Munkatársainktól
Kész átverés

Sok óvatlan fiatal, aki nyári munkát vállal, keserű tapasztalattal zárja a vakációt. A munkaszerződés megkötésével munkába álló fiatalok helyzete se nem rosszabb, se nem jobb, mint a felnőtt munkavállalóké. A szerződés persze nem jelent teljes körű biztonságot, ráadásul a diákbérek nem mindig arányosak az elvégzett munkával.

Az esetek csaknem kilencven százalékában a munkavállaló minimálbérre szerződik. Ezzel párhuzamosan egy másik, szóbeli megegyezés is köttetik a fentit jelentősen meghaladó összegről. Zsebbe azonban lehet, hogy annak csak tört része kerül. Az írásban rögzített összeg behajtása hatóságilag ugyan lehetséges volna, ám a be nem jelentett tétel kifizetése a munkaadó „jóindulatán” múlik. Ilyenkor már csak a Munkaügyi Bírósághoz lehet fordulni, de a kérdés ott is kényes ügynek számít, hiszen a peres fél is adócsalást követett el. Persze a munkaadó szkepticizmusa sem nélkülöz minden alapot. Ennek oka leginkább azokban a visszaélésekben keresendő, amelyet az alkalmi, az ismeretlenségből felbukkanó munkavállalók tanúsítanak.
A direkt átverések közt az egyik jellemző trükk, hogy egy adott cég nyári tanfolyamot hirdet, amelynek keretében a lelkes diák teljesen ingyen dolgozik, akár egy nyáron át is azért, hogy megtanulja kezelni a pénztárgépet. Nem ennyire kreatív ötlet, de mindenképpen eredményes, amikor a diákkal munkavállalói szerződés helyett egy jelenléti ívet íratnak alá, majd háromheti munka után ráfogják, hogy lopott, és elbocsátják, természetesen egy fillér nélkül.
Gergye István, a Somogy Megyei Munkaügyi Felügyelőség vizsgálati koordinátora elmondta lapunknak: az APEH-hal együttműködve könnyen meg tudják állapítani, hogy a munkaadók „közterheznek” is, vagy csak a szerződéseket lobogtatják. Ma már kötelező a túlmunka- és a munkaidő-nyilvántartás, így e papírok hiánya is kisebb büntetéseket eredményezhet egy ellenőrzés esetén. Ezen a nyáron - tudtuk meg - fokozott munkabiztonsági és munkaügyi ellenőrzésre számíthatnak a diákokat foglalkoztató munkáltatók.
A munkaadó ma úgy védekezhet, hogy ha kételyei támadnak, a hatóságtól jogi tanácsadást kér, amelyre az írásban válaszol. Ezt később „oda lehet dugni az orruk alá”, ha ennek megfelelően járt el, mivel a tanácsadásért felelősséget vállalnak - nyilatkozta Gergye. Egy cégre egyébként három-négy évente jut ellenőrzés.
„A legjobb jövedelem a nem adózott jövedelem, ehhez pedig feketemunkára van szükség. A nyári diákmunkások közül tízből négy feketemunkás, ez azonban területtől és idénytől függően változik. Minden évben van egy névtelen bejelentői láz, amelynek nyomán a nyáron megkárosított fiatalok ügyeit intézzük. Sokan ellenőrzést provokálnak, mivel minket akarnak felhasználni, hogy visszavágjanak a tisztességtelen munkaadónak. Ha azonban megszűnik a panaszos munkaviszonya, akkor mi semmit sem tudunk érte tenni. A Munkaügyi Bírósághoz kell tehát ilyenkor fordulni” - fejtette ki a koordinátor.
A bérezés kérdése relatív, hiszen az elsődleges az: kinek mi mennyit ér. Bár ennek nem feltétlenül a bérezés színvonala az oka, mindenesetre érdekes, hogy a fiúk ma már nem szívesen vállalják a kemény fizikai munkát: a fiatalok egy része kizárólag sok pénzt akar keresni a lehető legkevesebb munkával - állítja Szabó András, a budapesti Kapocs Munka- és Információs Szolgálat vezetője. Szerinte ezért az alvilág ma már valóságos konkurenciát jelent a diákmunka-közvetítőknek. A Budapesten átlagosnak mondható 300 forintos órabérhez képest ugyanis egy drogdíler ugyanennyi idő alatt csillagászati összegekhez juthat, ráadásul fizikai munkát biztosan nem kell végeznie.
A Munka Törvénykönyve értelmében egyébként egész évben minden tizenhatodik életévét betöltött fiatal vállalhat munkát, a tizenöt évesek pedig csak a nyár folyamán. Számukra tilos az éjszakai munka, a túlóra, illetve a veszélyesnek minősülő munkák.
A nyár azonban nemcsak a diákoknak jelenti a munkaszezont, hanem a külföldi munkásoknak is. Róluk szólva valószínűleg nem tévedünk sokat, ha azt mondjuk: alaposan kihasználják őket. A vendégmunkások között legtöbben románok, akik mezőgazdasági idénymunkára „jelentkeznek be”, általában turistaként, mindenféle engedély nélkül. „Nem ritka, hogy százforintos órabérért, vagy napi 1000-1500 forintért szegődnek el például kapálni úgy, hogy közben embertelen körülmények között, esetenként istállóban szállásolják el őket” - ad betekintést a „modernkori rabszolgák” irigylésre nem méltó helyzetébe dr. Balázs Mihály, a Bács-Kiskun Megyei Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Felügyelet igazgatója.
Az illegális munkáltatók elleni fellépés ugyanakkor nem mindig könnyű. Az évi több száz vendégmunkást vonzó Bács-Kiskun megye csekély számú (mintegy huszonhárom) ellenőrét az intézkedések során a pusztában dolgoztató gazdák nem egyszer kutyákkal vagy vasvillával igyekeznek „jobb belátásra” bírni. Amennyiben az ellenőr ennek ellenére sikerrel jár (például igénybe veszi egy rendőr segítségét), és minden vád bizonyítható, a munkáltatót 50 ezertől 3 millió forintig terjedő pénzbüntetés megfizetésére ítélik, a munkavállalót pedig kiutasítják az országból. Kissé árnyaltabb a kép a Balaton környékén, ahol a nyár folyamán rengeteg a munka, főleg az olyan, amit a magyarok a csekély bérezés miatt nem vállalnak el. Ezért - mint azt Kishonti Attila, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ Jogi és Igazgatási Osztályának vezetője a Heteknek elmondta - a legtöbb külföldi megkapja a munkavállalási engedélyt. Ez mindenkinek megéri, hiszen a mosogatásért járó 15 ezer forintos havi bér a román vendégmunkásnak és az engedéllyel a zsebében biztonságosan dolgoztatónak is egyaránt „álombér”.
Halas Ernőné, a Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség idegenforgalmi vizsgálatának koordinátora a szolgáltatások fogyasztókat érintő oldaláról kifejtette: az idei ellenőrzéseknél 80 százalékos a szankcionálás. A fogyasztók megkárosítása nem jellemző, inkább adminisztratív problémák vannak: a vásárlók könyve nem jó helyen van elhelyezve, a nyitvatartási idő nincs feltüntetve, és így tovább. Sok helyen nem készítenek normatív kimutatást, például hogy mennyi tészta, mennyi sajt jár egy adag lángoshoz. A vendéglátóhelyek általában tiszták, a szükséges orvosi papírok megvannak. A mutatványosok (körhintás, játéktermes) idei, friss műszaki vizsgálatokat tudnak felmutatni, megfelelő berendezésekkel dolgoznak, a használati utasítás és az engedélyszám mindenhol ki van függesztve. „Ezt örömmel tapasztaltuk” - mondta Halas Ernőné.