Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyar Bálint exkultuszminiszter, pártelnök
Bevásárló csarnok vagy pályaudvar

Ez egy tragikomikus fejlemény. Akkor lehetne szimplán komikusnak tekinteni, ha nem az adófizetők pénzéből menne ez a sokmilliárdos játék. Most két alkalmatlan terv versenyez egymással, a Siklós Mária-féle posztmodern bevásárló csarnok, és a Vadász György-féle 70-es évekbeli harkovi pályaudvar. Mindkettőnek az a sajátja, hogy a küllemétől eltekintve egy XIX. századi, stabil kukucskaszínház-koncepciót merevít meg, és állít fel a XXI. század elején. Ezzel egy új színház építését teszi értelmetlenné, hiszen ennek akkor lenne értelme, ha az belső tereiben egészen mást tudna produkálni, mint a már meglévő színházak. Ez a szakmai része, erkölcsi része pedig az, hogy az egyik oldalon áll egy tervezőnő, akit közbeszerzési eljárástól függetlenül jelölt ki Schwajda György, uram-bátyám viszony alapján. A másik oldalon pedig egy csonka pályázat, ahová sajnálatos módon az előző pályázat győztesét sem voltak hajlandók meghívni.
Miniszterségem alatt föl sem merült bennünk az, hogy egy konszenzussal elfogadott, a helyszínt is konszenzussal kiválasztó, a Fidesz-frakció által megszavazott helyen és mindenki által elfogadott módon elinduló építkezést veszni hagynak. Amibe ráadásul beleöltek már kétmilliárd forintot, vagy talán többet is. Elvileg lehetett volna ezen a helyen is a Nemzeti, ahol most akarják építeni, akkor meg biztos, hogy ezt nem hagyta volna a Fidesz azzal, hogy miért telepítjük ki a színházat a városból. Ez mind csak ürügy. Az, hogy áthelyezték egy másik helyre az építkezést, ez még nem menti fel őket egy pályázat szakmailag nívós és tisztességes lebonyolítása alól.