Vissza a tartalomjegyzékhez

Szobota Zoltán
Ingatag ingatlanszabályozás

Nyilatkozatháború bontakozott ki azóta, hogy Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője közleményben jelentette be: július 1-jétől évente mindössze húsz ingatlan megvásárlását engedélyezi országonként külföldi állampolgároknak. Az egyes vélemények szerint MIÉP-es kötődésű tisztviselő álláspontjával az említett pártot kivéve senki sem tudott azonosulni, hiszen az értetlenkedő fővárosi frakciók mellett a Belügyminisztérium (BM), sőt az őt kinevező miniszterelnök sem mindenben ért egyet a hivatalvezetővel.

Grespiket április elején nevezte ki a miniszterelnök a hivatal élére, a belügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter közös indítványára. Ezt követően többször került összetűzésbe a Főpolgármesteri Hivatallal, például a türelmi zónák rendezésekor - melynek érdekessége, hogy ekkortájt nevezte magát először Budapest főispánjának -, majd a XV. kerületi, szocialista többségű önkormányzattal is megvívott a Meixner-ügy kapcsán. A Magyar Fórum ekként kommentálta kinevezését: „Egy évtizednek kellett eltelnie a szocializmus összeomlása óta ahhoz, hogy egy hivatal újonnan kinevezett vezetője vegye a bátorságot, és beiktatásával egy időben piros-fehér-zöld lobogót tetessen ki. Hadd tudják a fővárosiak, hogy ebben az épületben új szelek fújnak. Nem kis bátorság ez Demszky hivatalának közelségében.”
A BM a héten vizsgálta Grespik Lászlónak a közérdek védelmében hozott rendelkezését, amely szerint Budapesten túl sok külföldi rendelkezik ingatlantulajdonnal, és a növekvő kereslet felveri az ingatlanok árait. A belügyi tárca közigazgatási értekezletet hívott össze, melyen megállapították, hogy a megyei és fővárosi közigazgatási hivatalok vezetői elbírálhatják ugyan az egyes kérelmeket, de semmilyen jogszabály nem hatalmazza fel őket arra, hogy kvótát megállapítva limitálják a külföldiek ingatlanhoz jutását. Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára abbéli reményének adott hangot, hogy Grespik nyilatkozata csupán félreértés volt.
Lapunk kérdésére Grespik László elmondta: Az összingatlanvagyonhoz képest soknak tartja a külföldiek ingatlanvásárlását a fővárosban, ami a budapesti magyar lakosság közös érdekével ellentétes, hiszen előlük veszik meg a lakásokat, másrészt a maradéknak felverik az árát. Egyáltalán nem érzi úgy, hogy túllépte volna kompetenciáját, hiszen nincs érvényben olyan jogszabály, amely egyeztetési kötelezettséget írna elő számára hasonló esetben. „Az Atyaúristennel egyeztettem egyébként, meg saját magammal” - mondta a hivatal vezetője, aki váltig állítja: semmilyen ideológiai szempont nem játszott szerepet döntésénél, pusztán szakmai alapon került sor a rendelkezés megfogalmazására.
Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggeli interjújában arról számolt be, hogy maga is csak utólag értesült az újításról, és nem tud hasonló eljárásról a közelmúltban. A kérdés szerinte nemcsak közigazgatási, hanem politikai mérlegelést is igényel, országos jelentőségű ügyről lévén szó, ezért az elkövetkezendő kormányüléseken erről is szükség lesz néhány szót ejteni. A budapesti ingatlanárakat egyébként ő is magasnak tartja, de ennek okát nem a külföldi befektetők jelenlétében, hanem a közelgő uniós csatlakozásban látja.
„Az elmúlt tíz évben nem volt gyakorlat, hogy a közigazgatási hivatal, illetve annak jogelődje, a köztársasági megbízotti hivatal ilyesfajta kérdésben határoz, mivel hasonló ügyekben választott testületek szoktak döntést hozni” - mondta el a Heteknek Nyári Krisztián, a Főpolgármesteri Hivatal sajtófőnöke. Nyári szerint is kétségtelen, hogy a fővárosi ingatlanárak emelkedésében szerepe van a külföldi ingatlanvásárlóknak, de ez távolról sem nyom annyit a latba, mint amennyi előnye van annak, hogy külföldi befektetők telepednek meg Budapesten. Egyszerű példa erre, hogy a városban szállodát építő külföldi nyilvánvalóan lakni is szeretne valahol, és ha már éppen betelt az országonként megállapított kvóta, akkor nagy összegű beruházása dacára lakásproblémák elé néz. Ráadásul ezt az egész rendelkezést meg is lehet kerülni, mert ha vállalkozás veszi az adott ingatlant, akkor rá már nem vonatkozik a korlátozás - tette hozzá a sajtófőnök.
Németh Erzsébet, a fővárosi MSZP-frakció vezetője úgy érzi, furcsa szemlélet kezd mostanában eluralkodni a közigazgatási hivatalban. Ennek egyik mementójaként említette Grespik László júniusi sajtóközleményét, amelyben nemes egyszerűséggel Budapest főispánjának nevezte magát a tisztviselő. „Grespik nem hozhat ilyen döntést egyedül, hiszen a 7/1996-os kormányrendelet egyértelműen kimondja, hogy a hivatal vezetője csak az illetékes települési vagy kerületi önkormányzat polgármesterének nyilatkozata alapján tagadhatja meg az önkormányzati érdekeket sértő külföldi ingatlanszerzés engedélyezését.” Mint mondta: egy közigazgatási vezető nem tehet olyan kijelentéseket, hogy „majd ő főispánként Damoklész kardját lebegteti a főváros önkormányzata fölött”. Az ő dolga a törvényesség felett való őrködés, nem pedig egy állam létrehozása az államban - állapította meg Németh.
Bánovics Tamás, a MIÉP fővárosi képviselője elmondta, hogy örömmel fogadták Grespik úr döntését, hiszen egy nagyon fontos és élő problémára hívta fel a figyelmet. A különféle nyilatkozatokban megfogalmazott érvelésekkel szemben úgy látja, hogy egyetlen közigazgatási hivatal vezetőjének sincs egyeztetési kötelezettsége bármiféle döntéshozatal előtt, és ebbe a többi közigazgatási hivatal vezetője is beletartozik. Bánovics szerint az 1996-os kormányrendelettel az a baj, hogy gumi-jogszabály, vagyis a közérdek fogalmának tisztázása elmaradt, elképzelhetőnek tartja tehát, hogy egy új kormányrendelet formájában megalkotott konkrétabb szabályozás megoldhatná a kérdést.


Magyar felsőbbrendűség

Az alábbi idézetek Grespik Lászlónak a Magyar Demokrata hasábjain 1999 decemberében és 2000 elején megjelent írásaiból származnak.

„Sajnos a többségi kisebbség által elnyomott kisebbségi többség ebben az országban a magyar. Befogadtunk mi mindig minden fajtát. Szerintem ezt jogos önvédelemből vissza kellene kissé fognunk egy időre, különben a turáni átok: a jószívűségünk önveszélyessége megöl minket.”

„Badiny Jós Ferenc sometológus, nyelvész-történész professzor kutatásai bizonyítják, hogy Jézus nem zsidó, hanem vérünkből való pártus (szkíta-hun) herceg volt, vagyis Jézus vérrokonai vagyunk. Isten kiválasztott népe tehát a magyar, hiszen közülünk való hercegnő lett Isten gyermekének anyja. Az Árpád-házi (Turul=fényfiú) királyok Jézus családjából származnak. Titkos vatikáni iratokban megírták igaz történelmünket is, de azt előlünk, az egész világ elől eltitkolják, mert mi a nyugati kultúrkörnél magasabb szintű, ősibb kultúrát hordozunk.”

Külföldi tudósok kutatásaira hivatkozva írja: „A zsidók a kényelmes, őseink állama alatti »fogságuk« alatt beépítették saját vallásukba az ősi hitvilágunk, kultúránk kincseit, elemeit, onnantól sajátjukként a mai napig feltüntetve. A hatágú csillag a kétszeres: égi és földi tökéletesség jelképe, az ötágú csillag a Nagyboldogasszony ősi jelképe, mindkettőt plagizálták használóik. A Talmud utálja, szidalmazza Jézust. Az Orion, az esztergomi oroszlánok és a gizai piramisok magyar vonatkozásúak, mondanivalójuk összefügg; a Szfinx eredeti neve: Hun.”