M. Kozma Napsugár
Kétpólusú lenne a magyar politika

Orbán Viktor szokásos szerdai rádiós interjújában azt állította, hogy mára kétpólusúvá vált a magyar politikai élet. Lapunknak nyilatkozó politológusok ugyanakkor árnyaltabban látják a helyzetet: úgy vélik, hogy a magyar társadalom sokszínű, és a kétpólusúvá válás nem válna hazánk hasznára.

A miniszterelnök „kettőben” látja az országot. Bal-jobb besorolás     Fotó: MTI

Tamás Pál szociológus-politológus nem tartja meglepőnek a miniszterelnök kijelentését, hiszen a Fidesz-vezetők körülbelül egy éve hangoztatják ugyanezt. Tamás szerint nem helytállóak azok az elemzések, amelyek szerint a fejlett nyugati megoldás a kétpólusú politikai berendezkedés. „Két alapvető modell van. Az egyik a nagy nyugat-európai országokra jellemző, ahol valóban két nagy politikai irányzat köré rendeződnek a pártok, de létezik egy másik élő modell is, és a kisebb európai országokban ez a domináns: ez több kisebb pártból áll - ilyenek a Benelux államok, Finnország, Dánia és mások is.” Ebből következően sokkal könnyebben alakul a politikai kép, mert nem nagyok az átállások, nincsenek hirtelen billenések, hanem állandóan a néhány százalékot képviselő pártok határozzák meg egy kormány létrejöttét.
Tamás szerint Magyarországnak nem kell feltétlenül a kétpárti rendszer felé mozogni, hiszen a német rendszer nem fejlettebb, mint a holland vagy a dán. Azt is figyelembe kell venni, hogy Magyarországon még a nagy pártok sem homogének, ha viszont valóban két nagy politikai blokk lenne, és ezek küzdenének hosszú távon egymással, ez állandó tömeges személycserét jelentene az államigazgatásban. „Normális embert nem lehetne találni ilyen helyekre a mai politikai kultúra mellett” - mondta Tamás Pál, aki úgy látja, hogy a Fidesz célja a politikai élet és a társadalom éles kettéosztása, mert ilyen légkörben könynyebben elhitethetik a választókkal, hogy a „balos ellenséggel” szemben egyedül ők jelentik a valódi alternatívát.
Csizmadia Ervin politológus szerint a magyar politikai élet még nem kétpólusú, de efelé halad. „Az ember valóban azt látja, hogy két nagy párt van, harmadik pólus körvonalai nem igazán rajzolódnak ki.” Ahhoz, hogy ne a kétpólusú modell felé menjen Magyarország, az kellene, hogy egy harmadik erő is markánsan megjelenjen a politikában. Az MDF valami ilyesmit próbált meg, amikor létrehozta a Békejobb 2000-et, de az utóbbi időben ez is kifulladni látszik. Az SZDSZ - úgy tűnik - tartósan nem képes betölteni a harmadik pólus szerepét. Csizmadia szerint koncepciójában jelenleg a Kisgazdapárt képviseli a harmadik pólust, de a MIÉP is érdekessé válhat, amennyiben a következő választáson 8-10 százalékot tudnak elérni, „ez azonban nem lenne kívánatos és szerencsés”. Ha nem tud létrejönni a liberális oldalon egy pólus, nem tud létrejönni a mérsékelt keresztény oldalon egy pólus, akkor ez megtörténik majd máshol - véli a politológus, aki szerint mindez az MSZP-nek szemmel láthatólag kedvező.
Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója szerint a politikai elkötelezettségben vannak jelei a két pólusnak. „Még soha nem volt ennyire jellemző az, hogy a szavazók ne vándorolnának egyik pártból a másikba. Hamar megmerevedtek a határok.” A szakértő szerint szinte kizárt dolog ma, hogy egy Fidesz-szavazó „átváltozik” szocialistává vagy viszont. A frontok megmerevedtek abban az érelemben, hogy az egyik oldalon vannak „a szocialisták” és mondjuk félig-meddig az SZDSZ, a Munkáspárt, a másik oldalon pedig az úgynevezett polgári erők. Ez annyit megenged a polgárok számára, hogy a blokkon belül mozogjanak. „A pártváltás fideszi csónakból már blokkváltást jelent, és annak a terhe sokkal nagyobb. A Fidesz szavazótábora csökkent, és egy pici átszivárgott az MDF-be. Ez látszik is a Fidesz-politikusok magatartásán, mert minden olyan változás, amely arról szól, hogy a blokkon belül erősödne valaki, legalább akkora averziót vált ki, mintha a másik blokk erősödne. Sőt, könnyebben tudomásul vették, hogy van egy rendkívül erős szocialista párt, mint azt, hogy az MDF eléri az 5 százalékot. Ez utóbbi sokkal nagyobb ingerültséget vált ki a Fidesz vezérkarában” - mondja az igazgató. A közvélemény-kutatási adatokból kitűnik, hogy az utóbbi időben a Fidesz-szavazóknak enyhült az elkötelezettségük, ezért a Fidesz vezetőinek egyetlen választásuk maradt: egységbe kell forrasztani a jobboldalt. „A társadalom viszont nem ilyen, így ki kellett találni, hogy mi az, amivel ezt a kettérendeződést el lehet érni: egyelőre ez a bal-jobb besorolás” - mondta Závecz Tibor.