A vérbeli angol „vikingek” ma sem a modern hajótársaságok szolgáltatásait veszik
igénybe, ha tengerre szállnak Fotó: Reuters
Angol tudósok vizsgálatot indítanak kétezer-ötszáz angol férfi között, hogy
kiderítsék, milyen arányban van jelen viking génállomány az angol népesség körében.
A DNS- mintákkal kiderítik, hogy hány angolnak csörgedezik viking vér az ereiben.
Ezzel remélhetőleg tisztul majd az a homály és titokzatosság, amely a VI-XI. század
viking bevándorlóit övezi Angliában. A tizenöt hónapos kutatást David Goldstein
genetikaprofesszor, a University College London tanára vezeti majd. Az eredmények egy jövőbeli
BBC-s tv-sorozat alapját képezik, amelynek címe Vikingek vére lesz. A vikingek több
mint ezer éve rajzottak szét a mai Norvégia területére eső őshazájukból. Fénykorukban
nagyobb területet ellenőriztek, mint a rómaiak, de sajnálatos módon alig tudunk róluk
valamit. A „sötét” középkorban, körülbelül a VI. századtól kezdve fokozatosan
elfoglalták Angliát és Írországot. A kutatás azt tanulmányozza majd, hogy hányan
telepedtek le közülük Anglia területén a pusztító portyák elmúltával. Goldstein
professzor szerint a genetika új utat nyithat a múlt kutatásában, mert olyan kérdéseket
válaszol meg, melyeket a történettudomány és a régészet önmagukban képtelenek
lennének. „A genetika új ablakot nyit múltunkra… Ez a mindeddig példátlan volumenű
vizsgálat a viking invázió genetikai következményeit tárja majd fel, Cornwalltól a
Shetland-szigetekig” - mondja a professzor. A vizsgálatban azért férfiak DNS-mintáit
használják majd, mert a férfi Y-kromoszóma sokkal részletesebb információt nyújt
az alany férfi őseiről. Ugyanakkor a férfiak mintái tartalmaznak ivari X-kromoszómát
is, így a női ősök is kutathatók. Az X-kromoszóma vizsgálatával a kutatók meg
tudják állapítani, hogy az első viking bevándorlók magukkal hozták-e családjaikat
is.
Az önkénteseknek be kell tölteniük a tizennyolcadik életévüket, és a kutatók által
kiválasztott huszonkét kisváros valamelyikének harminc kilométeres körzetén belülről
kell származniuk, de részt vehetnek a kutatásban Londonban, Glasgowban vagy
Liverpoolban születettek is. Azoknak, akik a huszonkét kisváros vonzáskörzetében születtek,
bizonyítaniuk kell, hogy már a nagyszüleik is ott látták meg a napvilágot. A vizsgálat
remélhetőleg fényt derít arra, hogy az eddig véreskezű, barbár hódítóknak
tartott vikingek mennyiben járultak hozzá Anglia kora középkori történetéhez. A
kutatók remélik, megtudják majd, hány egykori viking sétál a mai angolok közt.
(Origo)