Borisz Berezovszkij, a leggazdagabbnak tartott orosz üzletember lemondott képviselői
tisztségéről. „Nem tudok minden nap részt venni ebben a színdarabban, nem tetszik a
rendezés” - jelentette be az oligarcha, utalva ezzel a Kreml és a Putyin elnök bábjává
alázott duma működésére.
Most első ízben fordul elő a modernkori orosz történelemben, hogy egy képviselő
tiltakozásul lemond tisztségéről. Döntését magyarázva Berezovszkij hozzátette,
hogy nem ért egyet az elnök törvényjavaslataival, amelyekkel fel akarja számolni a
kormányzók jogkörét: „Ez nem más, mint Oroszország szétrombolása.”
Lehet, hogy Berezovszkij előtt Borisz Jelcin példája lebeg, aki 1990-ben kilépett a
kommunista pártból. Hívei közül sokan követték, ám a mentelmi jogról való lemondás
aligha perspektíva mások számára. Oroszország szétrombolása ellen sem akaródzik
harcolni a képviselőknek, hiszen Berezovszkij távozása a dumából nem Oroszország,
csupán a jelcini rendszer szétverése elleni tiltakozás. Annak a politikai és gazdasági
rezsimnek a szétverése ellen, amely mint „oligarchikus kapitalizmus” vonul be a történelembe.
Borisz Berezovszkij az ennek élén álló mindenható elit, a „Család” egyik tagja
volt. Jelcin idejében közismert volt a befolyása a Kreml politikájára: ez azonban
Putyin felbukkanásával radikálisan csökkenni kezdett. Éppen ez az, amit a távozó
oligarcha elsősorban sérelmez.
Érdekes, hogy Berezovszkij a Kreml elleni híres kirohanásaiban elsősorban az elnök környezetét
támadja, és nem Putyint. Sőt egy sajtótájékoztatón még azt is nyilatkozta, hogy ha
ma lenne a szavazás, akkor is rá szavazna. Ezzel Berezovszkij nyitva hagyja a menekülési
utat a maga számára. Azt is be szeretné bizonyítani Putyinnak, hogy annak környezete
kevéssé ismert és alkalmatlan emberekből áll - nem olyanokból, akikre az elnöknek
szüksége volna.
Zsirinovszkij jövendölései
Vlagyimir Zsirinovszkij orosz szélsőjobboldali politikus Bukarestben azzal vádolta
az amerikai és a török titkosszolgálatot, hogy ők provokálták ki a csecsenföldi háborút.
Zsirinovszkij sajtókonferenciáján azt állította, hogy „az Egyesült Államok és Törökország
meg akarja kaparintani Oroszország területének egy részét”. A politikus nem kímélte
Franciaországot sem. Azt jósolta, hogy Franciaország, amely Oroszországot csak akkor
hajlandó segíteni, ha ott megszilárdul a jogállamiság, hamarosan maga fog megsemmisülni,
mert „meghódítják az iszlám erők”. Zsirinovszkij ugyancsak a végét jósolta az
Egyesült Államoknak, amelyet „a globális felmelegedés okozta szökőárak mosnak el
a Föld felszínéről”. De Isztambulra sem vár jobb sors: a törökországi nagyvárost
„földrengés dönti romba”, míg a cseh nép el fog tűnni, „miután Németország
ráteszi a kezét Csehországra.” (E.I.)