„Nem kell szégyenkeznünk a helyi politikában való részvételünkért” -
mondta Soltész Miklós, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség budapesti alelnöke a héten
megrendezett zánkai katolikus ifjúsági tábor előadásán. Hölvényi György, az Ifjúsági
és Sportminisztérium (ISM) szakértője, korábbi helyettes államtitkár úgy találta,
hogy a katolikus növekedés titka is abban rejlik, hogy helyi szinten az egyháztagok
milyen benyomást gyakorolnak a környezetükre. A rendezvényt többek között a
Miniszterelnöki Hivatal és az ISM is támogatta.
Katolikus ifjúsági tábort rendeztek Zánkán, az ötnapos tábor mintegy 1300 résztvevője
a programok igen széles skálájáról választhatta ki a magának megfelelőt. A reggeli
szentmisék, és a napközbeni sportrendezvények mellett a fiatalok olyan előadásokat
is hallgathattak, mint az „Evangélizáljunk, de hogyan? - Tapasztalatok a Keko evangélizációs
iskola életéből”, „Az értelmiség feladata”, vagy például „Az isteni az
ikonográfiában”. Aki kívánt, részt vehetett lelki beszélgetéseken, vagy akár a
„Folyamatos szentségimádás és remetenap” elnevezésű programon is.
A csütörtöki nap egyik központi programja a keresztény közéleti személyiségek
kerekasztalbeszélgetése volt. A Meszlényi László vezetésével folyó eszmecsere résztvevője
volt Hölvényi György a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram kuratóriumának elnöke, az
ISM szakértője, Rogán Antal Fideszes országgyűlési képviselő, miniszterelnöki tanácsadó,
Soltész Miklós, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség budapesti alelnöke, aki
egyben az új közlekedési miniszter kabinetfőnöke is, valamint Gyürk András Fideszes
országgyűlési képviselő.
A résztvevők már a beszélgetés elején megegyeztek abban, hogy a keresztény értékeket,
illetve egyházat politikai síkon igazán csak a jobboldal, vagyis a jelenlegi koalíció
tudja hitelesen képviselni. Ahogy Rogán Antal fogalmazott: „Vannak baloldali keresztény
politikusok is, de ők csak a nevükben keresztények, náluk a gyakorlatban a pártérdek
mindig erősebb, mint a személyes meggyőződésük.” Arra a műsorvezetői kérdésre,
miszerint miért vannak csak „jobbos” keresztény politikusok, amikor az egyház társadalmi
üzenetének vannak baloldali elemei is, Gyürk András elmondta: „baloldaliként igen
nehéz a kereszténységet képviselni, hiszen az MSZP jogfolytonosságot vállalt az előző
rendszerrel”. „Mennyit változott a Fidesz az elmúlt tíz évben?” - firtatta a következő
kérdés a pártnak a valláshoz, illetve a történelmi egyházakhoz fűződő váltakozó
viszonyát. Rogán Antal szerint 1990-ben a fiatal generáció előtt még nem volt nyilvánvaló,
hogy az egyház „mire képes”, milyen értékeket képvisel, és képviselt - bár
csupán családi kereteken belül - még a szocializmus 40 éve alatt is. „Ez azonban
mára a társadalom és politika számára is kiderült” - mondta.
Gyürk András szerint pedig a Fidesz sohasem volt ateista párt, 90 és 94 között
azonban azok voltak túlsúlyban, akik nem a keresztény értékeket képviselték. Soltész
Miklós kissé más vizekre evezve arról szólt, hogy a Fidesz politikusai már a
rendszerváltás utáni négy évben is bölcsen nyilatkoztak egyházi kérdésekről,
hiszen az államosított egyházi ingatlanok visszaadásáról úgy vélekedtek, hogy a kárpótlást
nem kell elsietni, nehogy az egyházak túlságosan „megszedjék” magukat. A politikus
szerint ez az óvatósság azért is bizonyult hasznosnak, mivel a „visszakapott
rengeteg ingatlanhoz nincsenek eszközeink, sok egyházi intézményt nem is tudunk megtölteni”.
Az ingatlanok kérdéséről Rogán Antal egyébként úgy vélekedett, hogy ma már nem
visszaszolgáltatásra, hanem az egyházi intézmények anyagi megalapozottságára kell a
hangsúlyt fektetni. A poltikikus szerint az egyházi intézményeknek támogatás és társadalmi
megítélés szintjén is egyenlővé kell válnia az állami intézményekkel.
A katolikus egyház aktív taglétszáma növelésének a kulcsát a politikusok az egyháztagok
személyes társadalmi és politikai szerepvállalásában látták.
Püspökök a Fidesznél
A Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöksége szerdán megbeszélést
folytatott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsának tagjaival
Budapesten - tudatta a párt sajtóosztálya közleményében, mely szerint a felek a
találkozón örömmel állapították meg, hogy az elmúlt két esztendőben a kormányprogramban
szereplő azon cél, miszerint az állam és az egyház szétválasztása helyett az együttműködés
megfelelő formáit kell keresni, sikeresnek bizonyult. „Köszönhető ez annak, hogy a
Fidesz - Magyar Polgári Párt által képviselt értékek általában egybeesnek
azokkal, amelyeket a Katolikus Egyház képvisel”.
A Magyar Igazság és Élet Pártjának vezetősége bemutatkozó látogatást tett szerdán
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsánál - jelentette be Győri
Béla, a MIÉP szóvivője. Csurka István, a MIÉP elnöke elmondta, hogy a párt
kulcsmondata: „se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” párt a Magyar Igazság
és Élet Pártja. (MTI)
Farkas atya intelmei
Zánkán az egyik leglátogatottabb előadás Farkas István kecskeméti
piarista tanáré volt, aki a szekták legfőbb ismertető jegyeiről tájékoztatott közel
négyszáz fiatalt. Mint mondta: a szekták az „eltorzult vallás” eredményei, olyan
mint egy idény végi kiárusítás, amikor a vallást „leértékelik”, és az emberek
rohannak bevásárolni. Farkas szerint négy fő ismérve van a vallás megrontóinak. Az
első, legfőbb ismérv, hogy a szekták harcosan küzdenek az igazságért, és mint egy
teljesen szent életű pápa halálos ágyán elmondta: „Az igazság a pokolba vezet, az
irgalom a mennyben van, de a földön csak a kereszt maradt.” A szekták második biztos
jellemzője, hogy rendezvényeiken elhangzik az „Én érzem a Szent Lélek jelenlétét,
ti is érzitek?” - kezdetű mondat. (A katolikus karizmatikusok e feltétel alól
feltehetően mentességet kapnak - a szerk.)
A bajkeverők emellett túlzottan hangsúlyozzák az emberi jóságot is. Ha még hangos
istentiszteleti formát is válsztanak maguknak, ott már érdemes nagyon gyanakodni, mert
az biztosan elűzi a „csendesen szóló” Istent arról a helyről. A harmadik ismertető
stigma, ha vallási köntösben sikert, családi növekedést, anyagi jólétet igérnek.
Az csak hamis dolog lehet, ha ezt halljuk: „Fiúk a bankbetét növekedni fog!” A
hiteles vallás a szenvedésen és az abban való várakozásban telik - értékelt
Farkas atya.
Mit tegyünk, ha találkozunk egy szektással? - tették fel a kérdést a hallgatók. Válasz:
először is vegyük figyelembe, hogy a szekták három csoportra oszthatók. Az első a
legnagyobb - ide a szektások 98 százaléka tartozik -, akik a megtévesztettek. Velük
nincs mit tenni. Igazából csak sajnálni érdemes őket, üdvösségük is biztosan
megvan, ezért velük nem kell külön foglalkozni. A másodikba tartoznak a sértettek,
akik valamilyen személyes sértés miatt hagyták el a katolikus egyházat. Velük le
kell ülni, meg kell őket győzni, hogy valóban vannak „gané” papok (megfogalmazás
Farkas atyától - a szerző), mert az „egyházban is működik a bűn”. A harmadik
csoport a mag; a szekta legbelső köre, akiknek a piarista tanár „egy fillért sem”
adna az üdvösségükért. Ezek az emberek igazából tudják, hogy amit tesznek, nem az
igazi vallás, csak a haszon szerzése és az érdekek annyira hajtják őket, hogy már
nem tudnak kiszállni - mondta ki a verdiktet Farkas.