Kiegyensúlyozottnak mondható az államháztartás az év első hat hónapjának
adatai alapján. A költségvetés hiánya közel feleannyi, mint egy évvel ezelőtt volt
az első félévben. Az adóbevételek is jobban alakultak, mint tavaly. Ám a tavalyihoz
hasonlóan most is az egészségügy és a mezőgazdaság finanszírozása jelenti a büdzsé
„gyenge pontját”.
Tavaly az első félév költségvetési hiánya aggodalmat váltott ki, és nem véletlenül,
hiszen júliusra már elérte az egész évre tervezett hiányt, most pedig időarányosan
csupán a 49 százalékát teszi ki. A költségvetés mínuszához legnagyobb arányban a
társadalombiztosítás járult hozzá: júniusban közel 55 milliárdos hiány
keletkezett, s ez 29 százalékkal meghaladja az időarányosan tervezettet. Az tb mellett
az agrárium támogatása is problematikus, mivel a tárca kimerítette a támogatások egész
éves keretének kétharmadát.
Az áfa befizetése a várakozásokon felül alakult: június végéig 572 milliárd
forint adót fizettünk be, s ez 6 százalékkal felülmúlta az időarányos tervet. A
személyi jövedelemadó 75 milliárdos júniusi bevétele egyébként 19 százalékkal több,
mint tavaly azonos időszakban.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatásából az is kiderül, hogy a központi költségvetés
forint- és devizaadóssága 1999 végén 6 ezer 886 milliárd forint volt, ez azonban
2000. június végére 7 ezer 091 milliárdra emelkedett. Az állam adósságának 64,6 százaléka
forintban, 35,4 százaléka pedig devizában van számon tartva.
Az államháztartás kedvezőbb alakulásába belejátszott a külgazdaság kiegyensúlyozott
állapota, az EU dinamikusabb gazdasági növekedése, s ezzel összefüggésben a várakozásokon
felüli hazai GDP-növekedés, amely közel kétszerese a tavalyi első félévinek. A bevételek
nagyobb arányú alakulásában szerepet játszott az alultervezett infláció is. A szaktárca
munkatársai biztosra veszik, hogy az év végére többlettel zár a költségvetés.
Azonban számolnak előre nem tervezett kiadásokkal, úgymint az évközi nyugdíjemeléssel
vagy az árvízkárok miatt szükséges kifizetésekkel.