INNEN-ONNAN
Az e-mail sem kímél
Az e-mail ma már több bosszúságot okoz, mint egy termékenységi teszt. Immár az e-mail a legsúlyosabb munkahelyi stressztényező - legalábbis Ausztráliában. Erre a megállapításra jutottak a földrésznyi országban egy alkalmazottakon elvégzett vizsgálat során. Ezek szerint az e-mail manapság több mérgelődésre ad okot, mint az új technika vagy akár a különböző megbeszélések. A megkérdezettek több mint egyharmada elküldött már életében olyan e-mailt, amelyet később megbánt; a fele pedig azon húzta fel magát, hogy rájött: elektronikus üzenetét a címzett félreértette. A vizsgálat kiderítette továbbá, hogy az alkalmazottak nagy része nem bízik meg a képernyőn olvasható információban. Az e-mailek címzettjeinek többsége ugyanis óvatosságból kinyomtat minden egyes beérkezett üzenetet. Az elektronikus forradalom ellenére - vagy következtében? - az ausztrál hivatalokban a papírfelhasználás ötszörösére nőtt 1983 óta. (Vianovo)
Kígyók Torontóban
Egyre több a gazdátlanul tekergő kígyó a tengerentúlon. Egy kanadai férfi „háziállata”, vagyis kígyója elszökött gazdája táskájából, míg ő a bankban járt. A hüllő egy óvatlan pillanatban bekúszott a pénztárgépbe. A torontói személyzetnek ki kellett nyitnia a gépet, és úgy engedte szabadon a 76,2 centiméter hosszú hondurasi kígyót. Dan Clements főtörzsőrmester elmondta, hogy a tulajdonos az állat farkába kapaszkodott, mialatt az állatvédőket segítségül hívta. Egy másik hasonló esemény is történt a városban, amikor egy hölgy észrevett egy 1,2 méter hosszú feketés-barnás kígyót a fűben. Kölcsönvett egy pár kesztyűt egy arra járó kukásautóról, és az állatot egy párnahuzatban tartotta fogva az állatvédők megérkezéséig. (Toronto Sun)
Jesus, a becsületes kubai
Havannában egy kubai patikus rendhagyó becsületességről tett tanúságot, amikor egy argentin turista után vitte annak hátizsákját a benne lapuló 28 ezer dollárral. A 72 éves Jesus Fernandez Curbelo jutalomban fog részesülni jótettéért. „Amit csináltam, ugyanúgy megtenném akár ezerszer is. Nekem egyszerűen ezt tanították a szüleim” - nyilatkozta Curbelo a Rebel Youth (Lázadó Ifjúság) című lapnak, amelyben részletesen beszámolt róla, hogyan futott végig az utcán, hogy utolérje az argentin turistabuszt. „Ez volt az első útja Kubába… azt mondta nekem: - Argentin vagyok, de vissza fogok jönni. Most már tudom, miért szerette Che annyira Kubát.” (Az argentin születésű Che Guevara az 1959-es kubai forradalom ünnepelt hőse volt.) A visszajuttatott összeg egyébként körülbelül 2000-szerese a helyi havi keresetnek. Arról pedig nem szólt a történet, hogy vajon miért hord ennyi pénzt magánál egy turista. (Ananova)
