Eperjesi Ildikó
Haider a zsebnapóleon francia elnökről

Meghiúsultak az Ausztria elleni szankciók felszámolására irányuló kísérletek a kétnapos uniós csúcstalálkozón, így egyelőre kétséges a bővítéshez nélkülözhetetlen intézményi reformok kimenetele. A portugáliai Santa Maria da Feirában megrendezett tanácskozáson kitűnt: az osztrákoknak megvannak az eszközeik arra, hogy megbénítsák az EU döntéshozatalát. Egyre többen - Olaszország, Finnország, Dánia és Írország - szeretnék befejezni a bojkottot, de egyelőre a saját határaikon belüli szélsőjobb előretörésétől tartó franciák és németek ragaszkodnak a korlátozások fenntartásához.

Schüssel osztrák kancellár az „Igazságos elbánást Ausztriának” feliratú kampánytábla előtt. Nincs enyhítés    Fotó: Reuters

Az Európai Unió tizennégy tagországa februárban határozta el büntető intézkedések kivetését, miután Jörg Haider szélsőjobboldali Szabadságpártja (FPÖ) tagja lett az osztrák kormánynak. Bár a szankciók elsősorban diplomáciaiak, és az üzleti életet nem érintik, az osztrák vezetőket, művészeket, sőt néha még az egyszerű turistákat is kínos jelenetek fenyegetik Nyugat-Európa-szerte.
Az osztrákok viszont egyelőre nem akarnak engedni a nyomásnak. „Kormányom semmi rosszat sem tett. Az emúlt öt hónapban tiszteletben tartottuk az emberi jogokat, és bebizonyítottuk, hogy felelősségteljes és konstruktív partnerek vagyunk” - fakadt ki Wolfgang Schüssel kancellár az EU-vezetők díszebédjén Feirában. Az osztrák vezető figyelmeztette kollégáit arra, hogy az unió bővítéséhez szükséges szerződésmódosításokat nem lehet tető alá hozni a bizalom megfelelő légköre nélkül. Schüssel szavainak azzal adott nyomatékot, hogy megakadályozta a kamatjövedelmek megadóztatására vonatkozó uniós reformot, bár a kancellár szerint nem az országa ellen kivetett szankciók miatt ellenzi az új EU-törvényt, hanem sokkal inkább az osztrák alkotmányban is megfogalmazott banktitok megsértéséről van szó.
Antonio Gueterres, az unió soros elnöki tisztét betöltő Portugália miniszterelnöke mindenesetre most olyan kompromisszumos megoldást javasolt, amely a büntetőintézkedések fokozatos enyhítését eredményezhetné, amennyiben Ausztria megengedné, hogy az EU a helyszínen figyelje a polgári jogok betartását a renitens uniós országban.
Bécsben azonnal elvetették ezt a javaslatot. A Szabadságpárt szerint az ötlet botrányos, mivel egy demokratikusan megválasztott kormánnyal rendelkező EU-tagországot egy szintre
helyez Albániával és Ugandával. A Feirában megrendezett csúcs kudarca valószínűleg eltemetett minden olyan reményt, mely szerint az év hátralévő részében, a júliusban kezdődő francia elnökség idején áttörést lehet elérni. Jacques Chirac francia elnöktől, az FPÖ vezetőjének legkérlelhetetlenebb kritikusától ugyanis, akit Jörg Haider egyszerűen „zsebnapóleonnak” titulált, aligha lehet a szankciók könnyítését várni. Németország és Belgium mellett Franciaország volt a fő kezdeményezője az Ausztriát sújtó intézkedéseknek. A francia vezetés így próbálja megfékezni a rasszizmus legitimmé válását országában. Megfigyelők szerint Német-országot sem az osztrák belügyek aggasztják elsősorban, hanem inkább az a kérdés foglalkoztatja, miként reagálnak a német szélsőségesek a náci Németországgal szimpatizáló osztrák jobboldal térnyerésére. Mint emlékezetes, Haider elismerően nyilatkozott a Harmadik Birodalom foglalkozáspolitikájáról, és méltatta Waffen-SS tagjait.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az Olaszországban nagy valószínűséggel hamarosan bekövetkező előrehozott választásokon Silvio Berlusconi jobboldali koalíciója kerülhet ki győztesen. Egyes vélemények szerint az egyik lehetséges partner, az elszakadáspárti Északi Liga olyan bevándorlásellenes nézeteket képvisel, amelyek jóval túltesznek Haider politikáján is. Talán nem véletlen, hogy az Európa Bizottság olasz elnöke, Romano Prodi állt az intézkedések kritikusai mellé, azt állítván, hogy a folytatás „hazárdjáték”, és azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az osztrák parlament nem fogja elfogadni a Nizzai Szerződést, így veszélybe sodorhatja az unió kibővítését. Prodi szerint a tagállamok „azt tehetnek, amit akarnak a kétoldalú kapcsolatok szintjén, de nem az EU-n belül”.
Bár a franciák és a németek - főként Joschka Fischer külügyminiszter - következetesen kitartanak Ausztria elszigetelése mellett, többen belefáradtak már a büntetőpolitikába. Az olaszok, a finnek, a dánok és az írek kezdik felismerni, hogy az osztrák kancellár nyerő helyzetben van: ha fennmaradnak a büntető intézkedések, az nem árt sem neki, sem kormányának, sem országának, ha viszont feloldják azokat, Schüssel szabadítóként ünnepeltetheti magát - írja a bécsi Kurier. Az osztrák közvéleményt szemmel láthatóan nem befolyásolják az unió fenyegetései: Schüssel
- 1986 óta először - vezeti a népszerűségi listát.

---

A magyarok közömbösek

Magyarországon a felnőtt lakosság fele gondolja úgy, hogy az Európai Unió 14 tagállama által Ausztria ellen bevezetett diplomáciai szankciókat vissza kellene vonni - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet által elvégzett közvélemény-kutatásból.
A lakosság 50 százaléka úgy látja: az EU-országoknak fel kellene oldani az Ausztria elleni szankciókat, emellett azonban továbbra is figyelni kell Ausztriára. A megkérdezetteknek csak 23 százaléka válaszolta azt, hogy az uniós országok Ausztria elleni szankcióit mindaddig fenn kell tartani, amíg a Szabadságpárt szerepet játszik a kormányban. Az ügyben tartózkodók száma Magyarországon - állapítja meg a felmérés - az EU-államokéhoz képest kiemelkedően magas, 27 százalékos. A legtöbben - 42 százalék - Franciaországban érzik úgy, hogy Wolfgang Schüssel osztrák kancellár koalíciós kormánya fenyegeti a demokráciát és az emberi jogokat. A fenyegetést a német válaszadók 82 százaléka érezte túlzottnak. (E. I.)