Sebestyén István, Lukács András
Politikusok rövidnadrágban

A XI. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor elnevezésű, az erdélyi Tusnádfürdőn évente megrendezésre kerülő politikai dzsemborin idén is több, rendszeresen visszatérő, rangos magyar (fideszes), romániai magyar, illetve román politikus tart előadásokat, vitafórumokat. A hatnapos rendezvény sajátossága, hogy az előadók félig magánemberként, a szervezők megfogalmazásában „rövidnadrágban” vannak jelen, így olyan dolgokról és úgy beszélhetnek, amelyekről és ahogy máshol nem, vagyis könnyen „elszólhatják magukat”. Bár sokak szerint a viták színvonala az előző évekhez képest kissé csapottabb, a vájt fülűek így is hallhattak érdekes, esetenként mellbevágó kijelentéseket. Ami pedig ennél is meglepőbb volt: az erdélyi fiatal értelmiségnek a magyarországi ifjú entellektüelekhez viszonyított aktív, gondolkodó jelenléte.

Németh Zsolt és Smaranda Enache    Fotó: Zilahi Imre/Krónika    

Magyar újságíró számára meglepően nagy érdeklődéstől övezve, mintegy ezerötszáz, nagyrészt értelmiségi fiatal részvételével kezdődött meg a rendezvény. Az ide látogatók nagy része erdélyi értelmiségi, de szép számmal vannak románok, sőt érkeztek fiatalok Magyarországról is. A tábort a politikai előadásokon kívül napközben filmvetítések, sportrendezvények, sör- és testfestő sátor tarkítják vagy teszik elviselhetővé. Azért elviselhetővé, mert a diáktáborrá csak idén bővült szabadegyetemre olyanok is érkeztek, akiket nem kifejezetten érdekel a politika. (Ilyenek voltak azok a húsz év körüli bőrfejű fiatalok is, akik a mellékhelyiségben történt rövid beszélgetésünk során elmondták: őket kizárólag az esti rockkoncertek érdeklik, napközben kimondhatatlanul unatkoznak.) A tábor alaphangját ennek ellenére mégis azok a nagy politikai érzékenységű fiatalok adták meg, akik még a vacsora és a koncert kezdete között is képesek voltak a placcon sétálva hangosan politizálni.
Az optimista rendezők több román politikus részvételét is feltüntették az előzetesen kiadott programban, többségük azonban - a közelgő választások miatti bokros teendőikre hivatkozva - nem fogadta el a meghívást. Érdemes megjegyezni, hogy noha az előző években nem voltak választások, a román politikusok akkoriban sem „ölték egymást” az előadói helyekért. Az élesebb viták így vélhetően már megszületésük előtt abortálódtak, a látogatóknak azonban mégsem kellett akkorát csalódniuk.
Az előadók olyan kérdésekről folytattak eszmecserét, mint például a környezetvédelem, az ifjúság helyzete vagy a román-magyar kapcsolatok. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről Toró T. Tiboron, a párton belüli reformtömörülés elnökén kívül többen is jelen voltak, akik jobbára ugyancsak a reformosokhoz tartoznak. (Az RMDSZ-en belül a „reformosok” a radikális, úgynevezett Tőkés-vonalat képviselik.) A tábor a tervek szerint a hétvégén Orbán Viktor magyar, valamint Mugur Isarescu román miniszterelnök találkozójával zárult volna, de ez is meghiúsult, amikor a tengerparti szabadságát töltő Isarescu lemondta a látogatást. A román miniszterelnök felajánlotta Orbánnak, találkozzanak a tengerparton, ő azonban időhiányra hivatkozva visszautasította az invitálást.
Az első előadásban Kövér László a centrumpártok együttműködésének lehetőségeiről és azok történelmi küldetéséről szólt. Megfogalmazásában a centrumpártok a posztkommunista baloldal és a radikális jobboldal között helyezkednek el, ezen belül lehetnek kereszténydemokraták, konzervatívok, illetve liberálisak, bár a pártelnök szerint ezeknek a címkéknek a posztkommunista országokban még nincs értelmezhető jelentése. Kövér elmondta: ezeknek a pártoknak történelmi küldetése a kommunizmus által dezinteg-rált és elnyomott társadalom összefogása és felemelése arra az életszínvonalra, amely mindeddig előle elzáratott. A pártelnök szerint ez a küldetés csak „igazi rendszerváltás”, vagyis a piacgazdaság mellett a demokratikus szabadságjogok, intézményrendszer teljes körű kiépítése által lehetséges. A környező országok centrumpártjaival való együttműködés eddig - az érintett felek belső ügyekkel való elfoglaltsága miatt - elmaradt, azonban a politikus szerint a jövőben ez elengedhetetlen lesz, hiszen a „mi feladatunk, hogy a közös Európa nyugati hatalmak által elkezdett építését befejezzük”.
Toró T. Tibor az RMDSZ-en belül működő platformok - szocialista, liberális, kisgazda - jellemzése során megjegyezte, hogy az RMDSZ vezetésének egy része posztkommunista, és mindenáron a Ion Iliescu volt elnök által fémjelzett PDSR-rel való koalíciókötés lebeg a szeme előtt. A tábor napilapjaként működő Tusványos estPress vezércikke szerint ezen a ponton „több állkapocs leesése hallatszott”. Toró T. Tibor paprikás helyzetismertetése után Kövér László érezhetően „ellépett” barátja mellől, és azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz által vezetett kormány inkább megvárja, hogy az RMDSZ-en belüli vitás kérdések rendeződjenek, nem akarják egyik irányzatot sem támogatni, hiszen ez - a pártelnök szavaival - bűn lenne. Toró T. Tibor állítására csütörtök délelőtt jött meg a válasz az RMDSZ hivatalos vonalát képviselő Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter részéről, aki megjegyezte, hogy a közvélemény-kutatások szerint az RMDSZ kormányzati részvétele mellett voksol az erdélyi magyarok többsége, akiket azonban erős túlzással sem lehetne posztkommunistának nevezni.
A következő napon Deutsch Tamás sportminiszter Gyürk Andrással, a Fidelitas elnökével karöltve beszélt az új nemzedék szerepéről a posztkommunista társadalmakban. A két politikus beszéde során a fiatal demokraták - azaz önmaguk - történelmi érdemeit méltatták. Deutsch Tamás arra a kérdésre, hogy mennyiben változtatta meg őket a hatalomba kerülés, kifejtette: bár történtek változások, hiszen ez a korral jár, de lényegi metamorfózison nem mentek keresztül, mivel ma Magyarországon nincsenek „megcsinált” politikusok, akiket a szerepük betöltésére megformáltak volna. Deutsch a továbbiakban méltatta a magyarországi ifjú politikusgenerációt - azaz újra önmagukat -, amely szerinte az utóbbi években bebizonyította szakmai rátermettségét azzal, hogy a gazdasági életben és a kulturális intézményekben is egyre több vezető pozíciót tölt be. A miniszter elmondta: a fiatal politikusok megérettek arra, hogy az idősebb generációt leváltsák. A miniszter több szót ejtett a formálódó státusztörvényről is, amelyet jogállásról szóló törvényként említett. Mint mondta, ennek megszületése nagy örömöt fog kelteni a romániai magyarság körében.
A csütörtök reggelt a román-magyar kapcsolatok kérdéskörének szentelték a szervezők. A megbeszélés rangját a román részről megjelent Tudor Dunca, Románia németországi nagykövete, Smaranda Enache, Románia finnországi nagykövete, valamint a magyar részről megjelent Németh Zsolt külügyi államtitkár européer előadása adta. A valóban rövidnadrágot viselő Németh Zsolt Ady Endre Egy magyar jakobinus dala című versének „Dunának, Oltnak egy a hangja” sorát idézve kifejtette, hogy a jelenlegi problémák megoldását leginkább az Olt felső és alsó szakasza közötti egyetértés szolgálná, arra utalva ezzel, hogy nem a Duna és az Olt, vagyis a magyar, illetve a román állam között vannak komoly nézeteltérések, hanem az Olt alsó szakaszán élő erdélyi magyarok és az Olt felső szakaszán élő románok között.
Az államtitkár egy nemrégiben készült tanulmányt idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a román lakosság 65 százaléka úgy látja, hogy a magyar lakosság megfelelő jogokkal bír, addig a romániai magyarok 80 százaléka úgy véli, hogy ennek az ellenkezője igaz. Tudor Dunca nagykövet szerint az önálló magyar egyetem létrehozása némileg az európai egyetemi integrációs folyamattal szemben áll, ezt azonban Németh Zsolt elutasította, jelezve, hogy az önálló magyar egyetem ugyanolyan joga az erdélyi magyarságnak, mint a saját érdekképviselet (RMDSZ). Németh Zsolt a fórum után a Hetek kérdésére tisztázta a státustörvény elnevezése körüli félreértéseket. Mint mondta, a jogszabály hivatalos elnevezése „A határon túli magyarok számára biztosítandó egyes kedvezményekről szóló törvény” lesz. A politikus kifejtette: túlígérésről szó sem lehet, hiszen még a magyar kormány sem tudta pontosan megfogalmazni, mit is fog tartalmazni a jogszabály.