Papp Levente, Kovács Klára
Erővonalak az olajmezők mentén

Irak, Jugoszlávia, Csecsenföld - három háborúba keveredett ország a közelmúlt krónikájából. A három konfliktus közös pontja - többek között - az, hogy mindhárom esetben tetten érhető a nagyhatalmak (büntető) agressziója. Irak túlzott fegyverkezése, a csecsenek függetlenségi törekvéseik, Jugoszlávia pedig nacionalista magatartása miatt vívta ki a beavatkozást. Meglepő, de mindhárom háborús gócpont valamilyen (üzleti vagy nemzeti) kapcsolatban van Oroszországgal, szembetűnő hasonlóság még a kőolaj szerepe is.

Szlobodan Milosevics    Fotó: Reuters

Oroszország a csecsen szeparatisták ellen folytatott háború apropójaként azon mesterkedik, hogy megszerezze a csecsenek egyetlen jelentős anyagi forrását: az országon áthaladó olajvezetékből származó tranzitdíjat, illetve a vezeték lecsapolásából származó extrajövedelmet. A csecsenek érthető elszántsággal védik a legnagyobb bevételüket, hiszen a gazdaság gyakorlatilag vegetál: csupán néhány tipikus „balkáni iparág” működik, úgymint a kábítószer- és fegyverkereskedelem, vagy a túszszedés és váltságdíj üzletága. (Hetek 2000. január 15., )
Irak bőséges olajmezőkkel rendelkezik, az 1991-es kuvaiti háború óta azonban gazdasági embargó sújtja, és csak az ENSZ által megszabott mennyiséget exportálhat a fekete aranyból. Ennek bevételét az „olajat élelmiszerért” nevű program keretén belül szigorúan csak élelmiszerre és gyógyszerre fordíthatja. Az embargón most annyit lazított az ENSZ, hogy Irak a lebombázott olajfinomítók helyrehozatalára több pénzt fordíthat, mint eddig.

Szaddam Husszein    Fotó: Reuters

Jugoszlávia korábban is kapcsolatban volt Irakkal, mivel kőolajszükségletét részint Oroszországból, részint Irakból elégítette ki. A NATO-bombázások után azonban szorosabbra fűződött a kapcsolat: a gazdasági jelleg mellett a politikai együttműködés is kialakulóban van. A héten bejelentett kooperáció lényege az, hogy a NATO-bombázások után elszigetelődött Jugoszlávia olajimport-hiányát a nagy olajkitermelő Irak pótolná, cserébe az ENSZ-embargó miatt éhínséggel küszködő Irak élelmiszert kapna déli szomszédunktól. A nem mindennapi szövetséget nyilvánvalóan a Nyugat gazdasági és politikai szankciói és büntetőakciói inspirálták. Szaddám Husszein iraki elnök üzenete szerint az importban Bagdad megkülönböztető szerepet szán Jugoszláviának, de várakozása szerint ezt az ENSZ szankcióbizottsága akadályozni fogja.
Az iraki politikusok erősödő Jugoszlávia-szimpátiáját az is mutatja, hogy Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes megemlékező gyűlést tartott a Jugoszlávia elleni NATO-bombázások egyéves évfordulója alkalmából. Aziz Irak szolidaritásáról biztosította Jugoszláviát, amely szerinte a Szovjetunió felbomlása után az egyetlen NATO-tól független, haladó rendszerű ország Európában, ezért is viselt ellene háborút a Nyugat. Tárik azt is kifejtette a gyűlésen, hogy Irak is hasonló okok miatt volt kénytelen elszenvedni a NATO támadását, mivel az 1991-es háború célja nem volt más, mint az, hogy az USA még inkább kiterjessze politikai, gazdasági befolyását a térségben, s ennek a szándéknak Irak gátat szabott.
Az amerikai befolyás a kaukázusi olajmezőkön is tetten érhető. A Newsweek legfrissebb száma részletesen beszámol egy vesztegetési botrányról, amelyben számos amerikai olajipari vállalat szerepel. A lap hírül adja, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vizsgálatot indított egy amerikai üzletember ellen, aki törvénytelen úton 65 millió dollárt juttatott kazahi hivatalos személyeknek. Az ExxonMobil, a BP Amoco és a Phillips Petroleum a kenőpénz eszközével kívánta megerősíteni a helyét a stratégiai fontosságú kazahi olajüzletben. Az eset kirobbanása egyébként nem túl szerencsés, mivel erős „csata” dúl Oroszország, Irán és az USA között a kazah olajat szállító vezeték megépítésének jogáért. Az amerikai törekvés leplezetlenül az, hogy a kazah olajvezeték kerülje el az orosz és az iráni földeket. A tét nem csekély, hiszen a legújabb kutatások szerint hatalmas olajmezőket találtak a Kaszpi-tengernél, így hamarosan Kazahsztán a világ egyik legnagyobb olajexportáló országává válhat.