Vagyim Arisztov
Felébredtek a kormányzók

Oroszországban ismét harcban állnak egymással az államigazgatás felsőbb szervei, Putyin és kremlbeli környezete központosító törekvéseinek egyenes következményeként. A Föderációs Tanács - az orosz parlament felsőháza - június 28-án megvétózta a testület összetételének megváltoztatásáról szóló törvénytervezetet.

Vlagyimir Putyin egy utcai fesztiválon is bemutatta erejét. Kemény kéz      Fotó: Reuters

A Föderációs Tanács reformjának ötlete Putyintól származik. Az új államfő által elképzelt adminisztrációs reform magába foglalja az ország - már keresztülvitt - hét körzetre osztását, élükön az elnök teljhatalmú megbízottaival. A hét vezető között öt tábornok található. Feladataik közé tartozik a Kreml segítése az ország hatékonyabb kormányzásában, továbbá a köztársasági és területi vezetők - kormányzók - kontrollálása.
A felsőház reformja következtében a kormányzók sokat veszítenének: össznemzeti szintű politikai státusukat, Putyinra és a Kremlre gyakorolt befolyásukat, régióik érdekeinek moszkvai szintű képviseletét, illetve magát a felsőházat mint egységes politikai erőt, valamint saját képviselői sérthetetlenségüket.
Kezdetben a kormányzók vagy nem értették, mit veszíthetnek, vagy egyszerűen megzavarodtak. Némelyek közülük ugyanis régi szovjet tradícióknak engedelmeskedve még dicsérték is az elnököt az „ország bölcs kormányzásáért.” Végül az elnök parlamenti megbízottjának kijelentéséből kiderült a felsőházi reform veszélyessége: „Ha a kormányzók képviselői sérthetetlenségét megvonjuk, néhányuk rögtön börtönbe kerül, néhányuk pedig majd később.” Ez a nyilvánvaló fenyegetés cselekvésre késztette a kormányzókat. Meghívták ülésükre az újonnan kinevezett legfőbb ügyészt, Usztyinovot, aki biztosította őket arról, hogy az ügyészség egy kormányzó ellen sem kezdett büntetőeljárást. Némileg megnyugodva, a kormányzók több mint tíz módosítást javasoltak az elnöki törvénytervezeten, de egészében nem utasították el azt. Az egyik indítvány természetesen a képviselői sérthetetlenség megőrzésére vonatkozott.
A törvénytervezet a parlament alsóháza, az Állami Duma elé került, amely látványosan elvetette a felsőház valamennyi módosító javaslatát. A duma Putyin változatát fogadta el a felsőház reformjára, ezzel ismét megmutatva, hogy a jelcini időknek vége. Miután 1999 decemberében a képviselőházi választásokat a Kreml a saját forgatókönyve, és nem a kormányzóké alapján rendezte, az alsóházat szövetségesének tudhatja.
Úgy látszik, a felsőházi képviselők önérzetét sértette, hogy az alsóház egy indítványukat sem fogadta el. Az is lehet, hogy megértették: határozatlan álláspontjuk saját politikai sorsukat illetően arra készteti a Kremlt és az alsóházat, hogy ne tekintsék őket hatalomgyakorló szervnek. Végül nemcsak megvétózták a törvénytervezetet, de elutasították azt is, hogy egyeztető testületet hozzanak létre a kompromisszumos megoldás kidolgozására. A kormányzók reménykednek, hogy a megismételt alsóházi szavazáskor ellenségeik nem kapnak elegendő támogatást. Ám a Kreml végig akarja vinni a jogaik és hatalmuk elleni támadást. Putyin jelenleg tárgyalásokat folytat a baloldali duma-képviselők vezetőivel, igyekezve a maga oldalára állítani őket. Lehet, hogy ez az alku fogja megpecsételni a Föderációs Tanács sorsát, amelyet még Jelcin hozott létre fő ellenfele, az Oroszországi Legfelsőbb Tanács helyett. 1993 októberében Jelcin a hadsereg segítségével szüntette meg a Legfelsőbb Tanácsot. Putyin ugyanezt akarja elérni, méghozzá a felsőház épületének lövetése nélkül.