Vissza a tartalomjegyzékhez


Kényszermunkások az egyházakban

Hosszúra nyúlt a náci korszakban kényszermunkára fogott emberek kárpótlása. Közel egyéves ráhatás után a német vállalatok a megállapodásban szereplő 5 milliárd márka helyett csupán 3 milliárd márkát adtak össze. Az össznépi elégedetlenkedést jól mutatja, hogy egy német munkavállalói szövetség bojkottal fenyegette meg a „renitens” cégeket. A náci korszakban azonban nem csak vállalatok használták ki a történelem adta „üzleti lehetőségeket”, bizonyítottan német egyházak is alkalmaztak kényszermunkásokat. A német evangélikus egyház (EKD) - vállalva a felelősséget - bejelentette, hogy csatlakozik a kárpótláshoz.

Az EKD bevallása szerint az evangélikus egyház is foglalkoztatott kényszermunkásokat a náci korszakban. Berlin evangélikus közösségeinek püspöke beismerte, hogy 1943 és 45 között mintegy 100 kényszermunkást alkalmaztak, de munkájukból számos egyházi szervezet is hasznot húzott. A legnagyobb lélekszámú német protestáns egyház 10 millió márkával járul hozzá a kártalanításhoz. A bajor tartományi közösség is legalább 40 embert dolgoztatott fizetség nélkül, főként ház körüli és mezőgazdasági munkában. A kárpótlás összegéről még nem döntöttek.
A német katolikus egyház nem csatlakozik a kártalanítási akcióhoz, ahogy a püspöki kar szóvivője elmondta: „az egyház egyelőre nem tervez ilyen lépést”. (MTI)