Alkotmánybírósághoz (AB) fordul a két legnagyobb ellenzéki párt az úgynevezett
ügynöktörvény módosítása kapcsán. Nikolits István, volt titkosszolgálati
miniszter, szocialista politikus és Hack Péter szabaddemokrata országgyűlési képviselő
abban egyetért, hogy az átszabott törvény önkényesen állapította meg az átvilágítandók
körét, de a helyzet valós megoldását másban látják.
Az AB 1994. december 24-i határozata kimondta, hogy a közvéleményt hivatásbeli
feladatként alakítók múltjának átvilágítása során az állam nem tehet különbséget
az érintettek között. Nikolits István szerint ez azt jelenti: ha a „politika” átvilágítani
akar, akkor azt megteheti, de az átvilágítás kritériumát már nem szabhatja meg.
Azaz ez esetben minden, a társadalomra hatással lévő közszereplőt különbségtétel
nélkül át kell világítani, így például a mostani szabályozásból kimaradt polgármestereket,
közgyűlési elnököket és egyházi vezetőket - akiknek esetleges átvilágításáról
az AB kimondta, hogy nem ütközik az állam és egyház elválasztásának elvébe -,
vagy akár a jegyzőket. Mint Nikolits István elmondta: ezt a verziót a Horn-kormány
ideje alatt átgondolták, s eredményként azt „kapták”, hogy ez több tízezer személy
átvilágítását jelentené, ami az államigazgatás számára óriási gondot okozna. A
volt titokminiszter szerint ezért az lehetne a megoldás, hogy az ügynöki átvilágítás
szerepét a nemzetbiztonsági átvilágításhoz tennék át. S azon állami vezetők,
politikusok esetében, akik jelenleg ilyen vizsgálat alá esnek, az ügynöki múltat is
„megnéznék”.
Hack Péter szabaddemokrata politikus ugyancsak hibásnak tartja, hogy az átvilágítandók
köre nem minden, a közéletre hatást gyakorló személyt érint. Az önkényesség példájaként
említette, hogy míg a helyi újságok szerkesztőire is előírják az átvilágítás kötelezettségét,
addig kihagyják a médiatestületek kurátorait, akik a közszolgálati médiumokra
gyakorolnak döntő hatást. Emellett az új szabályozás önkényesen határozza meg
azoknak a körét is, akik kérhetik önátvilágításukat. Hack Péter szerint az lenne
a megoldás erre a kérdésre, hogy mindenki a rá vonatkozó adatokat megtekinthetné,
azok birtokába juthatna.
A HVG véleménye szerint egyébként - kimondva-kimondatlanul - egyfajta politikai
paktum jött létre a kormánykoalíció és a történelmi egyházak között, még pedig
oly módon, hogy a politikusok nem firtatják a felekezeti vezetők esetleges ügynöki múltját,
cserébe a történelmi egyházak „elfelejtik” a Fidesz kezdeti, történelmi egyházakat
radikálisan bíráló kijelentéseit.