Vissza a tartalomjegyzékhez

Szikora Réka
Vigyázat, kémek a hálón

Becslések szerint eddig több mint 22 millió ember töltött le olyan szoftvert az internetről, amely elektronikus követőprogramot ültetett számítógépébe - derül ki a Time magazin írásából. Az internetes kémkedést Nagy-Britanniában például jogi szabályozás legalizálja, átláthatóvá téve ezzel számtalan személyes és gazdasági dokumentumot. Az FBI Carnivore (húsevő) nevű rendszere pedig a hackerek és pedofilek elleni küzdelemre hivatkozva titokban figyelte az amerikai internetezőket. A megfigyelő programok egyébként felbecsülhetetlen marketing eszköznek bizonyulnak az e-kereskedelem bonyolítói és reklámcégek számára, ugyanakkor veszélyesek, hiszen adatokat gyűjtenek az emberek személyéről, érdeklődési területéről és vásárlási szokásairól.

Egy washingtoni kutatócsoport megállapította, hogy 100 online vállalat közül 86 dolgozik valamilyen megfigyelő programmal. A vállalatok piackutató, illetve marketing céllal alkalmazzák e szoftvereket, melyeket bizonyos weboldalak vagy letölthető programok juttatnak el a felhasználó személyi számítógépébe. Reklámügynökségek monitorozzák a világhálón barangolókat, és ezáltal könnyűszerrel megállapíthatják, megfelelnek-e egy adott célcsoportnak. Elég tehát ráklikkelni egy reklámra, vagy letölteni egy ingyenes szoftvert, és a követőprogram ott terem az illető winchesterén, folyamatosan figyeli minden mozdulatát a neten, és továbbítja „megbízójának” a begyűjtött információt.
Az így „lekövetett” egyébként anonim fogyasztói tulajdonságok pedig azonnal személy szerint azonosíthatók lesznek, amint az illető bárhol kitölt egy formulát a nevével és e-mail címével.
Richard Smith, a tavaly pusztító Melissa vírus egyik leleplezője akkor kezdett el foglalkozni a dologgal, amikor egy zBubbles nevű programot töltött le saját PC-jére, amelyről aztán gyanús lett neki, hogy „kémkedik” utána. A zBubbles - amely mellesleg egy ismert vállalat, az Amazon internetes cég egyik leányvállalatának terméke - online vásárlásban nyújtott rendkívül praktikus szolgáltatást: amint Smith egy kereskedelmi oldalra lépett a világhálón, a zBubbles javaslatokat adott, és megmutatta az olcsóbb konkurens termékeket is. Később Smith, mikor a komputerét elhagyó adatokat vizsgálta, észrevette közöttük a zBubbles által kiválasztott információkat, többek között a lakcímét, a termékeket, amiket meg akart vásárolni, de egy repülőjegy-foglalást is 14 éves lánya számára, a járatszámmal együtt. Smith szerint a szoftverek veszélyesek, mivel túl sok információt árulnak el a felhasználóról. A Time szerint a komputeres követőprogramok azért is figyelmet érdemelnek, mert a vezeték nélküli, hordozható számítógépek korszakában a vásárlásainkat alapvetően az interneten bonyolítjuk majd, e nagy teljesítményű szerkentyűkkel pedig azonosítani lehet tartózkodási helyünket is.
Az interneten való szörfözés és e-mailezés ma már egyre kevésbé privát élmény. A megfigyelések nemcsak a személyeket, hanem a vállalatok üzleti érdekeit is sértik. A cégek úgynevezett tűzfalakkal igyekeznek védekezni az illegális behatolókkal, a hackerekkel szemben. Más jellegű, de nem kevésbé hatékony a világ legkiterjedtebb megfigyelőrendszere, mely telefon- és faxüzenetek elfogására specializálódott, az Echelon. A számítógépes megfigyelőrendszer még a hidegháborúból maradt ránk, és az angolszász országok közötti megállapodáson alapult, hivatalosan azonban máig nem ismerik el létezését. Az Echelon partner nemzetek által használt Memex nevű kémprogram az internet virtuális kereszteződéseiben nagy mennyiségű elektronikus adatot szippant magába, majd ezeket egy, a kívánt kulcsszavak szerint kialakított szótáron keresztül futtatja át. (Hetek, 2000 március 4., ) A közelmúltban fény derült arra is, hogy az FBI nyomozói célokkal mintegy másfél éve figyeli az amerikai internetezők adatforgalmát. A Time szerint más országok is alkalmaznak nemzeti megfigyelőrendszereket, többek között Nagy-Britannia, Oroszország, Németország. Nagy port kavart az angol alsóház által a hetekben elfogadott megfigyelési törvény, mivel az teljes hozzáférési jogot biztosított az angol kormánynak az elektronikus levelekhez és más kódolt internetes kommunikációs csatornákhoz. Egy korábban elfogadott brit törvény szerint az Egyesült Királyságban jegyzett internetes szolgáltatók kötelesek minden rajtuk keresztül átfolyó adatot az angol kormányzati biztonsági szolgálat rendelkezésére bocsátani. A kormány így bírói engedély nélkül juthat bármely vállalat vagy magánszemély elektronikus levelének tartalmához. A brit polgári szabadságjogi szervezetek szerint ezzel a kormány nem ér el mást, mint hogy az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó vállalatok működésüket áthelyezzék olyan országokba, ahol a szabályozás nem ilyen szigorú.
Míg a vállalatokat figyelik, a vállalatok is figyelik alkalmazottaikat. Elemzők szerint a nagyvállalatok legalább 4,7 millió dollárt veszítenek évente a munkahelyükön internetező alkalmazottaik miatt. Nagyvállalatok már többféle detektívprogramot alkalmaznak, amellyel kiszűrik, ha egy alkalmazott munkaidejében állást keres, vagy más nem odaillő böngészést folytat az interneten. Bizonyos európai országokban akár az alkalmazott állásába is kerülhet, ha munkaidőben nem szakmai céllal barangol a világhálón.
Megnyugtató mindenesetre, hogy létezik ellenszer, ha nem akarunk ilyen megfigyelőket számítógépünkbe. Vannak olyan szoftverek, (a The Limit Software’s Cookie Crusher vagy a Kookaburra Software’s Cookie Pal), melyek lehetővé teszik, hogy egyből lássuk ha kémeket töltünk le, így rögtön irthatjuk is őket.