Vissza a tartalomjegyzékhez

Somorjai László
Cigányexodus

Miközben az amerikai kongreszszusban is visszhangra talált a Strasbourgba kiutazott csóri-zámolyi romák ügye, hazánkban, ahol újabb roma csoportok tervezik az ország elhagyását, még nem hangzott el a kérdésben felelős államférfiúi megnyilatkozás. „Mindaddig, amíg a miniszterelnök nem győzi meg a romákat arról, hogy itthon is tudnak boldogulni, számítani lehet további kivándorlásokra” - mondta lapunknak Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke. A romák a magyar államot okolják „üldöztetésük” miatt, egykori szomszédjaik és az érintettek viszont másképpen emlékeznek vissza az immár nemzetközi szinten jelentkező konfliktus kiváltó okaira.


A házak, melyeket a romák Zámolyon maguk mögött hagytak    Fotó: S. L.

Mint ismeretes, a Csórról Zámolyra érkező roma családok kálváriája mintegy három éve kezdődött. „Ezt megelőzően az első roma család, Krasznai Rudi bácsi és a neje, Juliska néni a nyolcvanas évek elején jött a faluba, és megvették az óvodával szembeni négylakásos cselédlakások egyikét. A másik ág, Lakatosék pedig a belmajori részen jutottak törvényes módon lakóépülethez” - emlékezett vissza a történtekre lapunk kérdésére Zámoly újonnan megválasztott polgármestere, Újvári József. Az első „honfoglalók” után később újabb roma családok érkeztek, és elfoglalták az üresen álló cselédlakásokat. Itt jogcím nélküli lakosokként éltek, amíg egy állítólagos viharos napon házaik tetőszerkezete megrongálódott, és az akkori polgármesterhez, Horváth Jánoshoz fordultak segítségért. „Határozottan állítom, hogy azokban a napokban semmilyen vihar nem volt a környéken” - mondja Újvári úr. Tény azonban, hogy Horváth János a falu művelődési házába költöztette a veszélyhelyzetre hivatkozó romákat. Az eredeti tervek szerint csak egy-két hónapig kellett volna ott lakniuk, Horváth polgármester úr azonban a képviselő-testület tudta nélkül ledózeroltatta a romák lakóotthonaként funkcionáló, állítólag életveszélyessé vált cselédlakásokat, így a művelődési ház vált szükséglakásukká, mintegy másfél évre. Ami ezután következett, arról Krasznai József, a Fejér Megyei Független Cigányszövetség elnöke, a Strasbourgba menekült romák vezetője és szószólója így tájékoztat bennünket: „A Horváthot felváltó új polgármester, Takács József pert indított a művelődési házban rekedt romák ellen, akiknek a bírósági határozat értelmében ki kellett költözniük onnan, és így kerültek Budapestre, illetve azokba a zámolyi faházakba, amelyeket szintén átmeneti jelleggel az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat állított fel a számukra. Ekkor történt az a verekedés, amikor három csákvári szkinhed vagy kicsoda, átjött, hogy rendet teremtsenek, összeverekedtek a romákkal, és lett egy haláleset: az egyik csákvári srác a kórházban meghalt. Amint azt a TV2 is egyértelműen lehozta, ezután a csákváriak megfenyegették a romákat, hogy lakásaikkal együtt a levegőbe röpítik őket, és már nagy erejű robbanóanyagot is szereztek ehhez. Hiába épültek fel itt, a faházak mellett ezek a gyönyörű kőépületek, a romák azt mondták, semmilyen áron nem mernek ide visszaköltözni. Budapesten is érte őket atrocitás, és amikor a csóri házamba költöztettem őket, a helybéliek bedobálták a lakásom földszinti ablakait, a falra pedig horogkereszteket rajzoltak. Ez volt az utolsó csepp a pohárban: a romák úgy döntöttek, hogy ha az állam nem tudja megvédeni őket, inkább elhagyják az országot.”
Azzal Újvári József polgármester úr is egyetért, hogy a csákváriakkal történt sajnálatos haláleset és a létrejött konfliktus határkőnek számított az események sorában. Cs. Ferencné, az elhunyt fiatal édesanyja azonban határozottan állítja, hogy a fia nem volt bőrfejű, és a romákat sohasem gyűlölte. „Az én fiam egy karate klubnak volt tagja, sem ő, sem a társai nem voltak szkinhedek. A mai napig nem tudok arról, hogy őneki a romákkal bármi problémája lett volna. Pátkára udvarolt, Pátka lakosainak a többsége roma. Bicskén sem volt problémája senkivel. Békés szándékkal mentek át Zámolyra, hogy valakivel tisztázzanak egy ügyet, én mit sem tudtam az egészről. Másnap 11 óra körül beállított hozzánk egy rendőr, és azt mondta: meghalt a fiad. Ennyi. Állítólag a fiam alig szállt ki a Trabantból, hogy megkérdezze, hol lakik, akit keresnek, máris rajta volt negyven roma, mind Krasznai, mert azok laktak a faházakban. A TV2 most vasárnapi adása újra előhozta az ügyet, és azt mondta a fiamról, hogy szkinhed volt. Ez nem igaz, ez már nekem is sok.”


Magyarországi romák állnak egy strasbourgi ifjúsági szálló kertjében     Fotó: MTI

Egy, a bekövetkezett tragédia közelében lakó szemtanú szerint a csákvári fiatalok és a zámolyi romák között már korábban is voltak feszültségek, verekedések. „Én azt láttam, hogy egy srác kiszáll a kocsiból, és megkérdezi, hol lakik a keresett személy. Tudom, kiről van szó, de nevet nem mondok. Rövid szóváltás után a cigányok lerohanták őket. Akkor én elhúztam innen” - meséli, nevét nem közölve velünk. „Én is cigány faluból jöttem Zámolyra, de ott nem voltak ilyen problémák, ott a romák együttműködtek a népekkel” - kapcsolódik be a beszélgetésünkbe K. néni, egy újabb falubéli, aki azonban csak akkor mer beszélni, amikor elteszem a magnetofont. „Azért mentek el innen, mert nem akartak dolgozni. Ha az én házamról lecsúszik egy cserép, fölmászok a tetőre, és visszarakom. Miért pont az ő házaik mentek tönkre? Nem mondom, nekem nem volt bajom velük, de a semmiért csak nem haragudnak így egymásra?! Ilyen könnyen itt hagyni ezeket a házakat, és mégis az állam tartozik nekik! Nem tudom, maguk a tévétől vagy újságtól gyüttek-e, de azt sem értem, hogy miért foglalkoznak annyit velük, miért nem inkább a többi szegény ember ügyét karolják fel?” - ömlik belőle a szó, és még hozzáteszi, biztosan áll valaki a romák mögött titokban.
„Az elvándorolt romákról olyan értesüléseink vannak: egyesek azt is megfogadták, hogy élve még az országba sem teszik be a lábukat. Az a törekvésünk, hogy a lakások ne legyenek az enyészet martaléka, hanem valaki otthonává legyenek. A tulajdonjog azonban az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzathoz tartozik” - mondja el a történet végét Újvári polgármester úr. Majd hozzáteszi: „Szerintem ez az egész történet nem elsősorban csóri vagy zámolyi ügy, hanem olyan égető probléma, amelyet országos szinten kellene kezelni.”
A Strasbourgba menekült és politikai menedékjogért folyamodó 43 roma magyar állampolgár példáján felbuzdulva ózdi és kunszentmiklósi romák is az ország elhagyását tervezik. Krasznai József, a strasbourgiak vezetője anyagi ügyeinek rendezése, jelzálogként bejegyzett csóri házának eladása vagy augusztus 17-i elárverezése, valamint újabb, állítása szerint 300 kivándorolni szándékozó roma ügyében hazaérkezett, bár egyelőre még a kint maradottak helyzete sem oldódott meg, sőt többek szerint hamarosan kénytelenek lesznek hazatérni.
Jean Charles Berthonnet, a budapesti Francia Nagykövetség főtanácsosa lapunkat arról tájékoztatta, hogy Franciaországban nagyon szigorúak a menekültjogokra vonatkozó szabályok. A mostani helyzet azért egyedülálló, mert egy demokratikus berendezkedésű országból egy másik demokratikus országba érkezett egy menedékjogért folyamodó csoport. Annyit azonban kétségkívül sikerült a romáknak elérniük - mondta a főtanácsos -, hogy felhívták az Európa Tanács figyelmét a magyarországi viszonyokra. A francia törvények értelmében jelenleg három hónap áll a romák rendelkezésére ahhoz, hogy francia földön tartózkodjanak, és szükség esetén további, akár Kanadába vagy más országokba szóló vízumhoz folyamodjanak.
Augusztus 2-án, a roma holocaust évfordulója kapcsán az amerikai kongresszus Helsinki Bizottsága felszólította az európai kormányokat a romaellenes jogsértések elleni fellépésre. „A helyhatóságok - a politikai elit szégyenletes hallgatása mellett - a görögországi Nea Kiostól a magyarországi Csórig azt éreztetik a roma kisebbséggel, hogy nem szívesen látják őket” - fogalmazott Christopher H. Smith republikánus képviselő. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke a fentieket kiegészítve lapunknak kifejtette: „Egyszerűen példátlan, hogy miközben honfitársaink üldöztetésük okán két hete vannak Strasbourgban, itthon a parlament nyaral, és nincs egyetlen felelős pozícióban lévő közjogi méltóság, aki megszólalna az ügyben, és megnyugtatná az embereket.” A roma vezető szerint a kormány közönyös, cinikusan hallgató magatartása akár évtizedekre is kihatással lehet az etnikai konfliktusokra.