitányságon találta magát. Most bírósági
eljárás folyik ellene, amely eredményeképp akár 90 napra is elzárhatják, de az is
lehet, hogy ő fog panaszt tenni.
Schuster Winfried András állatorvos a német kisebbségi önkormányzat meghívására
érkezett a múlt pénteki rendezvényre. Az ünnepség közben egy idősebb férfi megkérte,
hogy vegyen át tőle egy Göncz Árpádot ábrázoló transzparenst. Hosszabb ideje
tartotta már kezében a plakátot, amikor egy férfi hátulról meglökte az 59 éves állatorvost,
és eltépte a leköszönő köztársasági elnök fotóját. A történteket civil ruhás
nyomozók észrevették, és mindkét érintettet elvezették a helyszínről egy rabszállítóhoz,
ahol fénykép- és videofelvételeket készítettek róluk.
Schuster elmondása szerint a rendőrök ekkor még kifejezetten udvariasan viselkedtek. A
probléma akkor kezdődött, amikor beértek az V. kerületi kapitányságra. Betették őt
egy cellába, és ezirányú kifejezett kérése ellenére sem engedték meg neki, hogy értesíthesse
ügyvédjét vagy családját. Még a mellékhelyiség használatát sem engedélyezték
neki. Kihallgatására csak órák múlva került sor. Ám az ott felvett jegyzőkönyvet
az állatorvos nem volt hajlandó aláírni, mivel - állítása szerint - valótlanságokat
tartalmazott. „Végül hajlandóak voltak azt leírni, amit valóban mondtam, s ezt az
iratot már szignáltam” - folytatta a történetet Schuster. A procedúrának hajnali
kettő körül szakadt vége.
Samu Attila, a BRFK szóvivője arra a kérdésre, hogy hogyan kommentálná a történteket,
elmondta, hogy mindaddig nem tudnak érdemben reagálni, amíg Schuster úr nem tesz
panaszt. Márpedig ez lapzártánkig nem történt meg.
Schuster ügyvédje, Kuchta Ferenc kitart ügyfele ártatlansága mellett. Mint
kifejtette: „Ügyfelem a lehető legjobb szándékkal ment ki a Kossuth térre, és egyébként
sem az a típus, akit hirtelen elragadnak az indulatok. Az eljáró rendőrök rosszul ítélték
meg az eseményeket.”Az üggyel kapcsolatban pedig elmondta, hogy az már a bírósági
szakaszban van. (Hetek)