Vissza a tartalomjegyzékhez

Kiss Tünde
Harc a kullancsok ellen

A nyári jó idő sokunkat a szabadba, erdei sétákra csalogat. Számolnunk kell viszont kullancsok jelenlétével, különösen az erdők szélein, a tavak és folyók melletti ligetes részeken, a dús aljnövényzetű erdőkben, valamint a lombos és tűlevelű erdők közötti átmeneti részeken. Mivel a kullancsok főként a fél méter magasságig megnövő fűszálakon és bozóton telepszenek meg, a gyermekek veszélyeztetettebbek.

Régebben a honi kullancsok jobbára „csak” az agyvelőgyulladást előidéző vírust terjesztették. Egyes számítások szerint minden 500-1000. kullancs fertőzött ezzel a vírussal, és többségük a Dunántúlon fordul elő. Újabban a Lyme-kórt (idegrendszeri és ízületi bántalmakat) és a tibolát (nyirokcsomó-megbetegedést) keltő kórokozók közvetítőiként is elhíresültek ezek a vérszívók.
Külső védekezésként mindnyájan ismerhetjük a „helyes”, zárt öltözködés módszerét (ami sajnos a nagy melegben igen nehezen tartható be), valamint a kullancsriasztó szerek alkalmazását. Ez utóbbiak hatékonyságukat a N,N-dietil-m-toluamid, diemetil-ftalát, indalon stb. vegyületeknek köszönhetik. Az üzletekben, gyógyszertárakban kapható riasztószerek - krémek, folyadékok, spray-k - széles választéka áll rendelkezésünkre.
Amennyiben saját telkünk válik kullancsok lakhelyévé, másik megoldás lehet a növények vegyi kezelése (permetezése) pirimifosz-metil (=Actellic), klórpirifosz-metil (=Reldan), amitráz (=Mitac) vagy brómpropilát (=Neoron) atkaölőszerekkel. Ezek az elterjedtebb, mérsékelten mérgező, valamint méregjelzés nélküli szerek. Több más szer ismert, ám egészségügyi megfontolásból, mérgező tulajdonságuk miatt ezek engedélyezése vagy használata korlátozott. Jól illusztrálja ezt a helyzetet, hogy a kullancsok ellen is hatásos növényvédő- és atkaölőszerek közül jelenleg egyik használatát sem engedélyezik közterületeken.
Az agyvelőgyulladást - s nem a kullancscsípést - megelőzendő receptre, orvosi közreműködéssel kérhetünk védőoltást (FSME-IMMUN Inject). Az oltás általában egyéves kortól, kismamák esetében egyedi mérlegelés után alkalmazható. Főként azok számára ajánlatos, akik az áprilistól októberig terjedő időszakban tartósan vagy átmenetileg vírushordozó kullancsokkal fertőzött területen tartózkodnak. A „kullancs-szezonra” a közelítőleg száz százalékos védettség eléréséhez három részoltás szükséges, ez időben annyit jelent, hogy célszerű a hideg évszakban elvégezni az első oltásokat (a meleg évszakban kissé módosul, illetve gyorsítható az eljárás). Az így nyert védettség legalább három évig tart. (Nincs védőoltás a Lyme-kór és a tibola ellen, viszont ezen betegségek minden fázisa antibiotikummal gyógyítható, ellentétben az agyvelőgyulladással.)
S mit tegyünk, ha mégis megtörtént a kullancscsípés? Ha nem is azonnal, de főleg gyanús tünetek esetén mihamarabb forduljunk szakorvoshoz. A fertőzés kialakulásához idő kell, ezért a kullancsot minél előbb el kell távolítani, amit odafigyeléssel bárki megtehet - a patikákban kapható kimondottan erre a célra csipesz, amivel a kullancsot a fejénél, és semmiképpen sem a potrohánál tanácsos megfogni és kihúzni. Kerüljük viszont a krémmel, olajjal történő fullasztásos eljárást. A kullancscsípést követő négy napon belül alkalmazható utólagos oltás (FSME-BULIN) az agyvelőgyulladást okozó vírusok ellen. Ez életkortól függetlenül és kismamáknál is használható.
Végezetül egy hasznos cím baj esetén:
Lyme-ambulancia a fővárosi László Kórházban és az I. kerület, Döbrentei u. 9. szám alatt található.