Hajdú Sándor
Égető problémák

Illés Zoltán, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának fideszes elnöke nem vett részt a győri hulladékégető keddi próbaüzemén, bár az üzemeltető cég több más szakértővel és politikussal együtt őt is meghívta. Illés szerint a megyei és a Legfőbb Ügyészség döntései értelmében a Győri Hulladék Égető Kft. sem kísérleti, sem egyéb hulladékégetést nem végezhet.

Illés Zoltán    Fotó: MTi

- Elnök úr, beszéljünk konkrétumokról! A Garén felhalmozott veszélyes hulladékok évek óta mérgezik a falu levegőjét. Tizenhatezer tonna rendkívül veszélyes anyag hever a határban. Mi lesz vele?
- A kormány programjában az szerepel, hogy a garéi hulladékokat külföldre kell szállítani. Pepó Pál minisztersége alatt viszont olyan kormányrendelet született, amelyben nem írták le, hogy külföldre kell szállítani a hulladékot, csak azt, hogy mentesíteni kell a területet. A szerződés, amely a nyertes cég, a Palota Kft. és a Környezetvédelmi Minisztérium között köttetett, 2,3 milliárd forintról szól, ennyi pénzből kell a munkát elvégezni. A Palota Kft. először úgy döntött, hogy külföldre szállítja ezeket az anyagokat. A múlt évben azonban mindössze 47 tonnát szállítottak Németországba és Ausztriába, ebben az évben pedig - az ő bevallásuk szerint - 4690 tonnát. Ezt azért tartom fontosnak megjegyezni, mert a szerződésben benne van, hogy a teljes munkát 2000. december 31-ig el kell végezni.
- Ezek szerint a munka egyharmada sincs kész, a határidő pedig fél év múlva lejár.
- Úgy van. Azt gondolom, hogy a dolog a következőképpen néz ki: vészesen közeleg a határidő, és vélhető, hogy a cégnek kötbért kell fizetnie, ugyanakkor extraprofitra akarnak szert tenni. Ezt úgy kívánják elérni, hogy a hulladékot mégsem szállítják külföldre, hanem a saját égetőjükben, Győrött semmisítik meg. Ez az égetőmű azonban nem képes erre, és nem is erre létesült még 1984-ben, hanem a Graboplast égetőjeként tollat, műanyagot és különböző oldószereket égettek benne.
A garéi hulladék 60 százaléka úgynevezett tetraklórbenzol. A világtörténelemben ez a legmérgezőbb anyag, amit az emberiség teremtett, de a többi anyag is rákkeltő, magzatkárosító és genetikai elváltozást idéz elő. Ezeket speciális hulladékégetőkben lehet csak megsemmisíteni. A Palota Kft. erre kért és kapott engedélyt, de kiderült, hogy azt törvénytelenül kapta meg, ugyanis számos jogi és szakmai szempontot nem vettek figyelembe az engedély kiadói. Innentől kezdve pedig nem lehet Győrött elégetni.
- Ki adta ki az engedélyt?
- Az elsőfokú hatóság, a győri Környezetvédelmi Felügyelőség osztályvezetője.
- Lesz felelősségre vonás?
- Igen, a Főfelügyelőség vezetője elmondta, hogy most a szakmai és személyi felelősség vizsgálata következik.
- Én mindebből azt a következtetést vonom le, mintha a környezetvédelemmel összefüggő törvények csak papíron léteznének, és az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága csak néhány esetet tud tetten érni. Jól látom?
- Valóban. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága csak alkalomszerűen tud egy-egy üggyel foglalkozni, de nincs benne a napi folyamatokban. Nekünk csak arra van jogosítványunk, hogy megnézzük, a dolgok jogszerűen, törvényszerűen történnek-e?
- Legutóbb az Ön által vezetett bizottság derített fényt egy „csapdára”, amely a hulladékgazdálkodási törvény tervezetében volt elrejtve. Ennek egyik bekezdése lehetőséget adott volna arra, hogy Magyarország akár Európa szeméttelepévé váljon.
- A hulladékgazdálkodási törvényhez Túri Kovács Béla kisgazda alelnök társam aláírásával a mi bizottságunk adott be módosító indítványt. Ezzel azt akartuk elérni, hogy külföldről Magyarország területére ne lehessen semmilyen céllal hulladékot behozni. A törvényben egyébként az a szó szerepelt, hogy „kezelésre”, mellyel az uniós szabályokkal összhangban simán bejutott volna bármilyen veszélyes anyag.
- Mit kell érteni a „kezelés” szó alatt?
- A kezelés ebben az esetben jelenthet lerakást és égetést vagy tartós tárolást is. Ha belekerült volna ez az egyetlen szó a törvénytervezetbe, akkor ma külföldről bármikor, bárki teljesen legálisan hozhatna be veszélyes hulladékokat. Büszkeséggel tudom mondani, hogy a parlament egésze, politikai pártoktól függetlenül, több mint 97 százalékos arányban elfogadta a módosító indítványunkat, így ez ma törvényellenes.
- Manapság ez egy óriási üzlet a világ minden táján. A fejlett ipari államok rendre szállítják külföldre az ipari termelés veszélyes hulladékait, maradványait. Gondolom itt is volt valaki, aki bele tette ezt a kezelés szót a törvénytervezetbe. Keresték-e a felelőst? Kinek a lobbija, érdeke volt e mögött?
- Nem is nagyon kellett keresni az illetőt, hiszen a tévében - egy főosztályvezető volt a külügyminisztérium részéről - ő maga mondta el, hogy szerintük az EU-nak ez egy elvárása. Én ugyanabban a tévéműsorban elmondtam: biztos vagyok benne, hogy a környezetvédelmi tárcánál dolgozó kollégák is tudják, melyek az uniós elvárások, és hogy azok között ez nem szerepel.
- Hogyan látja, a környezetvédelem mely területei azok, amelyek leginkább le vannak maradva az európai normáktól?
- Nincs szelektív hulladékgyűjtés, miközben nőnek a szeméthegyek a településeink mellett. Az ipari hulladékok kérdésköre megoldatlan, a mezőgazdasági hulladékoké ugyancsak. Ezenkívül még van a veszélyes hulladékok kérdése, amire a legtalálóbb kifejezés a „totális káosz”. Összefoglalva: a hazai környezetvédelem legfontosabb problémája a hulladékfeldolgozás. Második helyre tenném a szennyvíztisztítást, a csatornázást, a harmadik helyre pedig a levegőszennyeződés problémáját.