A strasbourgi nemzetközi bíróság nyilvántartásba vette annak a 47 magyar romának
az ügyét, akik a napokban fordultak hozzájuk. Az érintettek cáfolják azon kormánypárti
körökben forgó véleményt, hogy ellenzéki pártok állnának akciójuk mögött. A
romák nem akarnak Magyarországon élni.
Egy csoport zámolyi és csóri roma - állításuk szerint - megelégelve az őket
ért atrocitásokat hétfőn Strasbourgba utazott, és az Emberi Jogok Európai Bírósága
előtt panaszt tett a magyar állam ellen. Megpróbálnak menedékjogot kérni Franciaországban,
ám ha ott nem sikerül letelepedniük, továbbmennek Kanadába.
Holmijaikkal bérelt buszra szálltak, így hagyták el Magyarországot. Ez a föld már többé
nem az otthonuk, többen esküvel is megfogadták, nem jönnek vissza. Az Emberi Jogok Európai
Bírósága kedden hivatalosan megerősítette, hogy a romák panasza eljutott testületükhöz.
Krasznai József, a romák szószólója, a Fejér Megyei Cigányok Független Szervezetének
elnöke arról tájékoztatott, hogy a panaszt elküldték Brüsszelbe, az Európa
Parlamenthez is. A szószóló szavai szerint az elmúlt három évben történt üldöztetéseik
miatt fordultak a romák az európai bírósághoz. Mint mondta: „A kormány az égvilágon
semmit nem tett azért, hogy ezeknek az embereknek újra fedél legyen a fejük felett,
miután lakóhelyükön a polgármester önhatalmúlag ledózeroltatta lakásaikat, minden
ingóságuk odalett, és rájuk gyújtották faházaikat.”
Elmondta továbbá, hogy miután ő leköltöztette a romákat saját házába Csórra,
beverték az alsó szinteken az ablakokat, horogkereszteket rajzoltak a falra. Akkor elhatározták,
hogyha senki nem foglalkozik ügyükkel, még mielőtt a csákvári fiatalok beváltják
ígéretüket - akik Krasznai állítása szerint nagy erejű pokolgépeket gyártottak,
hogy a zámolyi romákat felrobbantsák -, elhagyják az országot.
A hétfőn Strasbourgba érkezett romák egy ifjúsági szállodában szálltak meg, ennek
költségeit a helyi önkormányzat fedezi. Bár elsőnek a franciaországi letelepedés
szerepel a tervükben, többen Kanadát jelölték meg elvándorlásuk végállomásának.
A mintegy ötvenfős csoport - köztük 27 gyermek - 130 millió forint kárpótlást
követel a magyar államtól az elmúlt három év hányattatásai ellentételezéseként.
A Reuters hírügynökség a zámolyi romák strasbourgi panaszáról szóló jelentésében
emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió tavaly októberben bírálta Magyarországot,
amiért keveset tesz a cigány kisebbséget érő hátrányos megkülönböztetések felszámolásáért.
Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke a Heteknek adott nyilatkozatában
elmondta, hogy a zámolyiak három éve dokumentáltan újfasiszta megnyilvánulások áldozatai,
sorozatosan érték őket olyan diszkriminatív esetek, melyek alapjában veszélyeztették
egzisztenciájukat. A polgárjogi elnök szerint a csoport távozása a magyar demokrácia
egyik kudarca. Mint mondta: „Nem történt fellépés a folyamat ellen, az etnikai
hivatal sem tett semmit az ügy kapcsán.” Magát megnevezni nem kívánó zámolyi
hivatalos személy szerint az elköltözöttek „munkakerülő társaság, azt várják,
hogy a sült galamb a szájukba repüljön, meg nem fognának egy kapát, vagy egy
talicska szarvát”. Elmondta továbbá, hogy az elköltözöttek a 130 milliós követelés
mellett a zámolyi önkormányzattól külön 18 milliós kártérítést is követelnek.
Hétköznapi rasszizmus
„Nem érte hátrányos megkülönböztetés Krasznaiékat” - közölte Csete Dezső,
Csór polgármestere. Azt állítja, hogy a helyi romák közül csak négy-öt fő távozott.
Ennek ellenére azt nyilatkozta, hogy a lakosság is, és személy szerint ő maga is örül
a kivonulásnak, mert az eltávozottak életvitele irritálta a környezetüket. „Krasznai
János, aki szintén a szóban forgó roma család tagja, harminc éve dolgozik az inotai
erőműben. Normális életet él, mint bármelyikünk, első osztályú ember. Nem is
marad kint a többiekkel” - mesélte Csete. Kérdésünkre, hogy miért nyilatkozta a
sajtónak azt, hogy örülne, ha a város többi cigánya is elhagyná az országot, így
válaszolt: „Tud nekem mondani olyan polgármestert, aki ne örülne, ha cigánymentes
lenne a faluja?” (Sic!)