A nyári jó idő sokunkat a szabadba, erdei sétákra csalogat. Számolnunk kell
viszont kullancsok jelenlétével, különösen az erdők szélein, a tavak és folyók
melletti ligetes részeken, a dús aljnövényzetű erdőkben, valamint a lombos és tűlevelű
erdők közötti átmeneti részeken. Mivel a kullancsok főként a fél méter magasságig
megnövő fűszálakon és bozóton telepszenek meg, a gyermekek veszélyeztetettebbek.
Régebben a honi kullancsok jobbára „csak” az agyvelőgyulladást előidéző vírust
terjesztették. Egyes számítások szerint minden 500-1000. kullancs fertőzött ezzel a
vírussal, és többségük a Dunántúlon fordul elő. Újabban a Lyme-kórt
(idegrendszeri és ízületi bántalmakat) és a tibolát (nyirokcsomó-megbetegedést)
keltő kórokozók közvetítőiként is elhíresültek ezek a vérszívók.
Külső védekezésként mindnyájan ismerhetjük a „helyes”, zárt öltözködés módszerét
(ami sajnos a nagy melegben igen nehezen tartható be), valamint a kullancsriasztó szerek
alkalmazását. Ez utóbbiak hatékonyságukat a N,N-dietil-m-toluamid, diemetil-ftalát,
indalon stb. vegyületeknek köszönhetik. Az üzletekben, gyógyszertárakban kapható
riasztószerek - krémek, folyadékok, spray-k - széles választéka áll rendelkezésünkre.
Amennyiben saját telkünk válik kullancsok lakhelyévé, másik megoldás lehet a növények
vegyi kezelése (permetezése) pirimifosz-metil (=Actellic), klórpirifosz-metil
(=Reldan), amitráz (=Mitac) vagy brómpropilát (=Neoron) atkaölőszerekkel. Ezek az
elterjedtebb, mérsékelten mérgező, valamint méregjelzés nélküli szerek. Több más
szer ismert, ám egészségügyi megfontolásból, mérgező tulajdonságuk miatt ezek
engedélyezése vagy használata korlátozott. Jól illusztrálja ezt a helyzetet, hogy a
kullancsok ellen is hatásos növényvédő- és atkaölőszerek közül jelenleg egyik
használatát sem engedélyezik közterületeken.
Az agyvelőgyulladást - s nem a kullancscsípést - megelőzendő receptre, orvosi közreműködéssel
kérhetünk védőoltást (FSME-IMMUN Inject). Az oltás általában egyéves kortól,
kismamák esetében egyedi mérlegelés után alkalmazható. Főként azok számára ajánlatos,
akik az áprilistól októberig terjedő időszakban tartósan vagy átmenetileg vírushordozó
kullancsokkal fertőzött területen tartózkodnak. A „kullancs-szezonra” a közelítőleg
száz százalékos védettség eléréséhez három részoltás szükséges, ez időben
annyit jelent, hogy célszerű a hideg évszakban elvégezni az első oltásokat (a meleg
évszakban kissé módosul, illetve gyorsítható az eljárás). Az így nyert védettség
legalább három évig tart. (Nincs védőoltás a Lyme-kór és a tibola ellen, viszont
ezen betegségek minden fázisa antibiotikummal gyógyítható, ellentétben az agyvelőgyulladással.)
S mit tegyünk, ha mégis megtörtént a kullancscsípés? Ha nem is azonnal, de főleg
gyanús tünetek esetén mihamarabb forduljunk szakorvoshoz. A fertőzés kialakulásához
idő kell, ezért a kullancsot minél előbb el kell távolítani, amit odafigyeléssel bárki
megtehet - a patikákban kapható kimondottan erre a célra csipesz, amivel a kullancsot
a fejénél, és semmiképpen sem a potrohánál tanácsos megfogni és kihúzni. Kerüljük
viszont a krémmel, olajjal történő fullasztásos eljárást. A kullancscsípést követő
négy napon belül alkalmazható utólagos oltás (FSME-BULIN) az agyvelőgyulladást okozó
vírusok ellen. Ez életkortól függetlenül és kismamáknál is használható.
Végezetül egy hasznos cím baj esetén:
Lyme-ambulancia a fővárosi László Kórházban és az I. kerület, Döbrentei u. 9. szám
alatt található.