Munkatársunktól
Higiéniával a halál ellen

Az elmúlt napok kórházi járványokat bemutató hírei ellenére a szakemberek szerint nincs semmi újdonság: e területen a helyzet már tavaly is, tavaly előtt is ilyen súlyos volt. Bár a kórházi fertőzések teljesen nem küszöbölhetők ki, lehetne javítani a szomorú statisztikákon. Ehhez két dolog kellene: szervezés és pénz.

Idén tizenöt kórházi fertőzésjárványt regisztráltak, amelyek tizenegy halálos áldozatot követeltek. Tavaly negyvenkét járványt jegyeztek, 4429 fertőzöttel. Ternák Gábor, a Magyar Járványügyi Egyesület elnöke a Heteknek elmondta, hogy bár az adatok nagyon szomorúak, nincs bennük semmi rendkívüli. Régóta ilyen rossz a helyzet, csak eddig nem kapott ilyen nyilvánosságot. Az esetek nagy tanulsága, hogy az ilyen fertőzéseket komolyan kell venni. „Magyarországon nincsenek az egész országot átfogó védekezési koncepciók. Bár a fertőzéseket teljesen elkerülni nem lehet, de odafigyeléssel, szervezéssel hatékonyan tudnánk védekezni. Nem beszélve arról, hogy a hatékony védekezési rendszer kiépítésének költségei az utókezelés költségeinek csupán hat százalékát tennék ki” - érvelt Ternák.
A védekezési rendszer kiépítésének állomásaként januárban megalakult az Infekció Bizottság. Ez egy fertőzési szakemberekből álló szervezet, amely koordinálni tudná a védekezést, de létrejöttük óta a minisztériumtól nem kaptak sem támogatást, sem visszajelzést. Ternák szerint egy ilyen szervezet sokat tudna tenni, kezdve az adatgyűjtésen, kórházak kontrollálásán át egészen az orvosok oktatásáig.
Straub Ilona, az Országos Epidemiológiai Központ igazgató főorvosa elmondta, hogy a kórházi járvány kialakulásának két oka van. Egyrészt a kórházakban sokkal nagyobb gyakorisággal keringenek az ezt kiváltó kórokozók, másrészt a betegek immunállapota legtöbbször jóval rosszabb az átlagosnál. Így olyan baktériumok, amelyek az egészséges embereknek nem okoznak panaszokat, számukra halált is okozhatnak.
Mindezekre legjobb példa a székesfehérvári és a gyulai kórházban tizenegy ember halálát okozó MRSA baktérium. Ezt a gennykeltő baktériumot a legtöbb ember a vérében, orr- és torokváladékában hordozza mindenfajta klinikai tünet nélkül. De ugyanez a kórokozó felelős a pattanásokért is. A probléma akkor alakul ki, ha az ezeket az apró fertőződéseket okozó baktérium a vérbe kerül, s így vérmérgezést okoz. Ráadásul néhány speciális antibiotikumon kívül az MRSA-nak nincs hatékony ellenszere. Érdekes momentum, hogy ha a fehérvári kórháznak nem lett volna MRSA-figyelő rendszere, ki sem derült volna, hogy a baktériumnak köze van a halálesetekhez.
Straub Ilona szerint az ilyen betegségek megelőzésében nagyon fontos lenne mindazoknak a higiénés szabályoknak a betartása, melyek a kórházi környezetben eleve kritériumok. Abban az esetben pedig, ha felbukkan ez a baktérium, még az előbbieknél is szigorúbb rendszabályok alkalmazására volna szükség.
Ternák Gábor szerint a jelenlegi kórházi higiénés viszonyok messze nem megfelelőek. A kórházak olcsó tisztítószereket vesznek, amelyek nem biztos, hogy elpusztítják a baktériumokat, mindemellett spórolnak a takarítónői állásokon is. „Elfelejtik, hogy antibiotikumokkal nem lehet pótolni egy jól dolgozó takarítónőt” - mutatott rá a szakértő.
A probléma megoldására az Epidemiológiai Központ egy módszertani ajánlás kiadását tervezi, amely - mint ahogy Straub Ilona elmondta - felvázolja, hogy a kórházak hogyan előzhetik meg a fertőzéseket, és mit kell betartaniuk ahhoz, hogy a veszélyt csökkentsék.