Csalódniuk kellett azoknak, akik arra számítottak, hogy miután az olasz köztársasági
elnök kegyelmet hirdetett a pápa elleni 1981-es merénylet elkövetőjének, Ali Agcának,
a zavaros ügy végre nyugvópontra jut. Egy hónappal azután, hogy a katolikus egyházfő
közbenjárására Agcát kiengedték az olasz börtönből, a török merénylő a sajtóhoz
eljuttatott levelében támadásba lendült a Vatikán ellen, azt állítva, hogy az egyházi
hierarchia magas szintjéről használták fel őt a pápa elleni támadásra.
„A Vatikán az Isten és az emberiség ellen elkövetett legsúlyosabb bűnökkel van
tele. Megmásította a fátimai titkokat, mert azok felfedik, hogy az ördög útjára tért
és eltávolodott az igaz vallástól azért, hogy politikai és gazdasági hatalommá váljon,
miközben a bíborosok a belső hatalmi harcokkal vannak elfoglalva” - állítja Agca,
majd a hívőkhöz szól. - „Katolikus testvéreim, miért nem szakadtok el a Vatikántól,
amely merényletet szervezett meg, hogy a saját pápáját megölje?” Az olasz újságokban
őrjöngésnek nevezett nyilatkozathoz a Vatikán szóvivője, Joaquin Navarro-Vals nem
akart magyarázatot fűzni, „nehogy segítsük Ali Agcát önmaga népszerűsítésében”.
Az olasz sajtóban megjelent legújabb feltételezések tovább színezik a képet: a La
Repubblica a török titkosszolgálat egyik 1982-es jelentése alapján állítja, hogy
Agca hárommillió márkát vett fel a török maffiától a pápa meggyilkolására való
megbízással. A lap szerint az összeg még mindig el van rejtve valahol.
Bár az olaszországi börtönökben eltöltött húsz év után hazatérhetett, Agcának
a török igazságszolgáltatással is vannak még rendezetlen számlái. Megérkezésekor
máris megkezdhette tízéves börtönbüntetését, amit egy török újság főszerkesztőjének
1979-es meggyilkolása miatt szabtak ki rá, valamint bíróság elé kell állnia egy ékszerbolt
kirablásáért is, amit ugyanabban az évben követett el.