Hosszúra nyúlt a náci korszakban kényszermunkára fogott emberek kárpótlása. Közel
egyéves ráhatás után a német vállalatok a megállapodásban szereplő 5 milliárd márka
helyett csupán 3 milliárd márkát adtak össze. Az össznépi elégedetlenkedést jól
mutatja, hogy egy német munkavállalói szövetség bojkottal fenyegette meg a „renitens”
cégeket. A náci korszakban azonban nem csak vállalatok használták ki a történelem
adta „üzleti lehetőségeket”, bizonyítottan német egyházak is alkalmaztak kényszermunkásokat.
A német evangélikus egyház (EKD) - vállalva a felelősséget - bejelentette, hogy
csatlakozik a kárpótláshoz.
Az EKD bevallása szerint az evangélikus egyház is foglalkoztatott kényszermunkásokat
a náci korszakban. Berlin evangélikus közösségeinek püspöke beismerte, hogy 1943 és
45 között mintegy 100 kényszermunkást alkalmaztak, de munkájukból számos egyházi
szervezet is hasznot húzott. A legnagyobb lélekszámú német protestáns egyház 10
millió márkával járul hozzá a kártalanításhoz. A bajor tartományi közösség is
legalább 40 embert dolgoztatott fizetség nélkül, főként ház körüli és mezőgazdasági
munkában. A kárpótlás összegéről még nem döntöttek.
A német katolikus egyház nem csatlakozik a kártalanítási akcióhoz, ahogy a püspöki
kar szóvivője elmondta: „az egyház egyelőre nem tervez ilyen lépést”. (MTI)