Továbbra is teljes a bizonytalanság afelől, hogy mennyivel nő a gáz ára júliustól.
Számos variáció létezik: a hivatalos kormányzati szándékot tükröző 12 százaléktól
a Mol Rt. által szorgalmazott 40 százalékig. A háttérben három érdek feszül egymásnak.
Egyrészt a lakosság terhelhetőségének kérdése, másrészt a gázáremelés inflációs
hatása, valamint az, hogy meddig lehet egy magánvállalatot állami szabályozással
veszteséges működésre kényszeríteni.
A földgáz hazánkban hatósági áras termék, azaz mindenkori maximális árát a
gazdasági miniszter határozza meg a Magyar Energia Hivatal javaslata alapján, s a Pénzügyminisztérium
jóváhagyásával érvényes. A jelenlegi szabályozás alapján az árak július elsejétől
módosulhatnak a világpiaci ármozgások és a forint értékváltozásának függvényében.
Mivel jelenleg kiugróan magasak az olajárak, és ez a földgáz árának emelkedését
is maga után vonja, lehetséges, hogy a kormány újragondolja eredeti tervét, amely nem
engedné a szabott áras termékek drágulását 6 százalék fölé. Mivel az már szinte
nyilvánvaló, hogy az év eleji inflációs előrejelzések nem tarthatók, elképzelhető,
hogy a földgáz áremelkedését is „lazábbra” engedik. Számítások alapján a gáz
árának 10 százalékos emelkedése mintegy 0,4 százalékkal srófolja fel az inflációt.
A gázárak rendezése nem csak a lakosságot érinti: a régóta folyó huzavona több tízmilliárdos
veszteséget okoz a Mol Rt.-nek. „Egy magánvállalat részvényeseit nem lehet arra kényszeríteni,
hogy bizonyos makrogazdasági célokat támogassanak” - bírálta a kormány határozatlanságát
Csák János, az olajvállalat elnöke, mivel a Mol jóval drágábban szerzi be a földgázt,
mint amennyit a hazai fogyasztók fizetnek érte.
Ha a kormány kitart eredeti szándékai mellett, és idén csak 6 százalékkal emelkedne
a gáz ára, a következő pár évben mindenképpen le kell nyelnünk a keserű pirulát,
és előbb-utóbb át kell térni az importhoz igazított ármeghatározásra. Ez a
jelenleg 35-40 százalékosra becsült áremelkedés megközelítőleg egymillió család
számára okozna komoly gondokat a gázszámla kifizetésénél. De az áremelés indirekt
módon is érintené a fogyasztókat: a villamos energiát előállító erőművek egy része
ugyanis gázzal működik, s így megugranának a lakossági és a vállalati energiaszámlák
is. A lakosság számára valamiféle kompenzációs megoldás szük-séges, de ennek mikéntjére
ma még csak elképzelések vannak.