Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Vallásos bűnszövetkezet

Három év börtönre és négy év közügyektől való eltiltásra ítélte a Győri Városi Bíróság Kántor Antal katolikus papot, akit még 1996-ban vett őrizetbe a rendőrség. Az akkoriban a győri egyházmegyei kincstár és könyvtár igazgatójaként funkcionáló egyházi vezetőt többrendbeli sikkasztás és illegális fegyvertartás vádjával állították bíróság elé.

Mint arról már a Hetek is hírt adott (Hetek 1999. november 6. ) - és most a bíróságon be is bizonyosodott -, Kántor Antal az egyházmegyei kincstár igazgatójaként két budapesti antikvárius kezére játszott egy XVIII. századi, több millió forint értékű antik tabernákulumot. A papként szolgáló Kántor 300 ezer forintért engedélyezte, hogy a két kereskedő egy másolatra cserélje a Nyugat-Európa műkincspiacain akár 50 millió forintot is megérő műkincset. Az értékes műtárgy a rendőrség gyors beavatkozása ellenére nyomtalanul eltűnt. Az ügyészség azon álláspontját a bíróság nem találta bizonyíthatónak, hogy a „tabernákulum-akciót” megelőzően a pap unokaöccsével, Bagdal Lászlóval karöltve az egyházi könyvtár állományát is megrövidítette. A megyéspüspök engedélyével végzett selejtezés során ugyanis, gyanús körülmények között olyan értékes kódexek is eltűntek, amelyeknek eredetileg nem kellett volna. A leselejtezett (1,4 millió forint értékű) könyveket 600 ezer forintért értékesítették, amiből 25 ezer forint lett elkönyvelve az egyházi pénztárba, a többin - a vádirat szerint - a két unokafivér osztozott. Az eltűnt kódexek között volt például II. Rákóczi Ferencnek a Napkirálytól kapott imádságoskönyve is. (Érdekes momentum, hogy a kódexek eltűnésekor Kántor házvezetőnőjével, annak lányával és unokájával éppen Krétán üdült.)
Ugyanakkor a nyomozás során újabb bűncselekményekre derült fény. A bírósági ítélet szerint Kántor, aki egyben a papi otthont is igazgatta, sajátos bűnszövetkezetet alakított, amely házvezetőnőjéből és annak családjából állt. A „klán” többek között az elhalálozott idős papok hagyatékát tulajdonította el jogtalanul.
A szabadlábon védekező, Győr-Moson-Sopron megyei egyházi körökben ismert pap az eljárás alatt mindvégig gyakorolta lelkészi hivatását. Tettei kapcsán korábban úgy nyilatkozott: „Azt hiszem a múltamat már megbeszéltem magammal és a Jóistennel, már csak a bíróságon kell számot vetnem.” A papi hivatalt, illetve az egyházmegyei kincstár és könyvtár igazgatását ugyan már nem láthatta el, viszont Szőnyön és Almásfüzitőn továbbra is szentmiséket tartott. Sőt, két héttel a per kezdete előtt még Almásfüzitő polgármestere is így nyilatkozott a pap szolgálatáról a 24 óra című megyei napilapnak: „Amióta Kántor Antal kanonok-plébános hirdeti az igét Almásfüzitőn, azóta a hívek száma megsokszorozódott.” Olyannyira így volt ez, hogy Kántor német anyagi támogatással projektet indított egy helyi templom felépítésére. A kanonok ezenkívül az év eleji ökumenikus imahétnek is egyik fő szolgálattevője volt.