Vagyim Arisztov
Putyin és a Család

Szabadon engedték Vlagyimir Guszinszkijt, az NTV tévétársaság valamint a Moszkva visszhangja rádióadó és több újság tulajdonosát, akinek a múlt heti letartóztatását nemzetközi tiltakozás kísérte. A botrány azonban még mindig nem csendesedett el: a politikusok és az orosz média az egész elmúlt héten át letartóztatásának lehetséges okait és üzenetét taglalták.

Vlagyimir Guszinszkij médiacár. Nem értett a szóból Fotó: Reuters

Az egyik verzió szerint a kormány, élén Putyinnal fel akarja számolni, vagy legalábbis megfosztani szabadságától a független médiákat, gyakorlatilag megszüntetve ezzel Oroszországban a sajtószabadságot. Míg nyugaton ez a leggyakrabban hangoztatott vélemény, Izraelben az orosz kormányerők részéről megnyilvánuló antiszemitizmust emlegetik, mivel Guszinszkij nemcsak orosz, hanem izraeli állampolgár is, sőt az oroszországi zsidó kongresszus vezetője.
Oroszországban ezzel szemben többen úgy vélik, hogy Guszinszkij letartóztatása az oligarchák közti harc eredménye, amiért esküdt ellensége, Borisz Berezovszkij felelős. Utóbbit az úgynevezett „Család” tagjaként tartják számon, melybe több más oligarcha is tartozik, ezen kívül az elnöki hivatal tagjai és Jelcin lánya, Tatjána Djacsenko is.
Mivel a Guszinszkij felügyelte média korrupcióval és jogtalan hatalombitorlással vádolja a Családot, annak igencsak érdekében áll a mágnás elhallgattatása vagy elszigetelése. Ezt a verziót tartják valószínűnek a kegyvesztett oligarcha munkatársai. A Média-Moszt holding vezetőjének letartóztatására létezik egy olyan magyarázat is, miszerint az utóbbi hetek során az összes oligarchával „elbeszélgettek”, kinek-kinek értésére adva, mennyi pénzt kell visszahoznia Oroszországba külföldi vagyonából. Guszinszkij vagy megtagadta ezt, vagy nem tartotta meg az ígéretét, és ezért tették hűvösre, emlékeztetve arra, ki is az országban az úr. A
letartóztatást lebonyolító főügyészség a maga részéről azt állítja, hogy a vádlott körülbelül tízmillió dollár állami vagyon elsikkasztásával gyanúsítható.
Egy dolog biztos: Oroszországban a hatalom centralizálása folyik, mégpedig Putyin és kremlbeli apparátusa kezében. A folyamat első jele az adminisztrációs reform beindítása, illetve az ország hét körzetre osztása, mindegyik élén az elnök képviselőjével. A reform voltaképpen az elnök, illetve a Kreml harca a területi és nemzeti elöljárókkal, amit hasonlíthatunk a tradícionális „cár és bojárok” közti harchoz is. A cél mindig az egyeduralom visszaállítása.
A küzdelem másodlagos célja az oligarchákkal és a mágnásokkal, vagyis a gazdasági hatalmat birtokló személyekkel való leszámolás. Annak idején állítólag már Jelcin is szóvá tette a állami és az elnöki biztonsági szolgálatok vezetői, Barszukov és Korzsakov jelenlétében, hogy tegyék helyre Guszinszkijt, aki az állam szempontjából túlzottan is kiterjedt, független pénzügyi struktúrát hozott létre.
Helyre rakni az erős Guszin-szkijt nem is volt egyszerű feladat. Egészen a biztonsági szolgálatok összeütközéséig fajult a dolog, és az elnöki erők győzelmével zárult, de Jelcinnek végül is nem sikerült teljes kontroll alá helyezni a mágnást és a többi oligarchát.
Nem egyértelmű, hogy Putyin valóban ezt folytatja-e. Mindenesetre a „pénzeszsákok” uralma véget érni látszik Oroszországban, és ez fejlődésnek tekinthető. Az országban soha nem volt erősebb a tőke, mint az állam. Az állami alkalmazottak pozíciójuknál fogva mindig hatalmasabbak voltak, mint akár a leggazdagabb vállalkozók. Az első orosz kapitalizmus idején, 1861 és 1917 között a tőkések - osztályszinten és egyénileg is - az állam hatalma alá voltak vetve, mind az egyeduralkodó, mind az állami bürokraták alá. Úgy tűnik, Vlagyimir Putyin ezt az állammodellt akarja visszaállítani, ami tradicionálisan érthető az orosz nép számára, amely soha nem nézett fel a tőkésekre. Így az oligarchákkal való harcban az elnök megnyerheti a többség támogatását, nem is beszélve sokak megtorlástól való félelméről. Akkor Guszinszkij vagy valaki más, aki ellen majd a csapás irányul, nem jön ki ilyen gyorsan a börtönből…