Eperjesi Ildikó
Visszavágnának az űrpajzsért
Vlagyimir Putyin orosz és Csiang Cö-min kínai elnök megfenyegette az Egyesült Államokat: közösen vágnak vissza az amerikai rakétavédelmi rendszer telepítése esetén. A világ hét legfejlettebb ipari országa és Oroszország vezetőjének okinawai csúcstalálkozóján Putyinnak ugyan-akkor nehéz lesz leszerelnie a csecsenföldi konfliktus miatt Oroszországot érő kritikákat, illetve elérnie a tetemes orosz államadósság átütemezését.
Japán radikális fiatalok tüntetnek. „El a kezeket Okinawáról” Fotó: ReutersPutyin és Csiang alig három hét leforgása alatt már másodszor találkozott, ami arra utal, hogy Putyin Kína-politikájában továbbhalad az elődje, Borisz Jelcin által kitaposott úton. A két ország vezetője szoros stratégiai szövetség létrehozásában állapodott meg, amely az USA világpolitikában betöltött szerepét lenne hivatott visszaszorítani. A két vezető éles hangvételű közös nyilatkozatot írt alá, amelyben azzal vádolták Amerikát, hogy rakétaterveivel „egyoldalú katonai és biztonsági előnyökre” akar szert tenni. Kína ugyanis meg van győződve arról, hogy az Egyesült Államok a Tajvanra irányuló kínai rakéták semlegesítését is megcélozta, holott azokat egyébként csak az „aggodalomra okot adó” államokkal szembeni védelemre tervezték.
A kínai és az orosz elnök figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy a fegyverkezési hajsza újabb szakaszát indíthatja el, ha ragaszkodik eme elképzeléseihez. Vlagyimir Putyin és Csiang Cö-min kinyilvánította: ellenállnak azoknak, akik más államok „belügyeibe” akarnak beavatkozni. Elkötelezték magukat az ENSZ Biztonsági Tanácsa védelmére is, aminek egyébként Kína és Oroszország is állandó tagja. Nyilatkozatukban bírálják az amerikai szándék szerint létrehozandó és Tajvanra is kiterjedő ázsiai regionális rakétaelhárító rendszer (TMD) megvalósítását, amely szintén szálka Peking szemében.
A két országot nem csupán Amerika-ellenessége köti öszsze: mind Kínát, mind Oroszországot kemény nemzetközi kritika éri a „szeparatizmus” elleni durva fellépésük miatt. Pekingnek sok fejtörést okoz Tibet és Nyugat-Kína problémája, Moszkva pedig rendszeresen védekezni kényszerül a tíz hónapja húzódó csecsenföldi válság miatt. Gazdasági elemzők emlékeztetnek arra, hogy Oroszország Kína legnagyobb olaj-, földgáz- és fegyverszállítója. Moszkva évi egymilliárd dollár értékben ad el fegyvert Pekingnek, s ezt az összeget két éven belül szeretnék megduplázni.
Elemzők ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy az orosz és a kínai érdekek nem esnek egybe. Kína fő célja, hogy az Egyesült Államok hatását mindenhol visszaszorítsa, míg az oroszok szeretnének közelíteni a Nyugathoz, és a civilizált világ részévé kívánnak válni. Ez abban is megmutatkozik, hogy Oroszország Kínánál kevésbé türelmes a Nyugat-ellenes „zsivány-államokkal” szemben, Észak-Koreát pedig megfeddte rakétaprogramja miatt. Putyin elnök a héten Phenjanban találkozott Kim Dzsong Il észak-koreai vezetővel, aki ígéretet tett országa rakétaprogramjának leállítására, amennyiben más országoktól hordozórakétákat kap „békés célú űrkutatási programjaihoz”. Washingtonban azonnal jelezték: nem veszik készpénznek a phenjani ígéreteket.
A Nyugat és az adósságok ellen tüntettek
Több mint 17 kilométeres emberlánc fogadta a G8 csúcs alkalmából a japán Okinawa szigetére érkező delegációkat. A mintegy harmincezres tömeg a szigeten állomásozó amerikai katonák jelenléte miatt tüntetett, míg a párhuzamosan Tokióban megrendezett demonstráción tiltakozó diákok a csendes-óceáni francia rakétakísérletektől az amerikai rakétavédelmi rendszer tervéig egy sor kérdésben állást foglaltak a nyugati befolyás ellen. „Képtelenség, hogy a G8-ak vezetői azt gondolják: megfogalmazhatják a béke üzenetét a 21. századra” - nyilatkozta a „Zúzd össze a csúcsot!” jelszóval megrendezett tokiói tüntetések diákvezetője, Sei Sumiyoshi.
A csúcstalálkozó előestéjén egy másik demonstrációt is tartottak „Töröljék el az adósságot!” címmel Okinawán, a jótékonysági szervezeteket tömörítő Jubileum 2000 csoport szervezésében. „Az élet előrébb való a profitnál. Emlékeztetjük a hitelezőket arra, hogy ez a probléma az egész emberiség ügye” - jelentette ki a rendezvényen Charlotte Mwesingye, egy ugandai segélyszervezet vezetője.
