Vissza a tartalomjegyzékhez


A korona trónfosztása

Az Alkotmánybíróság (AB) ezen a héten határozott az SZDSZ - Új Generáció beadványával kapcsolatban, melyben azt kérdezték a szabaddemokrata fiatalok, hogy alkotmányellenes-e a Szent Koronáról szóló 2000. január 1-ji törvény. A testület nem látta indokoltnak az Országgyűlés kétharmados szavazati többségét a témában, mivel a koronáról nem rendelkezik alaptörvény. Ónody Tamás, az SZDSZ - Új Generáció vezetője a következőképpen értékelte lapunknak a döntést:

- Az AB-nál egy törvény alkotmányellenes voltának felülvizsgálatát lehet csak kérvényezni, még akkor is, ha tudjuk, hogy valószínűleg nem alkotmányellenes jogszabályról van szó. Mi igazából az indoklástól vártunk sokat, azt akartuk hallani, hogy ha nem alkotmányellenes, akkor miért nem az.
- Miért volt fontos, hogy az AB ezt kimondja?
- Szerintünk egy köztársaságban ezekkel a kérdésekkel tisztában kell lenni, másrészt pedig egy tiszta képet teremtett ebben a jobboldali pártok által folyamatosan lebegtetett, sejtetett homályos helyzetben. Ez egy tíz éve tartó folyamat, amely a címervitával kezdődött, és most már ott tartottunk, hogy a 2000. január 1-ji koronatörvény preambuluma a koronát a magyar közjogi hagyomány részeként kezeli, mely egy köztársaságban az alkotmány primátusát veszélyezteti. Ezt a folyamatot akartuk egy alkotmánybírósági határozattal, annak indoklásában foglaltakkal megakadályozni, és a testület ki is mondta, hogy amíg ez az alkotmány van érvényben, addig ennek a koronának nincs közjogi funkciója, és ha valaki akar rajta változtatni, azt csak kétharmados többséggel tudja megtenni.
Egyébként Torgyán miniszter úrnak is volt már egy beterjesztett törvényjavaslata ezzel kapcsolatban, melyben többek között a korona jogforrási helyét firtatta. Később aztán pontosan azért vonta vissza, mert a január 1-ji koronatörvény preambuluma kimondta, amit ő hallani akart - így ezt is a jobboldali kompromisszumok közé sorolhatjuk.
- Milyen trendbe illeszkedik a koronakérdés felelevenítése?
- Többféle hagyomány van Magyarországon az alkotmányossággal és a közjogi rendszerrel kapcsolatban. Az egyik a rendszerváltás alapszellemének megfelelő, modern köztársasági hagyomány, amely a korona jogforrási szerepével nem ért egyet, és első számú jogforrásként az alkotmányt kezeli. A másik hagyomány ezt a felfogást folyamatosan kikezdi, és bizonyos értelemben sikereket is ér el: ennek köszönhetően van koronás címere Magyarországnak, a korona bekerült a politikai vitákba, augusztus 20-án a korona előtt tesznek esküt a kiskatonák - kvázi mint régen, a koronára esküsznek -, és ennek szellemében született az idei év első törvénye is. Mindez azért veszélyes tendencia, mert egy esetleges jobbra tolódás esetén ez tovább csúszhat a kedvezőtlen irányba.