Megszületett az ítélet a Microsoft ellen, amely ugyan várható volt, mégis
okozott némi meglepetést. Az óriáscég természetesen megfellebbezte a bíró ítéletét,
és igyekezik majd megcáfolni ítéletének minden egyes pontját. A cégnek igen kedvezőek
a kilátásai arra, hogy a fellebbviteli bíróság helyt adjon a keresetnek.
Gatesék jelen pillanatban erősen lobbiznak, illetve PR-kampányt folytatnak, hogy
enyhítsék a szövetségi bíróság megsemmisítő erejű ítéletének hatását, és
kedvezően befolyásolják a közvéleményt. A vállalat milliókat költ arra, hogy volt
törvényhozókat és befolyásos politikai személyiségeket állítson maga mellé, megtöltse
mindkét politikai párt kincstárát, és rokonszenvező kutatóintézetek, illetve független
kereskedelmi szervezetek segítségével meggyőzze igazáról a vásárlóközönséget.
Persze a Microsoft jogi és kereskedelmi ellenfelei sem maradnak le az ellenpropaganda szításában.
„Góliát harca ez Góliát ellen. Kölcsönös és biztos romboló tevékenységről
van szó” - nyilatkozta Rick Miller, a Microsoft szóvivője. Jackson bíró rendelkezése
után azonban a Microsoft sokkal többet kockáztat, mint ellenlábasai, akik mindent
megkaptak a bíróságtól, amit csak akartak.
Visszatekintve, a legnagyobb hibát William Gates követte el, amikor 1995-ben
kijelentette: „Ez a trösztellenes dolog majd elsimul. Mi egyáltalán nem változtattuk
meg üzleti gyakorlatunkat.” Ezt követően tette meg a Microsoft azt a lépést, amely
tulajdonképpen a jelenlegi helyzethez vezetett. A Netscape Communications cég - amely
a web böngészéséhez használt szoftvert gyártotta - egyre jogtalanabbnak tartotta,
hogy a Microsoft szinte kizárta a piacról. Ezt követően Gates vállalata még súlyosabb
ballépésre szánta el magát. A számítógépgyártó Compaq Computer cégtől megvonta
a Windows használatának engedélyét, mert a vállalat a Netscape webböngészőjét
akarta alkalmazni a Microsoft úgynevezett Internet Explorerje helyett. Ez már a piac
majdhogynem teljes monopolizálását jelentette volna. Ekkor kezdődött meg az igazságügyi
minisztérium tevékenysége a Microsoft ellen, ami végső fokon Jackson bíró szigorú
ítéletét eredményezte.
A legújabb fejlemények igen érdekesek. A héten a Microsoft fontos lépésre szánta el
magát, hogy megmásítsa a törvényszék ítéletét. A fellebbviteli bíróságnak
beadott fellebbezési keresetében kifejtette, hogy a bíró „lényegi és ügyviteli
hibák egész sorát követte el, amelyek szinte minden szempontból hatást gyakoroltak
az eljárásra”. Hozzáfűzte még, hogy Jackson bíró rendelkezése, amely kettéosztásra
kárhoztatta a vállalatot, nagyrészt „a felperes által benyújtott, szóbeszéden
alapuló nyilatkozatok” eredménye volt.
A Microsoftnak van esélye arra, hogy talán sikerül megváltoztatnia Jackson bíró ítéletét.
Mindenesetre egy bizonyos: akár kettéosztják a céget, akár nem, a dolognak kihatása
lesz mind a vállalatra, mind annak alkalmazottaira, bedolgozóira, részvényeseire,
megrendelőire, vevőkörére, de magára az amerikai gazdaságra, sőt esetleg a világ
számítógépiparára is. Talán ildomos lenne itt hozzáfűzni azt is, hogy hozzávetőleg
két héttel ezelőtt, az illetékes szövetségi hivatal jóváhagyta, hogy az AT&T,
vagyis az Egyesült Államok legnagyobb távközlési vállalata bekebelezze a MediaOne céget,
a legnagyobb kábeltelevíziós szolgáltatót. Ezzel létrejött az ország legnagyobb
telekommunikációs, kábeltelevíziós és nagysebességű internetszolgáltató
konglomerátuma, amely egyes vevőképviseleti szervek szerint legalább annyira megsérti
a trösztellenes törvényeket, mint a Microsoft, ha ez a vád egyáltalán fennáll.
Amint a dal is mondja: „Az egyiknek sikerül, a másiknak nem.”
Újabb nagy trösztellenes per az USA-ban
Az amerikai Igazságügyi Minisztérium a héten újabb nagy trösztellenes pert kezdeményezett,
ezúttal a Visa és a MasterCard hitelkártya-társaságok ellen. A kormányzat a verseny
elfojtásával vádolja a két céget. A kereset szerint a két hitelkártyacég nem
vezetett be a versenynek kedvező újításokat, mert ezt ellenezték a mindkettőjükben
tulajdonos bankok. Ha a perben a kormányzat nyer, akkor a Visa- és MasterCard-tulajdonos
bankok kénytelenek lesznek a versenytárs cégek hitelkártyáit is kibocsátani, köztük
a fő panaszos American Expressét és a Discoverét. A Visa és a MasterCard jelenlegi
szabályzata kizárja, hogy tulajdonos bank kiadja az említett kártyákat. A MasterCard
és a Visa ügyvédei azzal érvelnek, hogy az ügy magvát alkotó új technológiák, például
a számítógép-lapkát tartalmazó okos kártyák üzletileg nem életképesek, és népszerűtlenek
is a fogyasztók körében. Bevezetése egymilliárd dollárba kerülne, és legalább tíz
évig veszteséget termelt volna. (MTI)