Vissza a tartalomjegyzékhez

Vagyim Arisztov
Sértett milliárdos Putyin ellen

Borisz Berezovszkij, a leggazdagabbnak tartott orosz üzletember lemondott képviselői tisztségéről. „Nem tudok minden nap részt venni ebben a színdarabban, nem tetszik a rendezés” - jelentette be az oligarcha, utalva ezzel a Kreml és a Putyin elnök bábjává alázott duma működésére.

Most első ízben fordul elő a modernkori orosz történelemben, hogy egy képviselő tiltakozásul lemond tisztségéről. Döntését magyarázva Berezovszkij hozzátette, hogy nem ért egyet az elnök törvényjavaslataival, amelyekkel fel akarja számolni a kormányzók jogkörét: „Ez nem más, mint Oroszország szétrombolása.”
Lehet, hogy Berezovszkij előtt Borisz Jelcin példája lebeg, aki 1990-ben kilépett a kommunista pártból. Hívei közül sokan követték, ám a mentelmi jogról való lemondás aligha perspektíva mások számára. Oroszország szétrombolása ellen sem akaródzik harcolni a képviselőknek, hiszen Berezovszkij távozása a dumából nem Oroszország, csupán a jelcini rendszer szétverése elleni tiltakozás. Annak a politikai és gazdasági rezsimnek a szétverése ellen, amely mint „oligarchikus kapitalizmus” vonul be a történelembe. Borisz Berezovszkij az ennek élén álló mindenható elit, a „Család” egyik tagja volt. Jelcin idejében közismert volt a befolyása a Kreml politikájára: ez azonban Putyin felbukkanásával radikálisan csökkenni kezdett. Éppen ez az, amit a távozó oligarcha elsősorban sérelmez.
Érdekes, hogy Berezovszkij a Kreml elleni híres kirohanásaiban elsősorban az elnök környezetét támadja, és nem Putyint. Sőt egy sajtótájékoztatón még azt is nyilatkozta, hogy ha ma lenne a szavazás, akkor is rá szavazna. Ezzel Berezovszkij nyitva hagyja a menekülési utat a maga számára. Azt is be szeretné bizonyítani Putyinnak, hogy annak környezete kevéssé ismert és alkalmatlan emberekből áll - nem olyanokból, akikre az elnöknek szüksége volna.


Zsirinovszkij jövendölései

Vlagyimir Zsirinovszkij orosz szélsőjobboldali politikus Bukarestben azzal vádolta az amerikai és a török titkosszolgálatot, hogy ők provokálták ki a csecsenföldi háborút. Zsirinovszkij sajtókonferenciáján azt állította, hogy „az Egyesült Államok és Törökország meg akarja kaparintani Oroszország területének egy részét”. A politikus nem kímélte Franciaországot sem. Azt jósolta, hogy Franciaország, amely Oroszországot csak akkor hajlandó segíteni, ha ott megszilárdul a jogállamiság, hamarosan maga fog megsemmisülni, mert „meghódítják az iszlám erők”. Zsirinovszkij ugyancsak a végét jósolta az Egyesült Államoknak, amelyet „a globális felmelegedés okozta szökőárak mosnak el a Föld felszínéről”. De Isztambulra sem vár jobb sors: a törökországi nagyvárost „földrengés dönti romba”, míg a cseh nép el fog tűnni, „miután Németország ráteszi a kezét Csehországra.” (E.I.)