Györök Orsolya
Guruló milliárdok

A közelmúltban a kormány 21,4 milliárd forintot szavazott meg a központi költségvetésből a magyar labdarúgás támogatására, mintegy befektetésként adva ezt az összeget, annak minél korábbi, haszonnal való megtérülésére. A kormányzat tehát üzletet lát a fociban, annak ellenére, hogy egyelőre az MLSZ jelentései inkább veszteségekről szólnak: a múlt évben 4 milliárd forint kiadás mellett csak 3,5 milliárd forintnyi bevételt tudtak felmutatni a legmenőbb csapatok. A foci körül kialakult botrányok, politikai csatározások, a futball-huliganizmus is inkább taszítják, mint vonzzák a befektetőket, szponzorokat, de még a széles rajongótábort is. Többen támadták a kormányt, hogy populista intézkedést hozott, és egy számára kedves sportágat az indokoltnál nagyobb mértékben támogat.

A futball nyereségessé tétele nem lehetetlen, és külföldről is számtalan pozitív példa hozható. Az angol klubok például tisztán üzleti vállalkozásként működnek, általában részvénytársasági formában, nyereségesek, profitot termelnek, osztalékot fizetnek részvényeseiknek és a rajongótábor is elégedett. A leggazdagabb klub, a Manchester United például az elmúlt évben 111 millió fontos forgalom mellett 22 millió font nyereséget ért el, és emellett 1991 óta az egyik legsikeresebb csapat, 1999-ben megnyerte az Európa Kupát, a nemzeti kupát, sőt a Premier Ligát is. A United vezetői székét húsz évig elfoglaló Martin Edwards hitvallása a csapat pénzügyeivel kapcsolatban a megfontoltság, a pazarlás elkerülése és a részvényesek érdekeinek szem előtt tartása. Edwards ezen nézeteivel ugyan nem volt túl népszerű a szurkolók között, de a befektetőknek magas profitot és osztalékot eredményezett ez a politika.
Más európai klubcsapatoknál nem a nyereség termelése a legfőbb cél. A működési költségek előteremtése azonban itt is nagyon fontos, de a Financial Times szerint nem számít, hogy például a Real Madrid tavaly 180 millió fontos adóssággal zárt, úgyse hagyná senki, hogy csődbe menjen. Kedvezőtlen pénzügyi helyzete ellenére is a Real fizette ki az eddigi legmagasabb összeget játékos átigazolásáért: 37 millió fontot adott a Barcelona csapatának Luis Figóért.
A következő két évben az Ifjúsági és Sportminisztérium 12,7 milliárd forintot költ az igencsak rossz állapotban levő stadionok korszerűsítésére, a beléptetőrendszer modernizálására. Remélhetőleg így kiszűrhetők lesznek a bliccelők: eddig ugyanis csak minden harmadik néző fizetett a meccsért. További 8,7 milliárd forintot pedig a televíziós közvetítési jogok értékesítésével foglalkozó Profi Liga kap, amely révén a klubok további tőkeinjekcióhoz jutnak. Az egyre növekvő kiadások, amelyeknek jelentős részét a bérköltségek és az átigazolásokért fizetett összegek teszik ki, valamennyi csapatot bevételeik növelésére ösztönöznek. A bevételek növelése mellett a költségcsökkentés sem hagyható el, hiszen egy átlag élvonalbeli játékos évi 6 milliós fizetése messze van a teljesítményarányosságtól. A magyar labdarúgás nem tudni, melyik útját választja a finanszírozásnak, de minden adófizető és focirajongó polgár csak remélni tudja, hogy nem lyukas kapuba kerül ez a most megszavazott húszmilliárd.