Hetek - IV. évfolyam, 32. szám, 2000. augusztus 05

Kié volt a szent koronát díszítő gyöngysor? Mit mondott a koreai császár? Hány csillag díszíti Nut istennő képét? Ki vezeti a Feró kocsmája című műsort? Jó helyen van-e az ágyam? Életbevágó kérdések ezek, kedves olvasó, és ígérem, a választ hamarosan megkapod, mint kis Balázs a távolságot.

Első blikkre kissé csekélynek tűnik az Orczy-kert látogatóinak száma - a gumiasztalon néhány gyerek pattog -, pedig van itt minden: íjászverseny és természetgyógyász, jurta és bioenergetikus, Gesarol emlékzenekar és korona-szakértő - minden és mindenki „Az egészséges magyarságért”, szombat reggeltől szombat estig.
Az egész napos jótékony program már szórólapjával is a meghirdetett cél elérését munkálja: a papíron található rövid „teszt az egészséges magyarságért” agyunk kóros ellustulását hivatott megakadályozni, de legalább is késleltetni, például olyan kérdésekkel, hogy „ki a műsorvezetője a Feró kocsmája című műsornak?” A lehetséges válaszok: 1. Kudlik Júlia 2. Deutsch Tamás 3. Nagy Feró. A megfejtést nem árulom el, de aki tudja, az se küldje be sehová, ugyanis a sorsolást már megtartották a szervezők, a Koktél Rendezvény és Sajtóiroda munkatársai.
„Jó napot, kérem, rajzolja le a szobáját” - szólít meg egy kecskeszakállas úr a lombos fák alatt, kempingasztal előtt. „Miért - akadékoskodom kicsit - és hogyan? Elölről, oldalról?” „Felülről, és azt is, hogy hol alszik, én pedig megmondom, hogy érik-e káros földsugárzások” - feleli türelmesen. „Számít valamit, hogy hol lakom és milyen tájolású a ház?” „Nem, csak az ágy számít” - feleli sztoikus nyugalommal. Skiccelek, a kecskeszakállas egy medált lóbál a papír felett, majd pirossal vonalat húz rajzomba. „Szerencséje van - mondja -, a káros sugarak elkerülik az ágyát, ne rendezze át a szobát.” Őszintén szólva eddig eszem ágában sem volt, de ezek után meggondolom…
És most térjünk a lényegre.
A lemenő nap fénypontja minden kétséget kizáróan Kisfaludy György előadása, mely „A korona nyílt titkai” címet viselte, és diavetítéssel egészült ki.
Ami talán a legfontosabb: a szent koronát díszítő lyukas gyöngysor nem mástól, mint magától Szűz Máriától származik. Arról, hogy hogyan került a nevezetes gyöngysor több száz évvel Mária halála után a koronára, szinte semmit nem lehet tudni, de a „tényt” két „független forrás” is állítja: „egyrészt Szíriából is megerősítették, másfelől a koreai császár is ezt mondta, ő pedig okos pali” - tárja fel bizonyítékait a Hetek kérdésére Kisfaludy úr, aki egyébként az Universum Universitas Szabadegyetem Időfizikai Tanszék vezetője, az egyetlen sumér-magyar szótár társszerzője. (Lásd a Hetek legutóbbi számában „A pártus herceg rokonsága” című cikket.)
A következő nélkülözhetetlen információ szerint a korona nem csupán ékszer, hanem olyan „jogi személyiség”, akinek jogai a mai napig érvényesek: ez Kisfaludy úr szerint azt jelenti, hogy a Magyar Királyság megszűnése óta alkotott törvények nem érvényesek, mert nem „a korona alatt hozták őket”. („Azért ne kezdjetek bűnözni” - inti közönségét Kisfaludy úr.)
A koronán átívelő pánt azt üzeni, hogy viselője felett már csak az Isten áll. Kisfaludy úr kutatásai során kiderült, hogy a koronát díszítő szürke színű porcelán párta fény hatására kékes zöldre vált: E tényből kizárólag azt a következtetést lehetett levonni, hogy amenynyiben Isten elfogadta a trónra lépő királyt, az illetőt a koronázáskor mennyei erő járta át, „világított a feje, vagy villogtak a szemei”, s a fény hatására a szürke porcelánpárták is kiszínesedtek. Hogy mennyire átgondolt a koncepció, mi sem bizonyítja ékesebben, mint az, hogy alkotója érintésvédelmi kérdésekben is igen járatos szakember (szakisten) lehetett: a normál esetben halálos erejű áramütés azért nem végzett a királlyal, mert a koronáról vállaira csüngő láncok villámhárítóként vezették a palástba az elektromosságot, a palástba szőtt aranyszálak pedig a talajba juttatták az áramot. Így teremté az Úr a földelést. (…)
Kötekedő természetem azért csak megkérdezteti Kisfaludy úrtól, hogy történetírásunk vajon miért nem említ akár egyetlen egy „villanykirályt”, de az előadó egyáltalán nem jön zavarba: „Ezeket a tényeket kitörölték a történelemből, mert Európa rájött, hogy a magyarság kezében óriási kincs van: a koronán kódolva megtalálható az univerzum működési elve, és a megfejtésre a magyar nyelv a legalkalmasabb.”
Kisfaludy úr a királyi palástról is szenzációval szolgál: A paláston ábrázolt István király kezein hat-hat ujj látható, amely egyértelműen arra utal, hogy első királyunk „egy másik fajból” származott. Ez a faj ma is létezik, hiszen Kisfaludy úr egyik sógornője is hat ujjal született.
„És mi lett vele?” - szól közbe egy hallgató. „Levágták” - feleli az előadó, s én csak remélni merem, hogy nem a sógornőjét, hanem a „fölösleges” ujját.
„Ha mindaz, amit elmondott, akárcsak részben is igaz, milyen haszna származhat ebből a ma emberének” - kérdezem Kisfaludy urat, a válaszra azonban nincs idő, mert a faházban megkezdődik István királlyá koronázása.
A bevonulás után egy papnak öltözött illető koronának látszó tárgyat helyez a vele szemben álló házaspár férfi tagjára, de ekkor kisebb incidens zavarja meg az eseményt: „Megölöm az asszonyt” - üvölti egy rekedt hang, pár másodperc, amíg rájövünk, hogy a Tűzkerék együttes muzsikál a nagyszínpadon, s épp a Hey Joe (Hé, Józsi) című bluesnál tartanak. Istvánt végül megkoronázzák, most szerencsére nem gyullad ki a feje, bár az is igaz, hogy ez a korona nem az a korona…
Már a szimpatikus nevű Gesarol zenekar szórakoztatja a nagyérdeműt, miközben a kijárat felé haladok, a söntésben gyülekezők szemmel láthatóan az alkoholra esküsznek egészségmegőrzési kérdésekben, habzik a folyékony kenyér.
És mielőtt elfelejteném: Nut istennő képét hatvannégy csillag díszíti. Éppen annyi, mint a szent koronát ékesítő cseppmotívumok száma. Ezt jó lesz megjegyezni!

Az ezeréves magyar államiság megszületésére emlékezve gyalogos zarándoklattal hozzák Rómából Magyarországra a Szent Korona II. János Pál pápa által megáldott másolatát. Az ereklye augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepére érkezik Esztergomba, majd még aznap Budára - tudatta a Budavári Római Katolikus Főplébánia közleményben az MTI-vel. A katolikus egyházfő a korona másának megáldásával azt a gesztust ismételte meg, amelyet ezer esztendővel ezelőtt II. Szilveszter pápa tett, amikor koronát és áldást küldött Szent Istvánnak. A Szentatya ezzel ünnepélyesen megújította a Szent Koronával egykor küldött apostoli áldást is. A zarándokok július 15-én utaztak Rómába, ahonnan július 19-én indultak el gyalogosan Magyarországra. A menet, amely kezdetben mintegy negyven résztvevőből állt, 28 nap alatt teszi meg a hozzávetőlegesen 1200 kilométert Esztergomig. A Szent Korona mását Paskai László bíboros, prímás, érsek fogadja az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye millenniumi ünnepségén Esztergomban. A bíboros az ünnepélyes nagymisén megemlékezik arról, hogy Szent István király halála előtt Szűz Máriának ajánlotta koronáját és azzal egész országát, majd megújítja ezt a Szent István-i felajánlást. A Szent Korona másolatát az ünnepség után, még ugyanaznap hajóval hozzák Budapestre, ahol a Nagyboldogasszony-templomban, közismertebb nevén a budavári Mátyás-templomban ünnepélyes szentmise keretében megkoronázzák vele a főoltár Mária-szobrát. (MTI)

A Magyar Millenniumi Kormánybiztos Hivatala által megjelentetett Magyar Millennium című könyv alapján 2000. augusztus 20-án a következő eseményekre kerül sor az ország területén:

217 millenniumi zászlóavatás
24 millenniumi emlékpark-avatás
18 millenniumi emlékmű-avatás
17 Szent István-szobor avatás
11 egyéb szoboravatás
8 Szent István-napi búcsú
8 millenniumi hangverseny
5 Szent István-napi emlékünnep
5 istentisztelet, illetve mise
3 kopjafaavatás
2 emlékkereszt-avatás
1 szentmise Szent István emlékére
1 Szent jobb körmenet
1 játszótéravatás